Romániában 2025. május 4-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, amelyet a második forduló május 18-án követ (nagy valószínűséggel). A választást rendkívüli körülmények előzték meg, miután a tavalyi, november-decemberi voksolást a román alkotmánybíróság érvénytelenítette orosz beavatkozásra hivatkozva – végül kiderült, hogy Európa-pártiak álltak a háttérben. Ezek a visszaélések a szélsőjobboldali jelöltek, különösen Călin Georgescu váratlan előretörését segítették, aki a TikTok és más közösségi média platformok hatékony használatával szerzett népszerűséget. Georgescut végül (nem túl demokratikus módon) eltiltották a 2025-ös indulástól, helyébe azonban a szintén szélsőségesnek és magyarellenesnek számító Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, George Simion vette át, aki a felmérések szerint győzni fog az első fordulóban.
A választás tétje
Bár sokan úgy vélik, hogy a választás kimenetele nemcsak Románia belpolitikáját, hanem geopolitikai irányultságát is alapvetően befolyásolhatja, valójában a román elnöknek (hasonlóan a szlovákhoz) nincs ehhez hatásköre. Itt inkább arról van szó, hogy nyugaton nagyon rágörcsöltek arra, hogy csak egyetlen narratíva lehet uralkodó, és minden egyes politikai pozícióért folyó küzdelmet „mindent eldöntő” csatának állítanak be.
Az érem másik oldala, hogy ha a szélsőjobboldaliak győzni tudnak az elnökválasztáson, az később „átgyűrűzhet” a parlamenti politikára is. Ám ez is csak részben igaz. A romániai politikát elég sajátos módon nem a pártok, hanem titkosszolgálatok uralják. Persze, ez nem zárja ki, hogy egy Georgescu féle anomália is feltűnjön a rendszerben, ám az, ahogy őt eltávolították az útból, jól mutatja, hogy Románia demokráciája kapcsán vetődnek fel kérdések.
Persze, Nyugat-Európát mindaddig nem zavarják a jogállamiségi kérdések, amíg a visszásságok az az ő kegyeltjeiket hozzák helyzetbe, vagy, jobb híján, az ellenfeleik kárára működik a rendszer.
Az a bizonyos rendszer azonban mostanában elég fura dolgokat produkál. Ennek egyik oka, hogy a mainstream pártok túl messzire mentek, és (a Nyugattól tanultaknak megfelelően) ignorálták a romániai választók akaratát, akik így a szélsőséges politikusok felé fordultak. A szélsőjobboldali pártok a parlamentben már most körülbelül 30%-os támogatottsággal rendelkeznek.
A gazdasági helyzet sem kecsegtet sok jóval: Románia magas költségvetési hiánnyal küzd, amelyet az elnökválasztás után új fiskális megszorító intézkedésekkel kell kezelni. Egy, a kormánykoalíción kívüli elnök – különösen Simion vagy a hasonlóan populista Victor Ponta – politikai zűrzavart okozhat, ami megnehezítheti a gazdasági stabilizációt – ami rendkívül népszerűtlen döntésekkel jár majd, amelyek megalapozhatják a következő parlamenti választás kimenetelét.
A főbb jelöltek
A választáson több jelentős jelölt verseng a második fordulóba jutásért:
George Simion (AUR): A szélsőjobboldali, elszigetelődést hirdető politikus az első forduló favoritja, de a felmérések szerint a második fordulóban alulmaradhat a legtöbb riválisával szemben.
Crin Antonescu: A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánykoalíció jelöltje, aki a szélsőjobboldal előretörése miatti aggodalmakra épít kampányában.
Nicușor Dan: Bukarest polgármestere, aki Antonescu fő riválisa a második fordulóba jutásért. Dan már bizonyította tárgyalási képességeit a bukaresti városházán, és elnöksége esetén esély nyílhat a kormánykoalíció kibővítésére az USR-rel.
Elena Lasconi (USR): Az USR elnöke, aki a kampány hajrájában botrányt keltett riválisai ellen kompromittáló anyagok nyilvánosságra hozásával. Érdekesség, hogy Lasconi pártja, az USR nem őt, hanem Nicusor Dant támogatja – alig burkoltan a kormányban való részvétel lehetőségéért. Lasconi egyébként a tavalyi annulált elnökválasztás második számú továbbjutója volt.
Victor Ponta: A PSD korábbi vezetője és volt miniszterelnök, aki Antonescu szavazóbázisát gyengíti a párton belüli befolyása révén.
Botrány az utolsó pillanatban
Május 1-jén jelentős botrány rázta meg a kampányt, amikor Lasconi kompromittáló fotókat tett közzé, amelyek állítólag Dan és Ponta 2024. decemberi, Florian Coldea volt hírszerzési vezetővel folytatott találkozóját bizonyítják.
Coldea jelenleg korrupciós botrányban érintett. Lasconi szerint a képeket egy magát paparazzónak nevező támogatótól kapta. A botrány Antonescu pozícióját erősítheti, mivel két fő riválisa hitelességét aláásta. Dan és Ponta tagadták a találkozó tényét, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba Lasconi ellen.
A politikai helyzet
A PSD és PNL alkotta kormánykoalíció a 2024. decemberi parlamenti választásokon törékeny többséget szerzett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával. Az elnökválasztáson azonban a koalíció helyzete bizonytalan, különösen Ponta és Dan versengése miatt. A szélsőjobboldali pártok erős parlamenti jelenléte további instabilitást vetít előre, különösen, ha Simion vagy Ponta kerülne az elnöki székbe.
Dan győzelme esetén esély nyílhat a kormánykoalíció reformjára és az USR bevonására, ami stabilabb politikai környezetet teremthet. Antonescu sikere sem garantálja azonban a mélyreható reformokat, amelyek a gazdasági stabilitáshoz szükségesek.
Más szavakkal, a román elnökválasztás tétjei között egy stabilabb kormány létrejötte is szerepel, amire a küszöbön lévő megszorítások időszakában szükség is volna.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vadim Ghirda, Pool
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
