Nagyszabású nemzetközi pénz- és valutasíber-társaságot lepleztek le; felmérték az elegendő mennyiségben nem biztosítható iparcikkek körét, és kijelölték az azokat értékesítő boltokat – a Magyar Nemzet 1938. és 1965. október 22-én megjelent számaiból válogattunk.
Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.
Újabb letartóztatások a leleplezett nemzetközi valutasíber-társaság bűnügyében
Október első napjaiban – mint a Magyar Nemzet annak idején jelentette – a valutarendőrség nagyszabású nemzetközi pénz- és valutasíber-társaságot leplezett le. A határon ugyanis feltartóztattak egy autót, amelyet John Freemann vezetett és amelynek utasa Rotschild Pálné volt. Az autóban több mint 100 000 pengő értékű idegen valutát és ékszert találtak, melyet ki akartak síbolni az országból. Freemannt és Rotschildnét letartóztatták. A detektívek dr. Tóth Sándor felügyelő vezetésével tovább nyomoztak az ügyben és letartóztatták Szécsi Géza tőzsdeügynököt, feleségét, valamint Kuncz Richárd tisztviselőt is. Időközben történt, hogy a Markó utcai fogházban letartóztatásban lévő John Freemann 23 éves amerikai állampolgár, aki hosszú idő óta súlyos cukorbajban szenvedett, hirtelen meghalt.
A valutaügyészség megállapította, hogy az amerikai fiatalember és Rotschild Pálné csupán futárszolgálatot teljesítettek és nemzetközi valutasíber-társaság megbízásából. A további nyomozás során ismét több egyént előállítottak a valutaügyészség Szent István körúti helyiségébe, ahol a kihallgatások napokon keresztül folytak. A kihallgatások eredményéről Kotsíz alelnök pénteken tett jelentést Baróthy Pál főügyésznek, aki most az alábbi hivatalos nyilatkozatot adta ki:
– A budapesti királyi ügyészség valutaosztálya által a Rotschild Pálné és társai elleni ügyben továbbfolytatott nyomozás eredményéhez képest a királyi ügyészség a mai napon előzetes letartóztatásba helyezte Krausz Emil budapesti születésű, 51 éves, Múzeum körút 29. szám alatt lakó terményügynököt. aki több esetben körülbelül 80-100 000 pengőért svájci frankkifizetéseket vásárolt és így magyar pengőt külföldre (Zürichbe) kiajánlott. Krausz felfolyamodást jelentett be az ügyészség határozata ellen. A nyomozás folyamatban van.
Pénteken ezzel a valutasíbolási üggyel kapcsoltban detektívek mentek ki a városba és több helyen házkutatást tartottak, üzleti könyveket, levelezéseket foglaltak le, majd három embert állítottak elő az ügyészségre, akik ellen az a gyanú, hogy ők is átadtak összegeket Rotschildnénak a kicsempészésre.
A három gyanúsított – akik közül az egyik egy előkelő vállalat tulajdonosa – jelenleg a valutaügyészség őrizetében van, ahol folyik a kihallgatásuk. Előreláthatólag szombaton döntenek további sorsuk felől.
A valutarendőrség ezzel egyidejűleg még egy csempésztársaságot leplezett le, amelynek tagja nagyértékű ékszereket, főleg briliánst akartak kicsempészni az országból. Ennek a társaságnak tagjai is a valutarendőrség őrizetében vannak, ahol most állítják össze bűnlajstromukat.
(1938. október 22., 10. oldal)
Bővül a választék a kereskedelemben
Sajtótájékoztató a fővárosi tanács kereskedelempolitikájáról
A fővárosi kereskedelem helyzetéről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön Csikesz Józsefné, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Részletesen foglalkozott kereskedelempolitikai kérdésekkel, majd beszámolt az üzlethálózat fejlesztéséről, amit nemcsak a főváros lakosságának megnövekedett igénye, de az idegenforgalom is szükségessé tesz.
Kiemelt üzletek
A differenciált áruellátás érvényesítése érdekében a vállalatok bevonásával felmérték az elegendő mennyiségben nem biztosítható iparcikkek körét, és ezek forgalomba hozatalát értékesítő boltok kijelölésével szabályozták. A felmérés alapján 32 ruházati és 21 vegyesiparcikk értékesítését centralizálták ez év második felében.
