Forrás: HVG
Demográfiai forradalom zajlik Magyarországon, az iskolások között a pedagógusok jelzése alapján két olyan megye is van, ahol minden harmadik gyermek cigány származású. Népességrobbanás látszik, és nem csak keleten, a Dunántúlon is.
Az HVG Papp Z. Attilának, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete igazgatójának kutatását idézi. A kutató cselesen kerüli ki azt az 1993-as szabályt, miszerint nem lehet közvetlenül adatokat gyűjteni a cigány gyermekekről. Az országos kompetenciamérés során ugyanis a pedagógusoknak meg kell becsülniük a hozzájuk járó roma diákok arányát. Eszerint országosan 15 százalék a gyermekek között a romák aránya, van azonban néhány kiugró adat. A főváros VIII. kerületében a gyermekek 43 százaléka roma származású és a VII. kerületben is messze az országos átlag feletti, 23 százalék ez az arány. Összesen hét kerületben tíz százalék feletti a roma diákok aránya, a főváros összességében pedig 8,6 százalék. Az országban 298 olyan iskola van, ahol a roma kisebbség alkotja a többséget.
A megyék közül a legmagasabb arányban Nógrádban tanulnak roma gyermekek (34,3 százalék), majd Borsod-Abaúj-Zemplén következik 32,8 százalékkal, megelőzve Szabolcs-Szatmár-Bereget ( 28,7 százalék). A korábban legnagyobb arányú roma populációval rendelkező Hevesben 22,5 ez az arányszám, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 20,4 százalék.
Meglepő, hogy a Dunántúlon található Somogy több kelet-magyarországi megyét is megelőz 22,4 százalékos arányával, Baranyában 18,9 százalékkal szintén kiugró a növekedés. Tolnában pedig 16,8 százalék a romák aránya.
Az országban legalacsonyabb arányban Győr-Moson-Sopronban élnek cigány gyermekek (4,2 százalék). Csongrádban az iskolások 5,1 százaléka, valamint Vasban, 5,2 százaléka roma.
A liberális lap szerint azért is érdemes ezekre az adatokra figyelni, mert ahol 20 százaléknál magasabb a cigány gyermekek aránya, ott durván romlik a gyermekek teljesítménye. A kutatás szerint azonban ez nem etnikummal, hanem a családok szocioökonómiai státusával függ össze.
A nemzetiségi arányok figyelembe vétele azért is fontos, hogy az oktatási programok összeállítása során a gyermekek szociokulturális helyzetére jobban tudjanak ügyelni. Papp Z. Attila kutatása szerint ugyanis azokban az iskolákban, ahol integrációs programot indítottak, jelentős javulást értek el.
A 2011-es népszámlálás adataival nem összevethetőek a mostani számok, de a tendenciák már akkor is látszottak. A népszámláláson – önbevallás alapján – 316 ezer romát regisztráltak, ez három százaléka volt a magyar lakosságnak. Erőteljes növekedés már akkor is látszott, ez az adat 153 százaléka volt a 2001-ben mértnek.
http://valasz.hu/
Kategória:Hírek, Helyzetelemzés, Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
