„Az ÁSZ ellenzéki pártokkal szembeni intézkedése felrúgja a hatalmi ágazatok alaptörvényben előírt szétválasztását, azért, hogy a politika, azaz az Országgyűlés az ÁSZ-on keresztül, az igazságszolgáltatás megkerülésével, a jogorvoslás lehetőségének megtagadásával hozhasson egyedi intézkedéseket. Ez pedig maga a diktatúra, aminek megakadályozására a hatalmi ágazatok szétválasztását kitalálták” – jegyzi meg a HVG.hu-n olvasható publicisztikájában Róna Péter közgazdász.
A szakember véleménycikkében felidézi, hogy az Állami Számvevőszék az összes ellenzéki pártot egy meghatározott összegű bírságról, a Jobbik esetében pedig további, szintén meghatározott összegű támogatás megvonásáról tájékoztatta mintegy négy hónappal a választások előtt.
http://mno.hu/
„A közbeszédben kialakult általános vélemény szerint az intézkedés indíttatása és következménye a teljes ellenzéki oldal ellehetetlenítése, illetve sikeres szereplésük esélyeinek csorbítása” – hívta fel a figyelmet Róna Péter. A közgazdász szerint „sajnos azonban ennél sokkal többről, hazánk alkotmányos alapjainak végleges felszámolásáról van szó, ugyanis az alaptörvény tételes meghatározása szerint az „alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja” (Q Cikk (1)), ami „a hatalom megosztásának elvén alapszik” (C. Cikk (1)). Az államhatalom három részre van megosztva, nevezetesen a törvényalkotással megbízott Országgyűlésre, ( 1. Cikk), a végrehajtó hatalommal felruházott kormányra ( 15. Cikk) és az igazságszolgáltatást biztosító bíróságokra. (25. Cikk)”.
Róna Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a hatóságok azok az önálló szabályozó szervezetek – mint például a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Adó- és Vámhivatal –, amiket a végrehajtó hatalom hoz létre a végrehajtó hatalom (tehát a kormány) körébe tartozó egyes feladat (…) ellátására” (23. cikk). A közgazdász megjegyzi, hogy „az ÁSZ azonban nem ilyen, nem hatóság, nem tartozik az önálló szabályozó szervezetek közé, tehát nincs, nem is lehet felhatalmazása olyan feladat elvégzésére, ami a végrehajtó hatalom feladatkörébe tartozik, mert az ÁSZ a végrehajtó hatáskörrel nem rendelkező Országgyűlés szerve”.
http://mno.hu/
http://mno.hu/
A közgazdász hangsúlyozta, hogy az ÁSZ feladat- és hatáskörét az alaptörvény 42. cikke rögzíti, amely szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, tehát az Országgyűlés része, ami tevékenységéről, vizsgálatainak eredményéről az Országgyűlésnek ad éves beszámolót. Az ÁSZ számára az alaptörvény mindössze ellenőrzési hatáskört jelöl meg – fűzte hozzá a szakember.
Mint írja, az ÁSZ ellenőrző közjogi hatásköréből pont az következik, hogy másokra kötelező határozatokat nem hozhat, mindössze jelezheti az illetékes szervezeteknek, illetve az Országgyűlésnek, ha jogszabálysértést tapasztal.
Róna Péter szerint „ha az Országgyűlés a pártoknak nyújtott pénzügyi támogatás törvényellenes felhasználását szankcionálni kívánja, a feladatot nem az ÁSZ-ra, hanem kizárólag az alaptörvény 23. cikkében rögzített önálló szervezetre – köznyelven hatóságra – bízhatja”.
A szakember szerint a Fidesz azért nem ezt választotta, mert a hatósági intézkedésekre az alaptörvény biztosítja a jogorvoslás lehetőségét. Mivel a szándék olyan intézkedések meghozatala, amik nem mennének át az igazságszolgáltatás szűrőjén, kell találni egy olyan szervet, ami nem esik a bíróságok hatásköre alá. Ilyen az ÁSZ mint az Országgyűlés szerve. Nem kevesebbről, mint hazánk alkotmányos berendezkedése ellen elkövetett merénylet kísérletéről van szó.
A közgazdász az Országgyűlés felelősségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy alkotmányos kötelessége határozatban utasítani szervét, az ÁSZ-t intézkedése azonnali visszavonására, az ellenzéki pártok felelőssége pedig bármiféle ÁSZ-intézkedés teljesítésének elutasítása.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
