Az olasz főpásztor 16 éven át vezette az Olasz Püspöki Konferenciát. A Modena közelében, Sassuolóban 1931. február 19-én született Camillo Ruini szorosan kötődött II. János Pálhoz, aki kinevezte római helynökévé. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban hangsúlyozta: Ferenc pápa mindenkinek megmutatja az egyház anyai arcát.
Az evangélium hirdetésének küldetése; a teljes jogú állampolgárság visszaadása a keresztény kultúrának a közéleti vitákban, párbeszédet folytatva az emberi életet mélyen érintő nagy kérdésekről. Így összegezhető Camillo Ruini bíboros gondolkodása és tevékenysége, aki pénteken töltötte be 90. életévét.
Alapvetően fontos számára az antropológiai kérdés egy olyan társadalomban, amely „nemcsak értelmezi az embert, hanem mindenekelőtt át akarja alakítani”, „ugyanabban a biológiai és pszichés valóságban” egy „teljesen naturalista vagy materialista” felfogás szerint. Ebből kiindulva a „kulturális projekt” lényege: először is „össze kell kapcsolni a keresztény hitet az antropológiai kérdéssel, amely korunk legradikálisabb kihívásának tűnik”. Ez nemcsak a keresztényeket, hanem azokat is kihívás elé állítja, akik „úgy gondolják, hogy nem mondhatnak le az emberi személy központi szerepéről”.
„Bíboros úr, Ön igazán szereti az egyházat, az embereket, akik a keresztény közösséget alkotják, és akik részesei voltak történelmének. Sikerült megőriznie a II. vatikáni zsinat tanításait, s ezt a példát a jövő nemzedékek elé állíthatjuk” – írja Gualtiero Bassetti bíboros, Perugia-Città della Pieve érseke és az Olasz Püspöki Konferencia elnöke üzenetében, amelyben szintén köszönetet mond a bíboros „tanúságtételéért és az Olasz Püspöki Konferencia szolgálatáért.
– Ruini bíboros, a modern gondolkodás és a változó világ kapcsán mit tanít nekünk az evangélium?
– Az evangélium örök igazságokat tanít nekünk, az Istennel való kapcsolatra tanít. Először is, hogy Isten szereti az embert, ez alapvető. Mivel Jézus üzenete „igen” a két parancsolatra: „szeresd Istent mindennél jobban” és „szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. A két parancsolat alapja az evangélium, az örömhír. Ez az örömhír pedig Isten országának, vagyis Isten szeretetének a hirdetése, aki üdvözíti az embereket Jézus Krisztusban.
– Mindig támogatta a világgal párbeszédet folytató Egyházat.
– Természetesen. Meg kell hallgatni, tudni kell reagálni, valamint konkrét és releváns módon kell válaszolni, hogy mindenki megértse, milyen következményekkel jár a hit az életre.
– Fontosak-e továbbra is az etikai döntések a mai életben?
– Mindig alapvetően fontosak. Ezek nélkülözhetetlenek, mert az evangélium magában foglalja az etikát, a keresztény etika jelen van magában az evangéliumban. Elég elolvasni a hegyi beszédet, és látható, hogy az Úr mennyi mindenre tanít minket, és mennyi mindent kér az etikával kapcsolatban.
– Támogatta új templomok építését a nagyvárosok külvárosában.
– Természetesen. A perifériákon, a városok földrajzi vonatkozásában is. Rómában több mint 50 új templomot építettünk 17 és fél év alatt, amikor római helynök voltam, és Poletti bíboros talán még néhánnyal többet is épített. Tehát összesen 110 templomot, és még nincs vége, mert úgy gondolom, hogy még húsz templomot kellene építeni. Nem szabad elfelejteni, hogy 150 évvel ezelőtt Róma 200 000 lakosú kisváros volt. Ma hárommillió lakosa van. Ezért korábban a központban lévő templomok elegendőek voltak, később azonban a teljes perifériát el kellett látnunk velük.
– A nyolc ezrelék lehetővé tette az olasz egyház számára, hogy szervezett jótékonysági tevékenységet folytasson, amelynek jelentősége most, a világjárvány idején megmutatkozik.
– Kettős jótékonysági tevékenységről van szó: egyrészt Olaszországban, másrészt a harmadik világ országaiban folytat az egyház karitatív munkát, ahol a segítségünk véleményem szerint alapvető fontosságú volt ezen országok egyházai számára.
– Miért szereti Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű enciklikáját?
– Nagyon tetszett az az alapgondolat, hogy mindannyian testvérek vagyunk, akiknek Istene az egyetlen Atya.
– A 90. születésnapján mit kíván az olasz népnek?
– Azt kívánom az olasz népnek, hogy ne csak a járványból lábaljon ki, hanem még inkább a demográfiai válságból, amely a legsúlyosabb válság, mert nem születnek gyermekek, és a gyermek nélküli nép kipusztuló nép. Semmi más nem helyettesítheti ezt az alapvető tényt. Tehát azt kívánom, hogy jobban bízzunk Istenben, az életben, és ezért adjuk tovább a keresztény nevelést fizikai és erkölcsi értelemben is.
– Mi a jelentősége az egyháznak ma Olaszországban?
– Az egyház jelentősége Olaszországban és az egész világon mindig ugyanaz. Az egyházat Krisztus, az Atyaisten akarta, de nem önmagáért, hanem azért, hogy evangelizáljon, hogy eljuttassa minden emberhez az örömhírt, a jó hírt, amely Isten szeretete, ami megjelenik Krisztusban, aki meghalt és feltámadt értünk.
– Három pápát ismer: II. János Pált, XVI. Benedeket és Ferenc pápát.
– Sokat dolgoztam II. János Pállal, akit már egy ideje szentté avattak. Ez valóban nagy kegyelem volt életemben. II. János Pál pápa volt az, aki elindította az új evangelizációt. Kevesebb évet töltöttem Benedek pápa szolgálatában, körülbelül 3 évet, mert nyugdíjba vonultam. Benedek pápa az a nagy teológus, aki megvilágította az Egyház teológiáját, a Názáreti Jézusról szóló könyveire gondolok, mert ezek rendkívül fontos szövegek. Ferenc pápa akkor lett pápa, amikor már 82 éves voltam, így már nem volt hivatalom. Ferenc pápa azonban annyi jót tesz az Egyháznak, és megmutatja az Egyház anyai arcát minden embernek, különösen az alázatosaknak és a legszegényebbeknek.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
