Inkább legyen a parlamentben egy olyan erő, amely tőlem világnézetileg távol áll, és adott esetben amit képvisel, számomra felháborító, de az igazi veszedelmet nem egyes nézetek jelentik, hanem az elvtelenség – nyilatkozta portálunknak adott interjújában Schiffer András, aki szerint a felháborító nézetekkel lehet vitatkozni, a hitványsággal nem. Az LMP egykori elnöke, aki talán egyedül az ügynökakták feltárásában ért egyet Toroczkai László pártjával, úgy véli, azt kell megnézni, hogy kik azok, akik ma a pártpolitikai porondon még aktívak azok közül, akik a ’90-es évek pártfinanszírozásában is aktívak voltak. – Lehet, hogy ha borul a bili, nem csak az ügynökmúlt borul, de fény derül a kilencvenes évek ma még homályos pártfinanszírozására, amiben ma már kizárólag a Fidesznek van kockáztatni valója – fogalmazott Schiffer András.
– A Válasz.hu-nak adott interjújában megszólták, amiért nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, páros interjút adott Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszterrel a Mandinernek. Nem tart attól, hogy végleg kihúzza a gyufát azzal, hogy most az Elemi.hu-nak nyilatkozik?
– Mióta egyáltalán közéleti szereplést vállalok, a legkülönfélébb irányultságú csatornának nyilatkozom egyszerűen azért, mert meggyőződésem, hogy a demokratikus nyilvánosság nem véleménybuborékokról, hanem az ellentétes nézetek ütköztetéséről szól, ez meg csak így működik. Én a fordítottján vagyok megütközve, amikor választott, adóforintokból fizetett politikusok azt mondják, egyes csatornáknak nem nyilatkoznak. Ez az abnormális. Az elmúlt hónapokban egyébként éppúgy nyilatkoztam a Népszavának, a Partizánnak,a Magyar Hangnak, vagy az ATV-nek is.
(…)
– Az ön által említett NER meddig fokozható?
– A történet sajátja az, hogy lényegi elem az állandó harc és küzdelem. Orbán Viktor nem tud konszolidálódni, ami magában rejti a bukás kockázatát. Hogy ez 2022-ben vagy később lesz, nem tudom megmondani, de az önkormányzati választás figyelmeztető lövés volt, a miniszterelnök pedig azóta is képtelen a konszolidációra. Az ’56-os megtorlások után Kádár és Aczél képesek voltak a konszolidációra, de Putyin is az elmúlt időkben. Azaz egy rendszer integrálni képes minden olyan politikai áramlatot, társadalmi csoportot, amelyik nem feltétlenül ádáz ellensége. Orbán hadviselési felfogása ezzel ellentétes, azaz, aki nem hajlandó behódolni, az ellenség. Azért említettem az önkormányzati választást, mert ha csak a Balaton környékét nézzük, akkor látható, hogy sorban dőltek el a fideszes bástyák. És nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy a hagyományosan jobboldali vidéken a Fidesz saját magához mérten bezuhant, és ez összefüggésben van a Tiborcz-félék harácsolásával, a Balaton elrablásával. És ezért, akik a Balaton mentén már be tudnának ruházni valamilyen üzleti tevékenységbe, azok elől a levegőt elszívják a NER-lovagok. (…)
– A Válasznak adott interjúban azt is mondta, nem lenne meglepve, ha a Mi Hazánk bejutna a parlamentbe. Veszélyforrás, vagy sem, hogy az eredeti Jobbik elveit megőrző, magát nemzeti radikálisnak valló párt frakciót alapít az Országgyűlésben?
