Az energiaválság miatt az idei iskolaév sem lesz egyszerű. Egyesek már rövidített iskolahetet, vagy olyan iskolabezárásokat emlegetnek, mint amilyenekre a járvány miatt került sor a korábbi években. Tény, hogy a kormány továbbra is adós az energiaválság kezelésével, az iskolák és fenntartóik pedig nem tudják, hogy mire készüljenek, mekkora támogatást kapnak, és mekkora energiaárakat kell kigazdálkozdniuk egyre szűkösebb költségvetésükből.
Az idei év végéig tartó időszak kezelésére a Pénzügyminisztérium 30 millió eurót különített el az alap- és középiskolák részére.
A jövő évre már új árakon kell majd beszerezni az energiát, a teljes bizonytalanság ellenére Eduard Heger (OĽANO) kormányfő azt az ígéretet tette az iskoláknak és az önkormányzatoknak, hogy az állam átvállalja az energia többletkiadásainak egy részét.
Bizakodásra mégsincs ok, a miniszterelnök ugyanis olyan túlzóan optimista kijelentéseket is tett, hogy
“Az Európai Bizottság által hozott megoldása majd kipukkasztja az árlufit, azt várjuk, hogy az árak csökkenni fognak”
fogalmazott a parlament előtti felszólalásában csütörtökön. A gond az, hogy a piaci árak aligha fognak visszatérni az eredeti szintjükre, maradnak annak többszörösén – még ha az augusztusban tapasztalt rekordárak nem is ismétlődnek meg.
Viszont a piaci áraktól függ az iskoláknak szánt kompenzáció nagysága, miközben a fenntartóktól 15 százalékos fogyasztáscsökkentést követelnek meg.
A fentiek értelmében tehát drasztikus lépésekre kényszerülnek a fenntartók.
A szlovák sajtóba kiszivárgott hírek szerint a környezetvédelmi minisztérium elemzői több takarékoskodási forgatókönyvet is kidolgoztak. Ezek nem csak iskolákra vonatkozó intézkedéseket tartalmaznak, például egyes területeken az otthoni munkavégzés kötelező tétele, a munkahelyi hőmérséklet csökkentése, munkával nem kapcsolatos elektromos fogyasztók használatának tiltása szerepel.
Az iskolák esetében felvetődött a rövidített iskolahét lehetősége, ami szerint az oktatás hétfőtől csütörtökig tartana, a péntek lényegében szünet – vagy távoktatás.
Az is felmerült, hogy a karácsonyi szünetet két héttel meghosszabbítanák.
A kormány egyelőre nem erősítette meg (de nem is cáfolta) a fenti javaslatok valósgátartalmát. A Štandard szlovák konzervatív portál által megszólított iskolaigazgatók azonban nem tartják jó ötletnek az említett megoldásokat.
Az ellenérvek között szerepel például az is, hogy bár az iskolák a rövidített oktatási héttel és hosszabb szünettel spórolhatnak valamelyest, ugyanakkor a terhek egy jelentős része áthárul a szülőkre – és nem csak energiafogyasztás terén, hanem például amiatt is, hogy bonyolultabbá válna a szülők munkába járása.
Nem mellesleg, ezek a javaslatok szembe mennek a kormány korábbi döntésével (amelyet még az SaS-s oktatási miniszter, az azta ellenzékbe vonuló Branislav Gröhling vitt át), miszerint idén nem lesznek általános iskolabezárások. Mi azért hozzátesszük, hogy ez a határozat a koronavírusjárvány kapcsán született.
Az nehezen vitatható, hogy egy újabb távoktatásba fulladó iskolaév semmi jót nem hozna magával.
Arról nem is beszélve, hogy nem feltétlenül lehet minden iskolában teljesen leállítani a fűtést – a vízvezetékek esetleges szétfagyása miatt -, igaz, a villanyáram fogyasztás jelentősen csökkenthető lenne. Persze, ezen a ponton sok függ attól, mennyire lesz kemény a tél.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
