A legnagyobb hiány természettudományos, például kémiaszakos tanárokból van a közoktatásban – mondta az InfoRádiónak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szűcs Tamás szerint több százan hiányoznak a rendszerből, az alacsony fizetések miatt pedig utánpótlás sincs.
Szűcs Tamás szerint minden területen tapasztalható a tanárhiány, de legfőképp a kémia- és fizikaszakos, vagyis a természettudományi végzettségű tanárból van kevés. Néhány ezres hiányt a kormányzat is elismer, a PDSZ elnöke szerint azonban statisztikákkal és egyéb trükközéssel próbálják szépíteni az adatokat, miután ők az állátatlan órák számából vonják le a következtetéseiket, de azt nem vesztik figyelembe, hogy a megtartott órákat vajon milyen mértékben tartja valóban szakos kolléga – tette hozzá az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő.
Pontos adatokkal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sem rendelkezik, azonban biztosra veszik, hogy több száz természettudományos végzettségű kolléga hiányzik a rendszerből. A jelek szerint pedig elenyésző számban választják a fiatalok is a fizika- és kémiatanári pályát, értett egyet Szűcs Tamás. Azok a diákok, akik ebbe az irányba tehetséget mutatnak, jó az adottságuk és megfelelő a motiváltságuk, azok gyorsan felmérik, hogy
egy mérnöki pályán sokkal jobban megalapozhatják a jövőjüket,
és ezzel jellemzően a szülői, sőt a tanári szándék is egyezik.
Egy kezdő, egyetemi végzettségű tanár fizetése ugyanis 134.900 forint, ami nagyon messze van attól, amit a versenyszférában lehet keresni mérnökként. A helyzeten csak némiképp tud segíteni a Klebelsberg-ösztöndíj, de így is nagyon kontraszelektált világ kerül be a tanárképzésbe – fogalmazott Szűcs Tamás. Kitért arra, hogy egy több évtizede pályán lévő kémiatanár nettó 220-250 ezer forintot kereshet ped1-es életpálya-fokozatban, míg ped2-es minősítésben kicsivel többet. A legnagyobb mestertanárok bruttó 500 ezer forintot vihetnek haza, azonban ők egyre kisebb részét képezik a pedagógustársadalomnak. A PDSZ ezt a bérszintet is alacsonynak tartja. Magyarázatuk szerint, ha a minimálbérhez igazítás megmaradt volna, nem ez lenne a helyzet, de a kezdő bér, ami relatív hátrányt is szenved, azzal nem lehet pályára vonzani embereket.
A szakszervezeti vezető szerint az sem enyhít a tanárhiányon, hogy megváltozott az oktatás környezete, mint fogalmazott: „a központi vezérléses rendszer, amely megöli ennek a világnak a viszonylag szabadabb levegőjét, ránehezedik a hétköznapokra is.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