– A 2009-10- es Jobbik térnyerését a magyar demokráciára nézve veszélyforrásként értékeltem. Tíz év elteltével viszont másfajta veszély van. Az eredeti Jobbikot képviselő Mi Hazánk számos tekintetben tőlem rettenetesen távol áll világnézetileg: a cigánybűnözőzést veszedelmesnek tartom, abortuszügyben homlok egyeneset más gondolok, mint Dúró Dóra. Mégis úgy látom, inkább legyen a parlamentben egy olyan erő, amely tőlem világnézetileg távol áll, és adott esetben amit képvisel, számomra felháborító, de az igazi veszedelmet nem egyes nézetek jelentik, hanem az a három évtizedes köpönyegforgató gyakorlat, amikor valakik egyik évben még a Varsói Szerződés, a következő évben a NATO előtt hajbókolnak, amikor valakik pár év leforgása alatt eljutnak az eurázsiai uniótól az euró bevezetéséig. Az elvtelenségnél nincs veszedelmesebb a magyar demokráciára. Nem az a veszélyes, aki alkalmasint számomra elfogadhatatlan nézeteket vall, hanem az, akinek nincsenek nézetei. Ugyanis akinek nincsenek nézetei, és erről tanúbizonyságot is tett, az mindenre képes. A felháborító nézetekkel lehet vitatkozni, a hitványsággal nem. Elhiszem, hogy valaki meggondolja magát, megváltoztatja a nézeteit, illetve úgy látja, ahogy én is láttam 2016-ban, hogy a saját elképzelései megvalósítására nincs tér. Elhiszem, hogy a NER nyomása alatt súlyos dilemmák gyötörnek minden ellenzéki szereplőt, engem is gyötörtek, de senki számára nincs előírva, hogy országgyűlési képviselőnek kell lenni.
– Az elvtelenségre jó kommunikáció az, hogy a kormányváltás érdekében mindent meg kell tenni?
– Ez az elvtelenség. A kormányváltás tudniillik eszköz és nem cél.
(…)
– Térjünk vissza az aktuálpolitikára. A Jobbik volt elnöke, Vona Gábor a minap felvetette, hogy Karácsony Gergely lehetne a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Karácsony Gergely ebben már egyszer megmérettetett, és gyengének találtatott. Ön lát rációt a jelenlegi főpolgármesterben mint kormányfő?
– Engem hidegen hagy, hogy az O1G-koalíció kit fog a zászlajára tűzni. Sőt, szerintem nem is a személy kiválasztásán fog múlni a 2022-es eredmény. Itt a Covid-krízis, illetve annak kezelése lesz a döntő. Az egyenlet szerintem egyszerű. Ez nyár végére ki fog derülni. Ha Orbán képes megfogni a válságot, akkor eldőlt a ’22-es választás, ráadásul újabb kétharmada is lehet a Fidesznek. Függetlenül attól, hogy az ellenzék kit tűz a zászlajára. Ha viszont Orbán Viktor nem tudja ezt a krízis megfogni, és a szeptemberre úgy fordulnak rá a családok, hogy a beiskolázás költségeit nem tudják fedezni, akkor arra a sorsra juthat, mint Gyurcsány Ferenc 2006 őszén, amiből az is következik, hogy akkor akár magát Gyurcsányt is jelölheti az O1G-koalíció, és akkor is nagy többséggel, akár kétharmaddal is nyerhet 2022-ben. Ez utóbbi esetben
mindegy milyen hadakból áll össze az ellenzék, milyen állításuk van a jövőre nézve, azon kívül, hogy O1G, teljesen mindegy, hogy ki a miniszterelnök-jelöltjük, az emberek a pokolba fogják kívánni Orbán Viktort.
Ha az ellenzéki érdekcsoportok között – pártokról már felesleges beszélni – erő egyensúly van, Karácsony Gergely karaktere kiváló találat, neki erről szól a politikai pályája, hogy egy kompromisszumos figura legyen.
– A Jobbik kapcsán azt mondta, az elvtelenségnél nincs rosszabb. Karácsony Gergely több pártot is megjárt politikai pályafutása alatt, és mindenkit cserben hagyott. Ez nem elvtelenség?
– Én ezen már túl vagyok. Az ellenzéki fegyvertársaihoz képest Karácsony Gergely rendelkezik egy elvitathatatlan erénnyel, miszerint nem gyűlöletből politizál. Normális politikai helyzetben, egy ideális társadalomban ez nem különösebb erény, itt és ma Magyarországon sok mindent megbocsáthatóvá tesz.
Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »
