Az első világháborút követően, 1937 után több mint 450, az Osztrák–Magyar Monarchia területéről származó katonát temettek el a római Santa Maria dell’Anima-templom kriptájában. Egy nemzetközi kutatócsoport most azon dolgozik, hogy mindannyiuk személyazonosságára fény derülhessen.
Több mint 450, az első világháborúban az osztrák–magyar seregekben harcoló katona van ma eltemetve a római Santa Maria dell’Anima-templom kriptájában, akik a Duna menti monarchia különböző nemzetiségeiből, régióiból és vallási közösségeiből származtak. Mindannyian az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében és haditengerészetében harcoltak, majd olasz hadifogságba estek. Legtöbbjük Róma környéki táborokba került, ahol munkaszolgálatot végeztek, például ásatásokon vagy vasútvonalak építésénél dolgoztak. Többségük 1919 és 1921 között halt meg különböző betegségekben, legnagyobb számban spanyolnáthában a római katonai kórházakban. A Campo Verano központi temetőben temették el őket.
Idén a maradványok újratemetésének 85. évfordulója alkalmából egy történészekből álló nemzetközi kutatócsoport, köztük Vlad Popovici, a Kolozsvári Egyetem munkatársa azon dolgozik, hogy minél több katonát azonosítson, mivel a Fekete Kereszt (az elesett katonák sírjainak felkutatásával gondozásával foglalkozó Österreichisches Schwarzes Kreuz – a szerk.) korábbi listája szerint 90 elhunytat sikerült egyértelműen azonosítani, ami leginkább a nevek helytelen írásmódjának az eredménye (az olasz hatóságok megterhelőnek érezték a sokféle nyelvhasználatot és írásmódot). A családok számára a helytelen írásmód azt jelentette, hogy a háború után az utódállamok nem tudták egyértelműen hozzárendelni ezekhez a nevekhez az áldozatok listáján szereplő személyeket, így sok leszármazott nem tudta, hogy mi lett velük, hol nyugszanak.
A kutatócsoportnak egyévnyi projektmunka után monstanra sikerült megfordítania az arányt: mára mindössze nagyjából 90 áldozatról nincsenek információk.
A projektet Tamara Scheer, a Bécsi Egyetem, illetve a Pápai Santa Maria dell’Anima Intézet munkatársa, valamint Nikolaus Rottenberger ezredes, olaszországi osztrák védelmi attasé vezeti és az osztrák szövetségi védelmi minisztérium tudományos bizottsága és az FWF (V-555) finanszírozza.
Tamara Scheer projektvezető Toman Zoltánnal a római Santa Maria dell’ Anima kriptája fölött lévő emléktábla előtt, ahol a 450 katona földi maradványai vannak eltemetve.
A katonák azonosítása mellett a projekt célja az is, hogy lehetőség szerint felvegyék a kapcsolatot a leszármazottakkal egy emlékkönyv létrehozása céljából. Ezt követően az emlékkönyv az interneten is böngészhető lesz, így megismerhetővé válhat 450 katona arca és személyes története.
*
A katonák között két, a temesvári római katolikus egyházmegye területéről származó áldozatot már sikerült egyértelműen azonosítani, és megtalálták a halotti bizonyítványukat is.
Takács István 1873-ban született Szentleányfalván. A 3. honvéd ezred katonájaként szolgált, majd fogságba esett; 1918 júliusában Rómában halt meg. Egyike volt azoknak a katonáknak, aki már elmúlt negyvenéves, és feleséget, gyermekeket hagyott hátra.
Petru Chiroșan, „Todor és Sofia fia”, Sárafalván született, és mindössze 27 éves volt, amikor 1919 áprilisában életét vesztette.
„Mindkettőjüket azonosítottuk, de hálásak lennénk további információkért a tervezett emlékkönyvünkhöz, amelyben minden katona kap egy-egy emléklapot. Talán megtalálhatók a leszármazottak, és vannak még levelek vagy fényképek. Valószínűleg soha nem leszünk képesek arra, hogy emlékkönyvünk minden oldalát teljesen kitöltsük és minden katonát egyértelműen azonosítsunk. De a projektünk már fejlődött azáltal, hogy sokan segítettek nekünk, mert rátaláltak a közösségi médiában vagy az interneten, és terjesztették a hírt” – számolt be a temesvári egyházmegye honlapján.
Az összes katona névsora és a projekt bemutatása IDE kattintva olvasható német nyelven.
Szöveg: Tamara Scheer
Fordítás: Temesvári Püspökség sajtóirodája
Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
