Sárga-kékben a Felvidék

Sárga-kékben a Felvidék

Ha van csapat, mely egyenlő a Felvidékkel, akkor az a dunaszerdahelyi FC DAC 1904. Riport a sárga-kék jelenségről. Bereményi Géza-interjú. Szovjet viccek a CIA archívumából. Magyar tudósok sorsa az Egyesült Királyságban a brexit után. Szombaton Magazin!

„Arrafelé egész nap énekeltek asszonyok, például miközben lengették a faszenes vasalót, de az udvarban, ahol nevelkedtem, a betegek a halálos ágyukban fekve is énekeltek. Televízió nem volt, a rádió viszont egész nap szólt: tánczene, korabeli slágerek. Ma már talán elképzelhetetlen, de a szerelmespárok is énekeltek az étteremben, egymás szemébe nézve.” (Bereményi Géza)

Ez csak egy idézet a sok izgalmas cikkünkből. Keresse a Magyar Nemzet Magazint minden hétvégén az újságárusoknál!

 

Három olyan labdarúgócsapat van a Kárpát-medencében, amelynek a szurkolótábora bőven átlépi egy település vagy régió határait. A ma­gyar válogatott az első: játsszon bárhol, minden sportszerető magyar érte szorít. A második a Fradi, melynek tábora régen kinőtte Budapestet. A harmadik pedig a dunaszerdahelyi FC DAC 1904, amely nem csak a Csallóköz kirakatcsapata és immár nem is csak a Felvidéké: mostanában több száz kilométerről is érkeznek szurkolók a mérkőzéseire. Utánajártunk a sárga-kék jelenségnek.

– Annak idején a cenzúránál nagyobb veszélyt jelentett az öncenzúra. Ezért tudatosan kerestem azokat a műfajokat, amelyekben nem kellett megválogatnom a szavaimat – állítja a Kossuth- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező. Bereményi Géza néhány éve regényt adott ki, tavaly megjelent válogatott verseskötete, jelenleg éppen önéletrajzán dolgozik. Ihletet Casanovától és Stendhaltól merített hozzá.

Tizenhárommillió oldalnyi, korábban szupertitkosnak minősülő dokumentumot tettek hozzáférhetővé a CIA archívumából. Közöttük találtak a nyolcvanas évek Szovjetuniójából származó vicceket is, amelyekkel az amerikai kémek az akkori közhangulatot próbálták befolyásolni.

Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unió­ból, ezért a munkaerő szabad áramlásáról szóló uniós jogszabályok sem vonatkoznak majd a szigetországra; csak a britek jóindulatán múlik, hogy az országban élő uniós állampolgárok maradhatnak-e. Sok honfitársunk, közöttük rengeteg angol egyetemen munkát vállaló kutató eg­zisz­ten­ciája múlik azon, hogy végül milyen döntések születnek. Egyelőre senki nem tudja, hogy mi lesz velük. Van, aki bizakodik, van, aki már csomagol.

Témák a MagazinbólSárga-kékben a Felvidék

Hírdetés

„Magyarul énekelünk, az egész ország ellenünk” – Futball és identitás Dunaszerdahelyen (17., 22-23. oldal)Egy gyáva és egy tudatlan
Bereményi Géza készülő önéletrajzáról, a felelősség terhéről és a dal erejéről (18-19. oldal)Nyugati szárny
Örömmel nevetünk rajtuk, de a politikai osztály is gyakran derül a róla szóló szatírákon (20-21. oldal)Brexit: csomagolhatnak a tudósok
Nagyot álmodtak a britek: hazai orvosokkal váltanák ki a külföldieket (21. oldal)A vacilláló önkényúr
Lüktetett és virágzott Pityer a cári rendszer bukásának előestéjén (24. oldal)Születéstől válásig
Spirit of Hungary: a hajó még egyszer megkerülheti a földet, de már nem Fa Nándor lesz a kapitánya (25. oldal)„Az ember… a költő (mily bitang ez a név!)”
Kétszáz éve született Arany János (26. oldal)„Budapest erős és esendő város”
Kondor Vilmos a magyar szélhámosokról, a kinőtt pulóver felfejtéséről és a magyar krimi jelenéről (27. oldal)A Práter utcaiak görög parancsnoka
André Konstandinidisz ötvenhatos hős életútja könyvért kiáltott (29. oldal)Tökéletes dolgok-sorozat
Cseh Tamás minden művei (32. oldal)Gazda Albert a Mindenki fogadtatásáról. Pethő Tibor a tanárokra nehezedő súlyokról. Szörényi László és Hász-Fehér Katalin Arany Jánosról. Hegyi Zoltán, Szerető Szabolcs, Lackfi János, Benedek Szabolcs és Weiner Sennyey Tibor tárcái. 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »