Nagy napra készült szombaton a művelt magyarországi demokrata! Idén is eljött Tusványos „sztár-napja”, Orbán Viktor beszédének ideje. Az európai formátumú magyarországi demokrata azonban nem az ország miniszterelnökének mondanivalójára volt kíváncsi. A kifütyülésére várt.
Orbán beszéde nem érdekelte az ellenzéki vezéreket sem. A reakciókat már előre megírták. Orbán Ázsiába viszi Magyarországot, Putyin és Trump szekértolója, kínai, török és izraeli bérenc – lassan igazán lassíthatna, egyre hosszabb a barátainak a listája. Hacsak nem mond le hirtelen, akkor napozhatnak tovább nyugodtan. Ha rendesen bejön a sípolós provokáció, majd reagálnak.
Az akciót már pár napja hirdették „ismeretlen aktivisták” a neten. A cél: Orbán Viktor kisípolása. Miért? Hát mindenért! Meg miért ne? A kormányfő „bűnlajstromának” menüjében mindenki találhatott ízlésének megfelelőt: Orbánt kifütyülve védhette az európai értékeket és Vona Gábor nemi identitását egyaránt. Ki ne ugorna azonnal egy ilyen lehetőség hallatán?!
Főleg, hogy a facebookon el is magyarázták a teendőket. Muszáj ebből szó szerint idéznem:
„1. fuss el gyorsan a papírüzletbe sípért!
2. ha nem vagy tusnádi, kezdd el szervezni az odautat MOST. Hamar érkezz, nehogy a rajongók betöltsék előtted a teret.
3. hozzál molinót! Írd rá a frankót, gondolkoztass el másokat! Legyen jó nagy, hogy a közmédia kamerája ne tudja kikerülni!”
Hát ki tudta kerülni, nem volt nagy az „ellenzéki tolongás”… Orbán Viktor beszédére ugyanis mindössze egy aktivista érkezett sípolni. Több ezer ember és egy fütyülő leányzó. Szinte csoda, hogy az orbáni önkényuralom azonnal nem omlott össze.
Azonban még nagyobb csoda az az újságírói teljesítmény, amit a libbal sajtó munkatársai mutattak. Elég volt a lelkes Orbán-bírálónak egyet sípolnia, azonnal meghallották és megtalálták a tömegben. Mert gondolom csak így történhetett, hiszen csak nem a szerencsétlen csajra szervezték egész tudósításukat? A szabad és független média ilyesmit bizonyosan nem csinál, ugye?
Mindenesetre mi, egyszerű halandók csak köszönettel tartozhatunk nekik, ugyanis így több nézőpontból is végigkövethettük azt, ahogy a „politikai elit terror alatt tart egy állampolgárt” és a „megalázott hölgy percekig meg sem tud szólalni”.
A „politikai elitet” esetünkben néhány tisztes ősz hajú ember alkotta a hallgatóságból. A „terror” meg azt jelentette, hogy szóltak a „hölgynek”, hagyja már abba a sípolást, mert nem ezért a „koncertért”, hanem Orbán Viktorért jöttek el Tusványosra.
Dühös volt a „politikai elit”? Az volt. Odaszóltak a leányzónak? Még szép! Volt, aki el akarta venni a sípot? Volt. Amikor a kérések ellenére is folytatta a fütyülést, félretolták? Igen. Lökdösték? Igen. Volt egy barom, aki a haját is meghúzta? Igen. Elesett? Igen.
Szép és jó ez? Nem, egyáltalán nem az. De nagyjából ez fordul elő vele a színházban is, ha előadás alatt üvölt a mobiljába, avagy amikor az áruházi leárazáson a békés vásárlóközönség útjába áll. Egy jó Sziget-koncertről vagy Pride-ról már nem is beszélve.
Van ennek hírértéke? Nincs. Azonban most Tusványosra sokan hírt kreálni érkeztek. A „hölgy” elesése után nem volt hajlandó felállni, ő inkább üvölteni akart. Kérték, rimánkodott neki a biztonsági őr is, a kezét kínálta, de ő hajthatatlanul rinyált. A demokratikus sajtó meg filmezte „megaláztatását”. Amikor egy nagymama szóvá tette, hogy most már nagyon elég lesz ebből a műsorból, megvolt a bizonyíték is az erőszakra. Ez már úgy került a hírekbe, mint a „szexista Fidesz-bérencek példátlan agresszivitása”.
Végül a „hölgyet” kikísérték a tömegből, nem túlzás, kimentették. Igen, a karját fogva, a saját jól értelmezett érdekében. Mindez demokratául így hangzik: „Orbán beszéde alatt brutálisan bántalmaztak egy nőt Tusványoson – a hajánál fogva rángatták ki, mert véleménye volt”.
Mi volt a véleménye? Az orbáni önkénytől elszakadva kész volt nyilatkozni.
Hát igen… innentől a dolog kicsit kellemetlenné vált. A fiatal „hölgyről” ugyanis rögtön kiderült, hogy finoman szólva is indiszponált állapotban van. A lelkes libbal riporter kérdezte, hogy ez ugye a veréstől van? Erre mondta, hogy nem verték meg, csak az éjszakát nem alvással töltötte.
Ez érezhető zavart okozott az ellenzéki média képviselőiben. Többen igyekeztek belőle kiszedni legalább egy, rémes meghurcoltatásaira vonatkozó mondatot. Az istennek se ment. Saját elmondása szerint az sem rázta meg igazán, hogy kivezették a tömegből, „előfordul az ilyesmi”.
Akkor megpróbálták „kideríteni”, hogy miért tiltakozik. A korábbinál irányítottabb kérdést már nehéz volt feltenni, de azért megpróbálták: „Ugye az a baj, amit a facebookon is írtatok, hogy Orbán Tusványoson egy szót sem szól nemzetstratégiáról és a határon túliakról, csak a Nyugattal való harcáról beszél”?
A „hölgy” előbb hosszasan a világba meredt, majd – szavanként nagyjából kétszer ide-oda rántva a haját – beszámolt problémáiról. Eszerint Orbánnal az a baj, hogy mindent tönkretesz. Ez vonatkozik elsősorban a Dagályra, a ligeti fákra és a római partra. Gond természetesen még Paks is. De leginkább a boltok vasárnapi zárvatartásáról szeretett volna most Tusványoson elbeszélgetni a kormányfővel… Ezért sípolt.
A független média érdeklődése a „hölgy” iránt itt érezhetően megcsappant. Elmaradtak a tényfeltáró riportok, nem tudtunk meg könnyfakasztó részleteket életéről, amelyet nap, mint nap tönkretesz a fideszes maffia-állam. Az ellenzéki vezérek sem kezdték verni a tam-tamot, ha a rinyacsaj LMP-s témákkal házal, foglalkozzon vele a Szél Bernadett.
A független sajtónak meg maradt a „hír” turbózása: az orbáni önkény újabb rémtettének terjesztése! A szakmai riportok mehetnek Brüsszelbe, legyen alapanyag Magyarország újabb elítélésére.
A CEU meg elgondolkodhat új szakok indításán… Mert az már tényleg tűrhetetlen, hogy egyetlen tüntiző, festékdobáló és sípoló sem tudja rendesen felpofoztatni magát!
Fotó: index.hu
Máté T. Gyula – http://matete.pestisracok.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
