Dzsalál Bala’ídi és közvetlen harcostársai 2015 februárjában hozták létre az Iszlám Állam jemeni fiókszervezetét. A dél-arábiai országban már legalább 2012-ben létezett a Dzsamá’át Anszár es-Sarí’á (جماعة أنصار الشريعة) , azaz A Muszlim Törvény Követőinek (Támogatóinak) Csoportja, amely a Jemenben és közvetlen környékén tevékenykedő szunnita iszlamista fegyveres terrorszervezetek, így az Arab-félszigeti El-Ká’idá Szervezet ernyőszervezete. A ma meggyilkolt Dzsalál Bala’ídi korábban éppen az Arab-félszigeti El-Ká’idá parancsnoka volt. Ez utóbbi terrorszervezet az Arab-félszigeten belül Jemenben és Szaúd-Arábiában hajt végre fegyveres támadásokat, illetve tart ellenőrzése alatt nagyobb területeket – közli az Ababiil.net jemeni hírportál.
Az Arab-félszigeti el-Ká’idá a magukat szintén a Muszlim Törvény Támogatóinak Csoportja nevű ernyőszervezethez tartozónak mondó más iszlamista fegyveres csoportokkal karöltve a 2011 májusától szeptemberéig tartó jemenei belharcokban, az úgynevezett Zindzsibári csatában, elkeseredett és elhúzódó küzdelem után ‘Ali ‘Abdulláh Száleh jemeni elnök kormánycsapataitól elfoglalta a dél-jemeni országrész Arab-tengerparti Ábján kormányzóság tekintélyes részét, így a székvárost, Zindzsibárt is.
A Jemenben a 2011 óta folyó polgárháborúnak, akárcsak a jelenleg is tartó líbiai és szíriai csatározásoknak, sok szereplője és külső támogatója van. A Muszlim Törvény Támogatóinak Csoportja és a vele szövetséges Arab-félszigeti el-Ká’ídá, továbbá az Iszlám Állam eddig Jemenben csak aprócska fegyveres csoportjai, az El-Ká’idá nemzetközi szervezete és a kelet-afrikai, főleg szomáliai Szentháborút Vívó Ifjúság Mozgalma (Hárákát es-Sabáb el-Mudzsáhidín – حركة الشباب المجاهدين). Az említett iszlamista terrorszervezetek, de leginkább a Muszlim Törvény Támogatóinak Csoportja az iszlám szunnita ágazatán belül az úgynevezett szalafista (esz-száláfijjá – السلفية) ideológia követői. Maga a „szalafista” fogalom az arab „esz-száláf” (السلف) szóból ered, amelynek jelentése: „ősatyák”, „elődök”.
Az iszlám vallás története első nemzedékeinek korában élt, példamutató, s a mai ember számára is minden tekintetben követendő vallási vezetőket jelöli a „száláf” szó, amely mögül (mert az arabban a jelzett szó megelőzi a jelzőjét – H. J.) el szokták hagyni a „száleh”(الصالح), azaz az „igaz”, „jámbor”, „példamutató” jelzőt. A fogalom teljes egészében tehát így hangzik: esz-száláf esz-száleh (السلف الصالح), ami magyarul: „az igaz ősatyák, elődök”. Hogy a szadista lefejezések, a nők tömeges megerőszakolása, rabszolgává tétele és egyéb visszatetsző cselekedeteik tudatában mennyire nevezhetők a XXI. századi iszlamista-dzsihádista szervezetek az iszlám első három nemzedéke idejében élt példamutató vallási vezetők, az „igaz ősatyák” jámbor követőinek, azt döntse el az olvasó.
Az úgynevezett „arab tavasz” 2011-ben Boldog Arábiába is begyűrűzött (a mai Jement nevezték a rómaiak Arabia Felixnek, Boldog Arábiának az onnan érkező, illetve rajta átmenő luxuscikkek biztosította gazdagsága miatt – H. J.) A sí’ita-zajdita húszik 2014 szeptemberében már urai voltak a főváros, Szana’á jelentős részének, s 2015. január végén pedig teljesen el is foglalták, a nemrégen kinevezett új elnök, ‘Abed Rábbo Manszúr Hádi házi őrizetbe került, majd kormányával együtt a húszik lemondásra kényszerítették. A Nyugat, Szaúd-Arábia és Izrael azonban semmiképpen nem szerette volna azt, hogy a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal, pontosabban az Ádeni-öböllel összekötő, stratégiailag igen fontos Báb el-Mandeb-szoros az Irán támogatását élvező sí’ita zajdita húszik ellenőrzése alá kerüljön Jemenben.
Az Amerikai Egyesült Államok és Pakisztán támogatásával Szaúd-Arábia katonai koalíciót hozott össze a Jemenben zajló belháború kimenetelének befolyásolására, de leginkább a húszik, Irán szövetségeseinek visszaszorítására. A Washington és Iszlámabád (Iszlámváros) támogatását is élvező katonai szövetség tagjai a következő országok: Szaúd-Arábia, Bahrájn, Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom (az ottani puccsista vezetés legfőbb kitartója: Rijád), Jordánia, Marokkó, Szudán és Szenegál. És akik ellen Rijád és „szövetségesei” valójában hadüzenet nélküli katonai agressziót hajtanak végre Jemenben: a Szana’ából kormányzó húszik Legfelsőbb Forradalmi Bizottságnak fegyveres ereje, az Allah Támogatói Csoportjának húszi harcosai, a Köztársasági Gárda és a korábbi államelnökhöz, ‘Áli ‘Abdulláh Szálehhez hű maradt harcosok. Ők azok, akik ellen fegyvert fogott a Szaúd-Arábia vezette díszes koalíció. Amint a fentiekből is kitűnik, Amerika és Szaúd-Arábia Jemenben sem az El-Ká’idá és a vele szinte azonos iszlamista Muszlim Törvény Támogatóinak Csoportja, hanem az Irán támogatását élvező sí’ita zajdita húszik, Jemen hajdani urai ellen hajt végre támadásokat.
Dzsalál Bala’ídi, az jemeni Iszlám Állam ma meggyilkolt alapító főparancsnoka két közeli harcostársával a dél-jemeni Ábján kormányzóság székvárosából, Zindzsibáriból személyautóval tartott a közeli Sárká városkába, ám útközben autójukra levegő-föld rakétát indított egy pilóta nélküli repülőgép. A támadás következtében az autó utasai életüket vesztették.
Dzsalál Muhszen Sza’íd Bala’ídi el-Markasi (mozgalmi nevén: Hámzá ez-Zindzsibári) 35 évvel ezelőtt született a jemeni Ábján kormányzóság egy kisebb falujában. Katonaélete előtt Ábján városban egy pékségben dolgozott, miközben a Hászán Sport Klub labdarúgójaként ontotta a gólokat. Később a kormányzóság székvárosában, Zindzsibárban az egyik mecset imámjaként is szolgált. 2011-ben, az „arab tavasz” szellőjének fuvallatára otthagyta a pékséget, lerúgta a góllövőcipőjét és beállt az Arab-félszigeti el-Ká’idá nevű terrorszervezetbe, amelynek nemsokára szárazföldi parancsnoka lett Jemen Sábvá, Láhdzs, Ábján, Hadramaut és El-Bejdá nevű déli kormányzóságaiban. Néhány közeli harcostársával 2015 februárjában megalapította a jemeni Iszlám Állam katonai szervezetet és hűségesküt tett Ábu Bákr el-Bagdádinak, az Iszlám Állam kalifájának.
Hering József – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
