Nem törli el a közműtartozásokat az állami szolgálató január elsejével. Az Első Nemzeti Közműszolgáltató csak akkor kapcsolja vissza az áramot, ha az adósok rendezik számláikat a régi szolgáltatóiknál. Szakértők szerint az állami közműcég nem lesz olcsóbb a piaci szolgáltatóknál, mert a hatósági ártól ők sem térhetnek el.
Feri 25 éves, győrtelki közmunkás. Apjával él együtt, havi 50 ezerből. Villanyra ebből nem telik. Az önkormányzat segítene, de nincs miből – március óta megszűnt a lakhatási támogatás. A települések csak akkor adhatnak segélyt, ha van rá keretük. A győrtelki polgármester viszont azt mondja: ha a hátralékosokon segít, akkor nem tud kórházi ápolást vagy temetési hozzájárulást adni más rászoruló családoknak.
2016. januártól az eddigi áramszolgáltatók ügyfeleit átveszi az állam, vagyis az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. Az adósok azonban nem sok jóra számíthatnak: náluk csak akkor kapcsolják vissza a villanyt, ha rendezik a tartozásukat a régi szolgáltató felé. Ráadásul ha nincs „devizás” ügyük, azaz felfüggesztett végrehajtási eljárásuk a bírósági végrehajtónál, akkor a közműtartozás a törvény erejénél fogva végrehajthatóvá válhat. Vagyis ingatlanukat a tartozás összegétől függetlenül lefoglalhatják.
Az állami közműcég nem lesz olcsóbb, mint a piaci szolgáltatók, mert a hatósági ártól ők sem térhetnek el. És a szakértő szerint a külföldi tulajdonú cégekhez hasonlóan majd veszteséget termel a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági rezsi miatt. „Az eltérítés átmenetileg, vagy a nagy ingadozásokat kiegyenlítő beavatkozások talán valamennyire elfogadhatók, hosszabb távon azonban súlyos károkat okoz, ha tartósan eltérítjük az árakat a tényleges költségektől. Igazából arról van szó, hogy vagy a fogyasztó fizeti meg a gáz, villanynak a valós költségeit, vagy a szolgáltató vállalatok szenvedik el veszteség formájában a különbözetet, és ennek a kiegyenlítődése, ugye, nemzetgazdasági szinten mindenképpen jelentkezik, végső soron előbb-utóbb a költségvetésnek kell fedezni, és az a szerencsétlen helyzet alakul ki ilyenkor, hogy az is fizet adóján keresztül a gázköltségekbe hozzájárulást, aki igazából nagyon szerény mértékű gázt használ fel, ez teljesen nonszensznek tűnik” – nyilatkozta a Látótérnek Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.
De akadnak más furcsaságok is. A kormányon kívül például senki nem érti, hogy miért nem csökken jelenleg a lakossági gáz ára, miközben a világpiacon megfeleződött a korábbi 1000 köbméterenkénti 500 dolláros árszint. A GKI ügyvezetője szerint a kormány azért nem igazítja a gáz árát a világpiaci szinthez, mert tartalékot képez, hogy majd ebből pótolja a veszteséget. Ugyanakkor ezt a rezsicsökkentés szlogenjével választást nyerő Fidesznek bevallania politikai öngyilkosság lenne – véli a közgazdász. Hegedűs Miklós mindenesetre azt mondja: nem biztos, hogy az államilag szabályozott rezsiárral jobban jártunk, mint a piaci alapon működő rendszerrel. „A számok kimutatják, hogy az elmúlt két-három évben a magyar rezsicsökkentés 25 százalékos volt, az európai országok nagyobb részénél az utóbbi évben, beleértve a legfrissebb időszakot is, jobban csökkentek az árak, mint Magyarországon, magasabbak ugyan, de erőteljesebben csökkentek a piaci hatásokra, mint Magyarországon. Ilyen értelemben nagyon kérdéses, hogy az a fajta politikailag kétségtelen jó hozadékot hozó lépés, ami a rezsicsökkentést jelentette, azzal a lakosság ténylegesen jobban járt-e, mintha piaci alapon működött volna ez a bizonyos rendszer” – szögezte le az ügyvezető igazgató.
A világpiacon ma már feleannyiba kerül a földgáz, mint korábban, újabb lakossági rezsicsökkentést mégsem tervez a kormány. A GKI ügyvezetője szerint azért nem igazítják a gáz árát a világpiaci szinthez, mert így képeznek tartalékot az állami közműcég veszteségeinek pótlására.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »