Rosszul sült el a pikniktörvény – a kirándulóhelyek nagy része magántulajdon, ahol nem alkalmazható a jogszabály

Rosszul sült el a pikniktörvény – a kirándulóhelyek nagy része magántulajdon, ahol nem alkalmazható a jogszabály

Hiába a rengeteg előírás, szabály, tiltás, a megannyi, tetemes pénzbírságról szóló passzus: a hét éve érvényben lévő pikniktörvényt szinte senki nem tartja be. A legtöbb kirándulóhely ugyanis magánkézben van, ez esetben pedig alkalmazhatatlanok az előírások, miközben a tulajdonosnak nincs eszköze fellépni a szemetelők, hangoskodók, tilosban tüzet gyújtók ellen.
Immár hetedik éve érvényben van a piknikezést szabályozó 2012/54-es számú törvény, ám jelentős gondok adódnak a betartatásával, hiszen a kirándulóhelyek általában magántulajdont képeznek, ahol a törvény gyakorlatilag nem alkalmazható. A jogszabály előírja, hogy az önkormányzatoknak piknikező helyeket kell kialakítaniuk, de beruházásokat nem eszközölhetnek, ha az erdő, a folyópart – ahová szívesen mennek az emberek – magántulajdonban van.

Hasonló a helyzet Sepsiszentgyörgyön: a város melletti erdőkbe évtizedek óta járnak nemcsak a városlakók, hanem a szomszédos Brassó megyéből is, annak ellenére, hogy a terület közbirtokossági tulajdon. Csákány László, a Görgő-Szemerja Közbirtokosság elnöke lapunknak elmondta, tulajdonosként nincs eszköze, hogy fellépjen a szemetelő vagy hangoskodó vadkempingezők ellen, hiszen nem áll jogában bírságolni.

– mondta a közbirtokosság elnöke. Hozzátette, évente többször összegyűjtik a szemetet, ami költséges tevékenység. Úgy látja, a hatóságok a legtöbb esetben elnézők, engedményeket tesznek, holott a törvényt nem értelmezni, magyarázni, hanem betartani, betartatni kellene. Ugyanilyen tapasztalatokról számolt be az erdőben terepmotorozókat, kvadozókat illetően is – erre is van törvény, de ezt sem felügyeli senki.

Hasonló a helyzet a maksai Besenyői-tó partján, ahol

Hírdetés

évek óta gondot okoz, hogy a vadkempingezők gépkocsijából hangosan szól a zene.

A napokban egy sepsiszentgyörgyi román férfi írt egy blogbejegyzést erről: arról számolt be, hogy kajakozni ment a családjával a mesterséges tóhoz, ám ott azzal szembesült, hogy fülsértően hangosan szólt a „manele”, üvöltöztek a kirándulók. „Szemmel láthatóan a környéken mindenkit zavart a magatartásuk, de senki nem mert szólni, attól tartva, hogy etnikai problémaként értelmezhetik” – írja a férfi a bejegyzésben. „Oda jutottunk, hogy már nem büntetik a szemtelenséget, mert a parasztok otthon vannak a hazájukban” – olvasható a blogon.

Deszke János, Maksa község polgármestere lapunknak elmondta, a Besenyői-tó partjának nagyobb része magántulajdonban van, az önkormányzat valamivel több, mint egyhektáros területét bérbe adták egy horgászegyesületnek, így

a község vezetése nem tud fellépni a rendbontók ellen.

Lucian Cândea, a Kovászna Megyei Környezetőrség vezetője arról tájékoztatott, a csendőrség és a helyi rendőrség is ellenőrizhet a kirándulóhelyeken, de véleménye szerint elsősorban az embereknek kell betartaniuk a szabályokat. Országos szinten húsvétkor és május elsején tartottak tematikus ellenőrzést, de mivel esős idő volt, piknikezőket sem találtak. A főfelügyelő szerint az emberek többsége betartja az előírásokat, nem dobálják szét a szemetet, kivételek ritkán fordulnak elő. Hangsúlyozta, a kirándulóhelyek többsége magánterületen található.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »