Egyre nagyobb nyomás alá kerül az Európai Bizottság a génmódosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezése terén, legalábbis ez derül ki abból a nemrég nyilvánosságra került levelezésből, amelyben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság arra kérte a bizottság magas rangú illetékeseit, hogy a GMO-termékeket érintő zéró tolerancia elvével kapcsolatban kiskapukat keressenek.
Szemlátomást nem nyugszanak bele az amerikai és kanadai géntechnológiai nagyvállalatok az Európai Unió génmódosított termékekre vonatkozó, az amerikainál sokkal szigorúbb fogyasztóvédelmi előírásaiba, és lépésről lépésre szeretnék szélesebbre nyitni Európa kapuit a GMO-élelmiszerek és -takarmányok előtt. A még tárgyalás alatt álló transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TTIP) egyik legvitatottabb pontjának számító géntechnológiai termékek európai engedélyezésével kapcsolatban nemrégiben újabb bizonyíték került elő arról, hogy a génmanipulált élelmiszerek és takarmányok behozatalának fokozatos engedélyezéséért lobbiznak a tengerentúli multik, nem is sikertelenül. Legalábbis ez derül ki abból a levelezésből is, amelyet a 31 államot egybefogó Föld Barátai Európa globális környezetvédelmi szervezet hozott nemrég nyilvánosságra. Ebben az Európai Bizottság magas rangú tisztviselőit arra kéri az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), hogy vizsgálják felül a génmódosított termékeket érintő korlátozásokat az „alacsony szintű GMO-tartalmú” áruk esetében.
Feloldanák a tilalmat
A kiszivárgott levelezés szerint a zéró tolerancia elvét úgy szeretnék puhítani, hogy a génmódosított anyagokat tartalmazó termékek behozatalához és az uniós forgalmazáshoz szükséges engedélyezési folyamaton könnyítenének bizonyos vetőmagok és élelmiszerek esetében. Az EFSA és a bizottság közötti levélváltás jelentősége abból fakad, hogy a zéró tolerancia elve szerint jelenleg nem engedhető be az EU-ba olyan szállítmány, amelyben engedéllyel nem rendelkező génmódosított összetevőt találnak. Ebbe a tiltásba azonban nem szeretnének beletörődni a géntechnológiai transznacionális nagyvállalatok, amelyek egyre több jel szerint inkább a háttéralkukat és a szabad kereskedelmi egyezmény szövegének homályossá tételét választják az európai lakosság körében tapasztalható GMO-ellenesség miatt. A most nyilvánosságra került levelezésből leszűrhető, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóság „üdvözölné” a jelenlegi, 2003-ban elfogadott GMO-előírások felvizezését és kiskapukat keresne az alacsony GMO-tartalmú termékek behozatalának könnyítése céljából. A transzatlanti szabad kereskedelmi tárgyalások során a géntechnológiai nagyvállalatok lobbistái rendszeresen kérik a zéró tolerancia feloldását, mivel azt „kereskedelmet akadályozó korlátnak” minősítik. Aggodalomra adhat okot, hogy a Kanada és az EU között már lezárt szabad kereskedelmi megállapodásban (CETA) közös célként szerepel „a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása.” A kanadai egyezményt az amerikai megállapodás előfutárának tekintik, s a tárgyalásokról eddig kiszivárgott dokumentumok arra utalnak, hogy a géntechnológiai multik az élelmiszer-engedélyezés területén az európai elővigyázatossági elvet minél inkább háttérbe szeretnék szorítani, és helyette a sokkal lazább amerikai előírásokat szorgalmazzák.
A két megközelítés közötti különbség óriási. Az európai előírások szerint addig nem hozható forgalomba egy termék, amíg arról száz százalékban nem zárták ki a káros élettani hatásokat. Amerikában ugyanakkor a bizonyítás rendje fordított: egészen addig a polcokon lehetnek az egyes termékek, amíg be nem bizonyítják, hogy az egészségre vagy a környezetre ártalmasak. A két elv közötti ellentétet az amerikai tárgyaló fél lépésről lépésre szeretné feloldani a génmódosított szervezetekre vonatkozó európai előírások felvizezésével. Céljuk egyrészt a génmódosított anyagokat tartalmazó termékek behozatali engedélyezésének könnyítése, illetve felgyorsítása, másrészt olyan külön alkuk kötése, amelyekkel termékről termékre haladva kiskapukat nyitnának az európai forgalmazás előtt.
Homályos háttéralkuk
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a nyilvánosságra került levelezés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha esetleg nem is változnának a génmódosított szervezetekre vonatkozó európai jogszabályok, önmagában már az is komoly problémát okozhat, ha a jelenlegi szabályok végrehajtása, alkalmazása változik meg.” Az MTVSZ álláspontja szerint így a géntechnológiai cégek kívánságának megfelelően felgyorsulna a génmódosított szervezetek európai engedélyezése, vagy az EU feloldaná az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetekre vonatkozó zéró toleranciát az élelmiszerekben és a vetőmagokban. Szerintük ez utóbbi a valóságban azt jelentené, hogy az unió legálissá tenné a GMO-szennyezést, amelyre a kanadai szabad kereskedelmi egyezmény közzétett szövegében is szerepelnek bizonyos kitételek. Az MTVSZ emlékeztet arra, hogy a kanadai egyezmény tárgyalása során már kiszivárgott olyan dokumentum, amelyben az Európai Bizottság korábbi egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Tonio Borg megígérte kanadai miniszter kollégájának, hogy az unió hajlandó lenne a lehető leghamarabb engedélyezni a génmódosított repce behozatalát. A természetvédő szövetség kitér arra, hogy a GMO-termékekkel kapcsolatban eddig felmerült aggodalmakra válaszul a bizottság egy évvel ezelőtt a lakosság megnyugtatása érdekében még azt állította, hogy az amerikai szabad kereskedelmi egyezmény miatt nem fognak változni a génmódosított szervezetekre vonatkozó jogszabályok, sőt, az élelmiszer-biztonság kérdése nincs is napirenden, ezzel szemben az eddig napvilágra került tárgyalási anyagok ennek ellenkezőjét bizonyítják.
Gazdasági NATO?
A transzatlanti szabad kereskedelemmel kapcsolatban Magyarországon a politikai pártok álláspontja eltérő: a kormánypártok, az MSZP és a DK feltételek mellett támogatja, az LMP és a Jobbik teljes mértékben elutasítja. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Heti Válaszban nemrég úgy fogalmazott, legalább három érv szól a transzatlanti kereskedelmi egyezmény megkötése mellett. Egyrészt hazánk nyitott gazdaság, a magyar cégek érdeke a minél akadálytalanabb kereskedelem, másrészt a globális szabad kereskedelmi tárgyalások megrekedtek, ezért szükségesek a kétoldalú szerződések. Németh úgy fogalmazott: a TTIP „egyfajta gazdasági NATO”. A magyar alaptörvény rögzíti „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosítását”, az 1998-as géntörvény szerint pedig minden géntechnológiai tevékenység engedélyköteles. Idén május végén törvény született arról, hogy az unióban jelenleg engedélyezett genetikailag módosított növényeket ne lehessen korlátok nélkül bevonni a köztermesztésbe Magyarországon.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
