Romkocsmázás után irány a magaskultúra

Romkocsmázás után irány a magaskultúra

Kétmilliárd forinttal támogatja a BMC bővítését a kormány, amelybe a magántőkéből működő intézmény 3 milliárd forint önerőt fektet. A tervek szerint 2020-ra készül el a Modern Opera – OPERA X, amelyet a jelenlegi Mátyás utcai épület mellett hozzáépítéssel hoznak létre.

Kormányhatározatban fektették le a Budapest Music Center kortárs kamaraopera játszásra alkalmas központtal történő bővítésének támogatását. Ennek értelmében a 2017-es központi költségvetésben biztosított összegen felül 2018-ban és 2019-ben összesen további 1-1 milliárd forintot különítenek el a kiadások várható felmerülésének ütemében. Így a kormány összesen 2 milliárd forinttal támogatja a Mátyás utcai épület hozzáépítéssel tervezett bővítését, amelynek 3 milliárdos önerejét a magántőkéből működő BMC biztosítja.

– A BMC bővítéséről van szó, amely egy olyan egészséges versenyt hozó bővítményt kap 2020-ra, amely egy operajátszásra alkalmas épületrészt foglal magába

– fogalmazott lapunknak Gőz László. A BMC igazgatója kifejtette: a kormány 2 milliárdja mellé a 3 milliárd forintot a BMC saját tőkéből és hitelből vállalja. A cél az új részleggel nem más, mint hogy a magyar zenei életnek egy olyan szegmensét fedjék le, amely eddig hiányzott a BMC repertoárjából. Gőz László emlékeztetett, hogy 350 fős kamaratermükben, jazzklubukban és koncerteknek is helyet adó könyvtárukban évi 350 hangversenyt rendeznek, ez a szám az új játszóhellyel tovább nő majd.

Gőz Lászlótól azt is megtudtuk: a kamaraopera befogadóképességét 700 férőhelyesre tervezik, a repertoárja pedig elsősorban a kortárs és a barokk operákra fókuszál. – Stagione-rendszerben működik majd, tehát befogadó operaként. Lesznek ugyan saját magunk által létrehozott előadásaink, de ezek száma nem lesz magas. Inkább az európi körforgásban szeretnénk részt venni. Az európai operák több mint fele stagione-jelleggel működik, vagyis egymástól vesznek át előadásokat, a produkció pedig ide érkezik majd a díszletekkel és a szólistákkal, de magyar zenekarral, magyar kórussal, magyar mellékszereplőkkel szólal meg nálunk, tehát a magyar zenei életre is hatással lesz – fogalmazott Gőz.

A BMC igazgatója hangsúlyozta: az elmúlt 5-6 évben a magyar zene komoly figyelmet kapott, mint egyfajta kulturális ágazat, és a mostani kormányhatározat is ennek a folytatása. Gőz László úgy fogalmazott, hogy miközben a budapesti turizmus kiemelkedő turista-létszámot mutat fel,

tulajdonképpen utolértük Prága látogatottságát, az a cél, hogy ne csak a romkocsmák, hanem a magaskultúra helyszíneinek száma is növekedjen.

Kiemelte a felelősséget, hogy külső befektető nélkül belevágtak a bővítésbe, és 3 milliárd forintot fektetnek egy kulturális vállalkozásba. A kormány támogatását az elmúlt három és fél év alatt végzett munkájuk elismerésének és az emiatt irántuk kialakult bizalomnak tulajdonítja.

Gőz László ugyanakkor lapunknak arról is beszélt: személyes meggyőződése, és csak felfogás kérdése, hogy a privát pénz és a kultúra – amelyből az utóbbi csak viszi a pénzt – remekül megfér egymás mellett. Erre bizonyíték, hogy Európában is egyre nagyobb számban jönnek létre olyan magas szintű kulturális vállalkozások, amelyek nem csak egy kis galériát vagy egy élőzenés klubot takarnak, hanem például operaházak, kortárs zenei központok – tette hozzá.

A BMC márciusban lesz 4 éves, az elmúlt három és fél év alatt 1260 programmal várták a közönséget, évi 80, összesen közel 250 zenetudományi előadást, 40 nemzetközi kurzust és versenyt rendeztek, 30 felvételt készítettek, és a könyvtáruk is népszerű.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »