Tavaly októberben portálunk is beszámolt arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen focimeccsekre járogató és Tiborcz Istvánnal is jó üzleti kapcsolatokat ápoló, milliárdos török üzletember, Adnan Polat projektje kedvéért a földdel tehetik egyenlővé a Budapest IX. kerületében található egykori Közvágóhíd épületegyüttesének jelentős részét.
A héten az Építészfórum látványos összeállításban mutatta be, hogy a munkálatok már nagyon is előrehaladott állapotban vannak:
a létesítmény ipari műemléki értéket képviselő csarnokainak és egyéb épületeinek jelentős részét már le is bontották.
Az APD Real Estate Kft. szárnyai alatt Adnan Polat és Tiborcz István közös bizniszeként futó projektet tavaly nyár közepén már kormányrendeletben minősítették kiemelt beruházássá. Szeptember végén pedig azt is kijárták a megfelelő helyeken, hogy a cégnek ne kelljen beszereznie az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt, és a településképi véleményezési eljárástól is eltekintettek esetükben.
2018-ban az Örökségfigyelő a Facebookon több grafikán tüntette föl, hogy a területen mely épületek képviselnek megőrzendő értéket, melyeket lehetne gond nélkül ledózerolni és mi az a kevés, amit a török befektető meg akar hagyni. Utóbbiak közé tartozik például a szarvasmarha-szobrokkal ékesített ikonikus kapuzat, a víztorony és a bálterem épülete, illetve egy-két csarnok-homlokzat (utóbbiakra egyébként mind új, stílusukban és méreteikben egyaránt az eredetiektől drasztikusan elütő lakóházakat húznak majd föl).
Az Építészfórum megszólaltatta a blog szerkesztőjét, Kelecsényi Kristófot, aki elmondta:
„Az ipari műemlékeket jellemzően többször átépítették és a Közvágóhíd épületegyüttesével sincs ez másként, ezért nem mondható az, hogy annak minden része egyformán értékes.”
A műemlékvédelmi szakember azt is külön kiemelte, hogy az általa megőrzendőnek ítélt épületek nem biztos, hogy megegyeznek a védett épület dokumentációjában nevesítettekkel.
A portál a Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályát is megkereste az ügy miatt, ám egyelőre nem kaptak választ azzal kapcsolatban, hogy az 1872. július 27-én felavatott Közvágóhíd épületei közül konkrétan melyik élvez műemléki védettséget, illetve van-e olyan, amit ennek ellenére már leromboltak.
Az Építészfórum által készített képek tanúsága szerint egyébként még szerencsére több olyan épület is áll, amelyek az Örökségfigyelő szerint megőrzendők lennének.
A külföldi vendégmunkások kényelme is fontos ám
Érdekes adalék, hogy míg Orbán Viktor török jóbarátja milliárdos haszon reményében tehet a földdel egyenlővé egy 147 éves magyar épületegyüttest, illetve a főváros kiemelt lakhatási válsággal küzd, addig a kormány a IX. kerületben is külföldi vendégmunkások számára épít munkásszállót az Illatos úton.
Erről múlt héten tartott sajtótájékoztatóján beszélt Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke és a párt ferencvárosi képviselője, Szilágyi Zsolt:
Fontosabbak az Orbán-család üzleti érdekei?
„Adnan Polat és a magyar kormány gyanús üzleti viszonyával kapcsolatban még idén márciusban nyújtottam be egy írásbeli kérdést az Országgyűlésben Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszterhez”
– mondta el az Alfahír megkeresésére Bencsik János, a Jobbik budapesti elnöke, aki szerint a kormány ezúttal is semmitmondó válasszal rukkolt elő arra vonatkozóan, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház jogutódjaként funkcionáló Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) miért épp csak a magyar miniszterelnökkel szoros kapcsolatot ápoló török üzletember által üzemeltetett kereskedőházat nem zárta be.
Azt is elárulta, hogy ő maga többkörös közérdekű adatigénylési kérelemmel fordult a HEPA-hoz, ám az ügynökség csak olyan információkat volt hajlandó közölni vele, amik a honlapjukon is nyilvánosan elérhetők.
„Arról, hogy a kereskedőházak működéséből mekkora profitja származott a magyar cégeknek, üzleti titokra hivatkozva semmiféle adatot nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni, amivel egyértelműen kibújtak adatszolgáltatási kötelezettségük alól”
– fűzte hozzá Bencsik, aki azt is kiemelte, hogy a HEPA válaszában, konkrét kérdések ellenére, még említés szintjén sem volt hajlandó foglalkozni Adnan Polattal.
A képviselő a közvágóhídi beruházást úgy kommentálta:
„A Jobbik felháborítónak tartja azt a tendenciát, hogy lassan Budapest minden értékes és hasznosítható négyzetméterét gátlástalanul játsszák át Orbán Viktorral és családjával bizniszelő, gyanús üzletköröknek.”
Hozzátette:
„Az már csak a hab a tortán, hogy a nagy osztozkodás közben sem a magyar épített örökségre és annak védelmére, sem a fővárosi zöldterületekre nincsenek tekintettel.”
Csak azt hagyják meg, amit nagyon muszáj
Szilágyi Zsolt, a Jobbik ferencvárosi képviselője és az ellenzéki összefogás képviselő-jelöltje portálunknak a beruházással kapcsolatban elárulta:
„Erdogan Mészáros Lőrince nagyrészt irodaházakat, vendéglátóhelyeket épít a területre, és csak mutatóban lesz pár lakóház. A zöldterület aránya pedig mindössze 10-15 százalék lesz, ami egy ekkora telek esetében édeskevés.”
Az ellenzéki képviselő elárulta: egy 2017-es testületi ülésen az önkormányzat azt a tájékoztatást kapta a kivitelezőtől, hogy
kizárólag a műemléki védettséget élvező épületek maradnak meg az eredeti épületek közül.
Ezek listája pedig egybevág a fentebb már felsoroltakkal.
Szilágyi hozzátette:
„Nem sok értelmét látjuk annak, hogy újabb irodaházak épüljenek a kerületben, ha már mindenáron erre a területre akartak építkezni, akkor sokkal nagyobb szükség lett volna például a lakhatási krízist enyhítő bérlakásokra. Ez így csak egy újabb ingatlanspekulációnak tűnik.”
A jobbikos képviselő azt is elmondta: az önkormányzat 1 millió eurót kapott a beruházótól kötelezettségvállalási összegként, amit arra kellett volna fordítaniuk, hogy az új házakba költözők számára orvosi rendelőket, bölcsődéket, óvodákat építsenek, ám ehelyett az egészet beforgatták a Bakáts tér felújításába.
„Erre ezelőtt a Jobbik hiába próbált pénzt szerezni a központi költségvetésből, a Fidesz ezt folyamatosan leszavazta, így az érdemi projektektől kellett elvenni a forrásokat.”
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
