Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.”Ukrajna megvédi magát, és nem adja fel szabadságát, bármit is gondoljanak Moszkvában” – hangoztatta az elnök. Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja eldönteni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogja megnyerni az Ukrajna ellen indított háborút, amelyért nem az orosz nép, hanem egyedül ő viseli a felelősséget – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtöki televíziós beszédében. Eközben számos kárpátaljai bőröndökkel és táskákkal felszerelkezve, gyalogosan lépi át a magyar-ukrán határszakaszt Beregsuránynál – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója csütörtök este. Napközben az ukrajnai városokban a bankok előtt sorban álltak a helybéliek, hogy pénzt vegyenek fel.
Zelenszkij kijelentette, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. „”Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz. Ők jöttek a mi földünkre” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy Ukrajnát földön és levegőben is megtámadták, a hadsereg feltartóztatja az ellenséget, de most szüksége van a lakosság támogatására is. Az ukrán államfő felszólította az ukránokat, hogy mindenki, aki kész megvédeni az országot, jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket. „Már adunk ki fegyvereket és fogunk is kiadni földünk védelme érdekében, mindenkinek, aki kész megvédeni szuverenitásunkat. Ukrán népünk jövője Ukrajna minden polgárától függ. Mindenki, akinek van harci tapasztalata és aki csatlakozni tud Ukrajna védelméhez, haladéktalanul jelenjék meg a toborzóközpontokban. A belügyminisztérium veteránokat von be az állam védelmébe” – fejtette ki az elnök. Felhívta továbbá az ukránokat, hogy adjanak vért a sebesült katonák számára.
Zelenszkij kiemelte az ukrán vállalkozások munkájának, az áruk és a szolgáltatások elérhetőségének fontosságát háború idején. „Az ukrán nemzeti bank és Ukrajna bankrendszere minden szükséges forrással rendelkezik az állam pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez, mindennel, ami az állam és az ukrán állampolgárok érdekeinek védelméhez szükséges” – hangoztatta.Az ukrán elnök az oroszokhoz is felhívást intézett, arra kérte őket, hogy vonuljanak utcára, és tiltakozzanak a háború ellen.
Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől – jelentette csütörtökön az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva. „A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko. Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal.
A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket. Moszkva tagadja, hogy Oroszországnak repülőgépekben és páncélosokban elszenvedett veszteségei vannak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnali ötkor mondott beszédet, ezt követően az orosz szárazföldi erők a légierő támogatásával megkezdték Ukrajna invázióját. Több mint 60 katonai infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajna-szerte. Több mint harminc Kalibr típusú cirkálórakétát lőttek ki. Orosz csapatok páncélosokkal és egyéb haditechnikával megsértették Fehéroroszország és Oroszország felől az ukrán államhatárt Csernyihiv, Szumi, Luhanszk, Harkov, Zsitomir, Kijev és Herszon megyékben.
„Az agresszor csapatok erőfeszítései jelenleg főként a kelet-ukrajnai Harkiv irányába összpontosulnak. Kísérlet folyik a körülzárására. A fegyveres erők a nemzeti gárdával együtt igyekeznek visszaverni a támadást” – áll a jelentésben. Az elemzők szerint a Herszon megyei támadóműveletben az orosz csapatoknak az a feladata, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül.
Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkiv megyékben 10-20 kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban komoly veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.
Az Azovi-tengerpartján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják. A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.
„A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is – közölték a szakértők. Egyelőre nem tudni hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van. A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről. „Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében” – állapították meg az elemzők. Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.
Orosz csapatok betörtek az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat. Az UNIAN hírügynökség jelentette, hogy Kijev megyében lezuhant az ukrán légierő egyik AN-26-os gépe. A repülőgépen 14-en voltak, közülük öten életüket vesztették. A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba, Kijevbe bevezető utakat. Kifelé szabad a forgalom a fővárosból.
A határőrség közleménye szerint Kijev megyében a határőrök az ukrán katonákkal együtt „harcba bocsátkoztak az orosz betolakodókkal”. A Kijev megyei Hosztomel települést – ahol az Antonov állami repülőgépgyár reptere van – helikopterekről lövik az oroszok, egyes források szerint deszant alakulatokat vetettek be a reptér elfoglalására. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója úgy tudja, hogy három, támadó helikoptert az ukrán légvédelem semlegesített.
Az ukrán fegyveres erők visszaverték csütörtökön az orosz támadást a Luhanszk megyei Scsasztya településen, komoly veszteségeket okozva a támadóknak – közölték ukrán hírportálok a Stratégiai Kommunikációs és Stratégiai Biztonsági Központra hivatkozva. „Visszafoglaltuk Scsasztya települést, amelyet megtámadott az orosz agresszor” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a Facebookon közzétett közleményből.
Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi tárca. Ezek között 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. A tárca szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek.
Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak. Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: „a többi az ukrán nép döntésének kérdése”. A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről. Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a „megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) „a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat” készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt. Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot „semmi sem fenyegeti”. közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok „népi milíciái” mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és „ellentámadásba” mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával. Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogja megnyerni az Ukrajna ellen indított háborút, amelyért nem az orosz nép, hanem egyedül ő viseli a felelősséget – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtöki televíziós beszédében. „Ez a háború Putyin háborúja” – húzta alá Olaf Scholz, kiemelve, hogy a nemzetközi közösség az utolsó pillanatig a párbeszédre törekedett Moszkvával, és remélte, hogy sikerül elkerülni a vérontást. „Reménykedtünk, de nem voltunk naivak” – mondta a német kancellár, kifejtve, hogy kormánya az orosz-ukrán konfliktus tárgyalásos rendezését szolgáló erőfeszítésekkel párhuzamosan partnereivel és szövetségeseivel a NATO, az Európai Unió és a G7 csoport keretében együttműködve kidolgozott egy büntetőintézkedésekből álló csomagot, amely megmutatja az orosz vezetésnek, hogy „nagy árat fizet az agresszióért”. A balti államokat, Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát említve arról is szólt, hogy a NATO megvédi tagállamait, és minden lehetséges eszközt felhasználva megakadályozzák, hogy a háború átterjedjen más országokra.
Számos kárpátaljai bőröndökkel és táskákkal felszerelkezve, gyalogosan lépi át a magyar-ukrán határszakaszt Beregsuránynál – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója csütörtök este. A reggeli órák óta legalább négyszázan-ötszázan léphették már át gyalogosan a határszakaszt, sokan a határállomástól néhány száz méterre lévő büfénél gyülekeznek arra várva, hogy a magyar oldalról értük jöjjenek a rokonaik vagy az ismerőseik. Az emberek többségében két-három fős csoportokban, gurulós bőröndökkel a kezükben és hátizsákkal a hátukon várakoznak – már a határ magyar oldalán – a 41-es főút mellett, néhány száz méternyire a beregsurányi határállomástól. A folyamatosan érkezők között sok a fiatal, többen családostól jönnek, babakocsit tolnak vagy karon ülő kisgyerekekkel érkeznek, majd várakoznak a főút szélén.
Sokan indultak meg Ukrajnából Magyarország felé – jelentette a közmédia helyszíni tudósítója a csapi vasútállomásról az M1 aktuális csatorna korábban. A nagy forgalom nemcsak a vasútállomásokra, hanem az autós határforgalomra is jellemző, főleg azok a fiatal fiúk szeretnének kijutni az országból, akik „katonakötelesek”, mert félnek a mozgósítástól – mondta. Hozzátette: a benzinkutakat is ellepték az autósok, mert félnek attól, hogy nem lesz benzin. A boltokban és a patikákban is megnövekedett a forgalom, de az üzletekben mindenhol mindent meg lehet kapni – jelezte. A tudósító információi szerint a reggeli órákban a nyitva tartó bankoknál is sorban álltak az emberek, hogy pénzt vegyenek fel. (MTI)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
