Nem tudjuk európai szintre vinni a közüzemi számlák elektronikus fizetését, mivel a lakosság továbbra is ódzkodik a rendszeres (csoportos) beszedésektől, s inkább a „szabadabb fizetést” biztosító sárga csekket preferálja. Jövő júliustól azonban drasztikusan változhat a helyzet.
Továbbra sincs áttörés a hazai piacon a közüzemi számlák elektronikus fizetésében. Erre utal az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a rendszeres (csoportos) beszedési megbízásokon alapuló tranzakciók száma az idei első negyedévben kevesebb, mint a 2016 és 2017 hasonló időszakában mért érték, ráadásul a 10,34 milliós tranzakciószám alig 20 százalékkal nagyobb a 2012-esnél.
A csoportos beszedésben érintett forgalom ugyanakkor növekszik, az idei első negyedévben közel 144 milliárd forintot tett ki, ami 8,5 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest.
Ezenfelül a rendszeres beszedési tranzakciók körében tartja nyilván az MNB azokat a bankon belüli belső átutalásokat is, amelyeknél a pénzintézet emeli le a tulajdonos számlájáról az esedékes törlesztőrészletet, illetve azokat is, melyeknél a szolgáltatónak ugyanannál a banknál van számlája, amelynél az ügyfélnek is. Az ilyen tranzakciók száma 3,6 százalékkal 8,25 millióra nőtt 2017 első negyedévéhez mérten, míg értékben 3,4 százalékos volt a növekedés. (A hitelezés újraindulását jelezheti ugyanakkor, hogy 2016 első negyedévéhez képest a bankon belüli rendszeres beszedési tranzakciók száma közel 15, míg a 82,4 milliárdos első negyedévi beszedés értékben 18 százalékos bővülést mutat.)
Ami a bankok közötti pénzforgalmat lebonyolító Bankközi Klíring Rendszeren keresztüli forgalmat illeti, a külső szolgáltatók összesen 143,2 milliárd forintot akartak így – felhatalmazás alapján – leemelni az ügyfelek számlájáról. A kezdeményezések 91,6 százalékban voltak sikeresek a tranzakciók száma, míg 86,4 százalékban az ügyletben érintett összeg alapján.
A szolgáltatók így 123,7 milliárd forinthoz jutottak hozzá. Az ügyletek 56,4 százalékában 10 ezer forint alatti összeg beszedésére indítottak tranzakciót a szolgáltatók. Az első negyedév során 500 ezer forint feletti összeget mindössze 4748 esetben igyekeztek leemelni a számlákról 10,4 milliárd forint értékben, de csak 4,8 milliárdot sikerült beszedniük.
Szembetűnő, hogy a visszautasított tranzakciók száma drasztikusan esett 2017 első negyedévéhez képest: tavaly még 903 ezer ügyletet utasítottak vissza a bankok, míg az idei első három hónapban csak 742 ezret. (Visszautasításra akkor kerülhet sor, ha az ügyfél számláján nincs elég pénz, a követelés összege meghaladja a rendszeres beszedésre beállított limitet, vagy az ügyfél bankja nem talált felhatalmazást a teljesítésre.) Hogy az ügyfelek számláján nagyobb összeg lehet – azaz teljesíthetők a megbízások –, azt az mutatja, hogy a visszautasításokban érintett összeg 36 százalékkal 19 milliárd forint alá csökkent.
Ugyanakkor azt, hogy az ügyfelek miért kedvelik az azonnali beszedésnél jobban a pénzforgalmi szempontból már idejétmúlt sárga csekket, mindennél jobban tükrözi, hogy a visszautasított tranzakciók 48 százaléka 10 ezer forint alatti követelés kiegyenlítését akadályozta meg.
Tehát az emberek számára nem komfortos, hogy a szolgáltató nem az általuk legmegfelelőbbnek ítélt időpontban emeli le számlájukról az összeget.
A sárga csekket viszont akkor fizetik be, amikor azt a személyes pénzügyi helyzetük leginkább lehetővé teszi.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
