Róna Pétert jelöli az ellenzék köztársasági elnöknek. A baloldali közgazdász korábban támogatta a gyurcsányi megszorításokat, szorosabb együttműködést szorgalmazott az IMF-fel, és kiállt a bevándorlás mellett is.
Róna Péter közgazdász (Fotó: MTI/Magócsi Márton)
A jelöltet Jakab Péter, a Jobbik elnöke nevezte meg közösségi oldalán. Róna Péter jelölését hosszú folyamat előzte meg a baloldalon. Az ellenzék ugyanis számtalan kérdésben nem mutatkozott egységesnek.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségéről szóló döntést követően több balliberális értelmiségi is azt szorgalmazta, hogy az előválasztás folyamatához hasonlóan a köztársasági elnököt is a baloldali szimpatizánsok válasszák meg, ezzel is fenntartva a kampányhangulatot és a mozgósítást. Ezt az ötletet azonban nem támogatták a baloldali pártok. Kérdésként merült fel az is, hogy egyáltalán szükség van-e az ellenzék részéről köztársaságielnök-jelöltre, ugyanis programjuk szerint – melyet a Jobbik képvisel legvehemensebben – a döntés jogát elvennék az Országgyűléstől, és azt a magyar választók kezébe helyeznék. A problémát tovább tetézte, hogy Orbán Viktor már a tavalyi év végén megnevezte a Fidesz–KDNP jelöltjét, Novák Katalint. Ezzel válaszra késztetve az ellenfelet, mely sokáig váratott magára.
A baloldalon több jelölt neve is forgott. Márki-Zay Péter Iványi Gábor lelkészt nevezte meg, míg többen Elek István írót, politikust emlegették, ehhez képest, szinte a semmiből jött Róna Péter jelölése. A közgazdászra esett választást nehéz nem ismét Márki-Zay Péter vereségeként értelmezni, akinek a saját frakció után vélhetően ezt a kérdést is el kellett engednie. Hogy milyen érvek szóltak a közgazdász mellett? Egyelőre ennek a kérdésnek a megválaszolása is várat magára.
A 2006-ban a választásokat követően derült ki, hogy Magyarország gazdasága közel sem áll olyan erős lábakon, mint ahogy azt a Gyurcsány-kormány állította, ezért komoly megszorításokra volt szükség. Egy ilyen legyengült gazdaságot ért 2008-ban a gazdasági világválság, hazánk pedig az elsők között volt, amelynek külföldi kölcsönre volt szüksége ahhoz, hogy ne menjen csődbe. Hazánk ezért az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) vett fel jelentős összegeket, melyekért cserébe vállalta, hogy komoly megszorításokat hajt végre. A hitelmegállapodásról folytatott tárgyalásokon a Gyurcsány-kormány tárgyalóbizottságának tanácsadójaként működött Róna Péter. 2010-ben azt mondta, óriási hiba volna az Orbán-kormány részéről, ha nem használná ki a nemzetközi szervezet válságkezelésben, gazdaságfejlesztésben megszerzett hatalmas tapasztalatait, és hibának nevezte, hogy Orbán Viktor távolodna a valutaalaptól.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök világgazdasági folyamatokat elemző szakértőkkel egyeztet az Országház Nándorfehérvári termében 2009. január 23-án (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Róna Péter 2008-ban a szociális népszavazáskor a gyurcsányi megszorítások mellett lépett fel. A 168 órának úgy fogalmazott: (…) „én csak azt látom, hogy az államtól – a tavaszi népszavazás is ezt bizonyította – nagyon sokat várnak az emberek: legyen ingyenes a felsőoktatás és az egészségügyi ellátás. De miből és miért, ha nem akarnak adót fizetni, s a szociális támogatásokra is igényt tartanak.”
Róna Péter továbbá azt is elismerte, hogy részt vett Gyurcsány megszorítópolitikájának kidolgozásában, és annak támogatását kérte az emberektől. Az MSZP társadalompolitikai tagozata részéről 2009-ben még miniszterelnöki jelölése is felmerült. A gyurcsányi kaland után pár évvel később azonban már a Lehet Más a Politika mellett találhatjuk Róna Pétert, mely pártot szintén nagy dérrel-dúrral hagyta ott.
Róna Péter egyre inkább kiábrándult Magyarországból, melynek egyik mérföldköve volt a 2016-ban tartott bevándorlásellenes népszavazás, mellyel kapcsolatban a közgazdász azt mondta: ez egy erkölcstelen ország.
„Bevándorlók hiányában a nemzet és a gazdaság egyre növekvő elöregedése és zsugorodása megoldhatatlan kihívások elé állítja az országot”
– fogalmazott. 2018-ban a Privátszféra című műsorban már azt mondta: „Ami nekem borzasztóan szembetűnő és nagyon fájdalmas, az nemcsak hogy anyagi meg gazdasági szempontból, hanem civilizációs szempontból is mennyire más Magyarország Nyugat-Európától.” A közgazdász megfordította Antall József híres mondását, szerinte „Magyarországon még a keresztények is pogányok”. „A magyarok nem tanulták meg, hogy miért lettek ők Trianonban megbüntetve. Aztán megint nem tanulták meg, hogy mi történt velük a második világháború végén. Nem veszik észre, hogy az Isten nem ver bottal” – mondta Róna Péter azzal kapcsolatban, hogy a magyarok nagy többsége nemet mondott az illegális bevándorlásra.
Róna a 2018-as országgyűlési választások után elhagyta az országot és visszaköltözött Angliába.
„Arra a fájdalmas következtetésre jutottam, hogy ez nem az én hazám” – magyarázta döntését.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