A differenciált áruterítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 450 forint feletti importkötöttárut 21, férfi nylon inget 43, férfi orkán kabátot 25, harisnyanadrágot 88, Delta nagyképernyős televíziót 4, autószifonkészüléket 50, hőpalackot és betétet 46 üzlet, import kozmetikai cikkeket 25 illatszerbolt, import szintetikus mosószereket 26 háztartási bőit hozhat csak forgalomba.
Érvényesítik a differenciált áruellátást az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátóiparban is. A rendszeres ellátás mellett 176 boltot jelöltek ki például kiemelt hentesáru ellátására.
Növelik az önkiszolgáló boltokat. Az első fél évben 161-félc élelmiszer, 21 iparcikk és egy vendéglátó-ipari egységet szerveztek önkiszolgálóvá. Ezzel az összes önkiszolgáló boltok száma az élelmiszer-kereskedelemben 684-re, az iparcikk-kereskedelemben 154-re, a vendéglátóiparban 17-re emelkedett.
Korszerű bútorok
Az utóbbi időben, miként ezt a vásárlók is tapasztalhatták, több iparcikk választéka bővült. Korszerűbb bútorokat árusítanak, ízlésesebb kárpitozással. Míg 1962-ben az eladásra kerülő bútoroknak csak 16, addig az idén már 70 százaléka modern. Jelenleg 36-féle bútor között válogathatnak az érdeklődők. A negyedik negyedévben 180 millió forint értékű, zömében modern bútor kerül forgalomba. Csak a konyhabútorok választéka szűkül.
Bővül a választék a televízió készülékeknél. Csak az Orion 11-féle készüléket gyárt és Székesfehérvárott is több új típust készítenek, de a keresett Star készülékből egyelőre még nem gyártanak eleget.
Magnetofonból rövidesen 2-3-féle típust hoznak forgalomba. Bővül a választék ruházati termékekben is. Megjelent a habszivacs kabát és a műszálas ruha. A negyedik negyedévben 40 százalékkal több finomkonfekciós női kabátot hoznak forgalomba.
ABC Balatonlellén, a Köztársaság utcában 1965-ben Fotó: Fortepan/Nagy Gyula
Csökkent a külső és belső területek üzleteinek színvonalában mutatkozó különbség. Sok új üzletet újítottak fel. A tervek szerint a jövőben a külső kerületek központjában fejlesztik a kereskedelmi hálózatot, a lakótelepeken viszont a napi élelmiszerszükséglet és az apró iparcikkek beszerzésére létesítenek kisáruházakat. A vendéglátóipar fejlesztésénél elsősorban a tömegétkeztetés szélesítésére törekszenek és a jövőben már nem szándékozzák csökkenteni az italboltok számát.
Emelkedik az alkoholfogyasztás
Az italboltok megszüntetése ugyanis nem célravezető módszere az alkoholizmus elleni harcnak. Ezt igazolják az alábbi adatok is: 1942-ben 4739 volt az összes vendéglátói-pari üzlet. Ebből italbolt 3054. Tavaly 1514 vendéglátói-pari üzletből már csak 350 volt az italbolt. Ennek ellenére az italfogyasztás nem csökkent, sőt, emelkedett. 1954-ben 232 000 hektoliter bort értékesítettek, tavaly már 267 000 hl-re emelkedett az eladott mennyiség. Sörből 165 000 hektoliter fogyott 1954-ben, a tavalyi fogyasztás pedig 615 000 hektoliter volt. A szesz- és likőrfogyasztás is több mint 10 000 hektoliterrel növekedett tíz év alatt.
A hiánycikkek számának csökkentésére a tanácsi ipar is nagyobb számban gyárt közszükségleti cikkeket. Az elgondolások szerint a jövőben csak kisebb áruházakat építenek, elsősorban a külső kerületekben. A harmadik ötéves tervben megkezdik a Corvin Áruház rekonstrukcióját.
(1965. október 22., 5. oldal)
Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
