Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban, Budapest, Hungary, February 2, 2017. © Alexei Druzhinin / Sputnik
Vladimir Putyin Budapesten viszonozza Orbán Viktor egy évvel ezelőtti moszkvai látogatását, amikor megalapozták a fokozott kétoldalú együttműködést. A két vezető, akik egyaránt népszerűtlenek Brüsszelben, megvitatják majd a kölcsönösen előnyös kereskedelemi megállapodások jelenlegi és a jövőbeni lehetőségeit.
A látogatásra olyan időpontban kerül sor, amikor az EU és Oroszország között kiéleződött a feszültség, és amikor Oroszország a folyamatos szankciós nyomás mellett példátlan NATO csapatösszevonással is szembesül a határai mentén. A globális geopolitikai helyzet azonban, a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter szerint sokkal kedvezőbb, mint Putyin előző, 2015-ös magyarországi látogatása idején volt.
Hungary losing billions from Russian counter-sanctions
Magyarország milliárdokat veszített az oroszellenes szankciókkal
Putyin első hivatalos útja 2017-ben arra szolgál, hogy megerősítse azokat a kétoldalú megállapodásokat, amelyeket Orbán 2016-os látogatása során kötöttek. A két vezető megbeszélésének központjában várhatóan a közös gazdasági és kereskedelmi együttműködés lesz, a Kreml szerint – according.
Putyin és Orbán szintén tárgyalnak majd az Északi-áramlat és a Török-áramlat gázvezeték építésének együttműködési kereteiről is, mondta az orosz elnöki tanácsadó, Yuri Ushakov a riportereknek szerdán.
A magyar gáz mintegy 85% százaléka Oroszországból érkezik. 2015-ben Putyin és Orbán egy új gáz megállapodást írtak alá, hatályon kívül helyezve azt a húszéves szerződést, ami 2015 decemberében járt volna le. A megállapodás értelmében Magyarország csak a ténylegesen fogyasztott gáz után fizet, amely bebizonyította, hogy ez nagyon kifizetődő a kisfogyasztóknak.
A másik fontos kérdés, amit várhatóan megvitatnak a látogatás során, a paksi atomerőmű fejlesztésének terve. Oroszország és Magyarország 2014-ben megállapodást írt alá két további reaktor építéséről. A project költségének nyolcvan százalékát, 10 milliárd eurót, orosz hitelkeretből finanszírozzák, és a kivitelezést orosz atomtudósok végzik majd. Budapest jelenleg az EU bürokraták jóváhagyására vár, akik akadályozzák az ügyet.
‘Russia not a threat, would not attack any NATO state’ – Hungarian FM ahead of Putin visit https://t.co/RoorN0jMWL
— RT (@RT_com) January 27, 2017
A magyar miniszterelnököt az európai politika ‘fekete bárányaként,’ minősítik, mert véleménye a kulcsfontosságú kérdésekben rendszeresen ellentmond az EU hivatalos politikai álláspontjának. Orbán nem hisz az úgynevezett ‘nyitott határok’ politikájában, és az oroszellenes megnyilvánulásoknak, amelyeket magas beosztású politikusok hangoztatnak az Atlanti óceán két partján.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker nyilvánosan ’diktátorként’ üdvözölte Orbánt a Keleti Partnerség csúcstalálkozón, 2015-ben.
Közben az USA republikánus szenátora, John McCain, tovább ment és a magyar miniszterelnököt “újfasiszta diktátornak” nevezte 2014-es szenátusi beszédében.
Orbán insists – ragaszkodik ahhoz, hogy csak azt akarja, ami a hazájának jó, és hogy “nem kíván idegen országok megbízott kormányzója lenni Magyarországon.” A bevándorlási politikával kapcsolatos meglátása és az elhatározása, hogy az országhatárokat ellenőrzés alatt tartsa, látnoki és reális volt, ha figyelembe vesszük a bevándorlási válságot Európában.
Miközben Budapest részt vesz az Ukrajna miatt meghozott oroszellenes EU szankcióiban, Brüsszel oroszellenes politikáját a kezdetektől fogva bírálja. Putyin látogatását megelőzően, a magyar külügyminiszter megerősítette ezt az álláspontot.
“Magyarország álláspontja az oroszellenes szankciókról az, hogy haszontalanok,” mondta Szijjártó a Reuters-nek.
2014-ben Orbán azt mondta Európára, hogy “lábon lőtte magát” a szankciós politikával, mert az “több kárt okoz nekünk, mint Oroszországnak.”
Szijjártó értékelése úgy tűnik, helytálló, mivel a magyar gazdaság több milliárd dollárt veszített a szankciók következtében.
“Becslésünk szerint a magyar profit veszteség 6.5 milliárd dollár az elmúlt három évben,” mondta – told Szijjártó a Kommersant Daily-nek. “Exportról beszélünk. A magyar export értékét figyelembe véve, ami 90 milliárd dollár évente, a veszteség érzékeny.”
Fordította: Urthvas Bethad
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Fordítás, Hírek, Külföldi sajtó
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
