Húsz évvel ezelőtt, 2005. augusztus 16-án, egy közös imádság alkalmával ölték meg a taizéi ökumenikus közösség alapítóját, Roger Schütz testvért. Két évtizeddel később az egység és a megbékélés üzenete élőbb, mint valaha – egy mind megosztottabb világban. Augusztus 16-án, szombaton a taizéi közösség megemlékezést tartott Roger testvér (teljes nevén Roger Louis Schütz-Marsauche) tiszteletére.
A szombat esti imádság során Taizében négy tanúvallomás keretében emlékeztek meg Roger testvérről, akinek a
Halála máig fájdalmas emlék milliók számára. 2005. augusztus 16-án, a szokásos esti ima végén a taizéi közösség imasátrában egy súlyosan elmebeteg nő késszúrással megölte a szelíd, mindig csendes Roger testvért, akit a fiatalok világszerte tiszteltek és szerettek, és köztük élő „ökumenikus szentként” tekintettek rá.
A merénylet világszerte megdöbbenést váltott ki, de ennél sokkal erősebb volt az együttérzés és a szolidaritás hangja. Különösen nagy visszhangot keltett Roger testvér halálhíre az esettel egy időben zajló kölni ifjúsági világtalálkozón, amelyen már az új pápa, XVI. Benedek köszöntötte a fiatalokat.
A megosztottságok ellenére is az egységet kereste
„Roger testvér, a béke és a megbékélés szimbóluma hirtelen távozott közülünk. Szívében ott élt az a feltétel nélküli befogadás, amelyet a közös imádságban tapasztaltunk meg nála, mint a kontemplatív imádságnak az a módját, amelyet Taizében mindenki szívesen fogadott” – emlékezett Matthew testvér, aki 2023 vége óta a közösség priorja, és aki az idei megemlékezésen, augusztus 16-án este tanúságot tett az alapítóról.
ami párosult a béke iránti vággyal, ez pedig az ő esetében, közvetlenül a második világháború után, érthetően nagyon is erős volt.”
A kiengesztelődés művét szolgálta
A megbékélés és a legszegényebbek, legrászorultabbak szolgálatának szükségessége volt az az életfilozófia, melynek révén 1940-ben Roger Schütz, nővérével együtt, a burgundiai faluba került, és amely az 1949-ben alapított taizéi közösség küldetésének középpontjában állt – egy olyan világban, melyben a háború nyomai még mélyen érezhetőek voltak.
„Sokat gondolok arra, amit ő akkor élt át, amikor Taizébe érkezett – vallotta Matthew testvér. –
Roger testvér még ma is azt tanítja nekünk, hogy közel kell állnunk azokhoz, akik szenvednek, és álljunk közel minden jóakaratú emberhez is.”
Protestáns, katolikus, anglikán priorok váltották egymást a közösség vezetésében
Roger testvér ösztönzésére a taizéi közösség folyamatosan növekedett, mert egyenlőképpen befogadta a protestáns, a katolikus és ortodox keresztényeket, akik a Krisztusban való egységre törekedtek.
A svájci származású protestáns Roger Schütz lelkészt a német katolikus Alois testvér követte; őt pedig az anglikán Andrew Thorpe, akit Matthew (Máté) testvérnek hívnak.
A taizéi testvérek közösségi élete és imái ma is éppúgy vonzzák a fiatalokat a világ minden tájáról a „bizalom világméretű zarándoklataira”, amelyeket minden év végén egy-egy európai városban tartanak.
Konkrét szolidaritás egy megosztott világban
Húsz évvel meggyilkolása után Roger testvérnek még mindig sok mondanivalója van. Ő a bátorság szimbóluma a megosztottság falai előtt. „Az egyik dolog, ami a leginkább megragadott, az volt, amikor önkéntesként Taizében voltam – emlékezett vissza Matthew testvér. –
Az augusztus 16-i megemlékezésen egy magyar résztvevő arról tett tanúságot, hogy Roger Schütz még a kommunizmus idején Budapestre látogatott. Nem volt szabad hivatalosan megjelennie, sem pedig beszédet tartania, csak köszöntötte az embereket – de az ősi keresztény köszöntéssel: „Krisztus feltámadt!”
„Ma Roger testvér megpróbálná vigasztalni azokat, akik szomorúságban élnek, de egyúttal konkrét jeleket is keresne a szolidaritásra, főként olyan helyekre látogatva, ahol ma háborúk dúlnak” – fogalmazott Matthew testvér.
Részlet II. János Pál pápa 1986. október 5-én Taizében mondott beszédéből
„Miként ti, zarándokok és a közösség barátai, a pápa is csak átutazóban van itt. Ám
A közösség testvérei, mint tudjátok, nem akarnak itt tartani titeket. Inkább imádságban és csendben szeretnék lehetővé tenni számotokra, hogy igyatok a Krisztus által megígért élő vízből, hogy megismerjétek az ő örömét, hogy felismerjétek az ő jelenlétét, hogy válaszoljatok az ő hívására, majd induljatok el, hogy tanúskodjatok az ő szeretetéről és szolgáljátok testvéreiteket a plébániáitokon, városaitokban és falvaitokban, iskoláitokban, egyetemeiteken és minden munkahelyeteken.
Áldott legyen Krisztus, aki itt Taizében – mint sok más helyen az Egyházában – forrásokat fakaszt azoknak a vándoroknak, akik szomjaznak rá, vagyis forrást fakasztott mindnyájunknak. Ma a taizéi közösséget minden keresztény egyházban és közösségben, sőt a világ legmagasabb rangú politikusai körében is ismerik a fiatalok iránti reményteljes bizalmáért. Elsősorban azért vagyok itt ma, mert osztom ezt a bizalmat és ezt a reményt.
Kedves fiatalok, ahhoz, hogy az Egyház az evangélium örömhírét eljuttassa a világnak, szüksége van a ti lelkesedésetekre és nagylelkűségetekre. Az Egyháznak szüksége van a jelenlétetekre és a részvételetekre. (…) Krisztustól, aki az egyház Feje, megkapjátok az igazság szavát, az ő életét, a szeretet leheletét, amely lehetővé teszi, hogy hűségesen szeressétek őt, és életeteket mások örömére feláldozva valósítsátok meg.”
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
