Nem csodálom.
Ha vannak szimbolikus pillanatai egy-egy történetnek, ha léteznek valóságban felbukkanó plot-pointok, akkor a Heti Világgazdaság tragédiája most érkezett ide. Álfelháborodásának, izzadságszagú nekigyürkőzésével a Hvg belezuhant abba a zavaros dögkútba, amelyből a minap egy hitlerbajusszal felékesített, metoo hősnő integetett felénk…
A hetilap – átvéve a Népszava, illetve annak tollnoka, Juhász Dániel modoros mű-bosszankodását – kiszerkesztette a Miseta Attilának, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektorjelöltjének pályázatában felbukkanó idézetet: „Ne adj olyan parancsot, amit nem lehet végrehajtani!” Ál-haragara gyúlva állapította meg, hogy az idézet Erwin Rommeltől származik. Majd így folytatta: „Úgy tűnik, a szenátust ez nem zavarta döntésében. A lap (mármint a Népszava) kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, arról érdeklődve, hogy elfogadhatónak tartanak-e egy olyan jelöltet, aki a pályázatában egy náci tábornagy gondolatait idézi, de nem kaptak választ.”
Ami az idézetet illeti, helyénvalónak tűnik. Egy köztudottan kiváló katonatiszt csak tudja, milyen parancsokat érdemes kiadni. Hogy e tekintetben példaadónak tekinti őt a rektor-aspiráns, abban nincs semmi kivetnivaló.
Ezer idézetet használunk, olyan embereket citálva, akikről semmit nem tudunk. Azonban, ha utána kutatnánk, bizonyosan kiderülne, hogy a széltében-hosszában elterjedt idézetek kiagyalói között számtalan gazember volt. Némelyik maga a megrestesült gonosz. Hogy mást ne mondjak: „Luke, I am Your Father…”
De pont egy Rommel-idézetet kipécézni és azon eljátszani egy röhejes álfelháborodást, igazán méltatlan. Nem a Népszavához, nem Juhász Dánielhez, aki bizonyára nagyon szeretne megfelelni környezetének, de méltatlan a jobb napokat látott Hvg-hez.
Mint ahogyan kedvelte Hitler is és ha nem is kedvelte, legalább katonai tehetségét elismerte még Churchill is. Nem kellett sokat gugliznom, hogy megtaláljam: „Igen merész és ügyes ellenfél áll velünk szemben. Egy, a háború vérzivatarából kiemelkedő, nagy hadvezér” – mondta Rommelről 1942 januárjában, a brit alsóházban az angol miniszterelnök. (Legalább is a Wikipédia szerint…)
Rommel ugyanis jó arc. Vagy ez talán túlzás, de mindenképpen kiváló katona, aki megérdemli, hogy az utókor megemlékezzen róla.
Az álhisztit felvállaló Hvg-szerkesztő meg nem az.
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
