A Tisza Párt elszívta az ellenzéki szavazókat, a Fidesztől pedig leszakadtak a bizonytalanok, de a kormányoldal még mindig masszív szavazóbázissal rendelkezik – olvasható a Republikon Intézet évzáró elemzésében. Az InfoRádió Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökét kérdezte.
Eltelt egy év, a közvélemény pártpolitikai szempontból sokat változott idén.
Horn Gábor (Republikon Alapítvány) szerint ahol igazi nagy változás történt, az az ellenzéki szavazóknak az újraépítkezése, „átzsilipelése” a Magyar Péter-féle Tisza Párthoz.
„Az ellenzéki szavazó megtalálta kvázi a megoldását, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz ebből, de ’24-ben mintha ez
a 30 és 40 százalék közötti ellenzéki szavazóbázis rátalált volna arra, hogy ki az, aki visszaadja neki a reményt.
Ez mindenképpen a semmiből történő jelentős változás” – fogalmazott az InfoRádió megkeresésére Horn Gábor.
Ilyet láttunk egyébként szerinte a régióban Szlovéniában, Csehországban, Szlovákiában is, de Magyarországon az elmúlt harminc-egynéhány évben nem tapasztaltunk, „tehát nekünk ez mindenképpen új volt”.
Azért az is mindenképpen új jelenség Horn Gábor meglátása szerint, hogy a Fidesz most már majdnem egymillió szavazót elveszített fokozatosan, 2022 óta, ugyanakkor őrzi masszívan kétmilliós törzsszavazóbázisát, ami komoly politikai teljesítmény, „látva Magyarország egyébként elég furcsa és nehezen kezelhető helyzetét”.
De hová mentek azok a szavazók, akik lemorzsolódtak a Fidesz-táborról? Horn Gábor szerint nagy valószínűséggel a bizonytalanok között lehetnek. Szerinte nem felel meg a valóságnak, hogy töménytelen mennyiségű volt fideszes jelent meg a Tisza Pártnál vagy máshol.
„A leszakadók, a külső kör, akik azt mondják, hogy na, ez a fajta egészségügyi rendszer, ez az oktatási rendszer, ez a civil világ, ez az önkormányzatiság nekem már nem kell, nem ezt szeretném, amilyet szeretnék látni, azok először szerintem a bizonytalanoknál dekkolnak, és aztán 2026-ban meglátjuk, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni” – vélekedett Horn Gábor.
A bizonytalanok tábora tehát bővülhetett, de bizonytalanok azért mindig is voltak. A náluk látható mozgás mértékéről is beszélt.
„Kiszámíthatóan a magyar társadalom körülbelül egyharmada soha nem ment el és nem is fog elmenni szavazni. Tehát akiket bizonytalanoknak mondunk és próbáljuk megbecsülni, kigondolni, hogy ők mit gondolnak a politikáról, hogy elmennének-e szavazni, azok azért nagyrészt nem mennek el. Van ugyanakkor egy szerintem minden választást eldöntő 5-10-15 százalék, és itt az a kérdés, hogy velük mi van; politikailag aktívak, figyelik a közéletet, ezek nagy része 2022 áprilisában a Fidesznél landolt, részben a jóléti intézkedéscsomag, részben pedig a háborús pszichózis következtében, amit Orbán Viktorék fölszítottak, és ezért lett aztán 3 millió fölötti a támogatottság, ez ment vissza kétmillióra, de bizonytalan, hogy mit okoz a helyzet kiélezettségében az ő 2026-os aktivitásuk” – húzta alá.
A megfejtést szerinte lehet, hogy csak a választás előtt két héttel lehet majd látni, sőt az is lehet, hogy csak a szavazás előtt egy nappal, de még az is lehet, hogy rengetegen a fülke magányában döntenek majd, akár a saját anyagi helyzetüket átértékelve.
Hozzátette: a magyar társadalom jelentős része tulajdonképpen kilátástalannak vagy nehezen kezelhetőnek látja a saját gazdasági helyzetét.
„A magyar társadalom tulajdonképpen a felsőközéposztálytól lefelé lévő része, tehát már a középosztály is úgy éli meg a történteket, hogy ténylegesen rosszabbul él, mint négy éve, ahogy idézem a fideszes szlogent 2006-ból; az az alapérzet, hogy nem mennek jól a dolgok, és nekem mint állampolgárnak személyesen sem jók a kilátásaim. És ha ez így marad, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy a Fidesz 2026-ban is győzni tudjon, de egyáltalán nem biztos, hogy ez az érzet így marad” – világított rá.
A helyzet szerinte így marad, de hogy az érzet mi lesz 2026-ban, ezt szerinte 2025 végén lehet majd megbeszélni.
Arra a kérdésre, hogy a vezető pártok mögött álló szakembergárda, média, jelöltek, mozgósítási erő majd mennyire számíthat, azt mondta, ez is 2025 egyik fő kérdése lesz; Magyar Péter tud-e „a politikai influenszerségből kormányzóképes alternatívaképet megjeleníteni”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az eddigiek alapján Magyar Péter személyének „nagyon komoly vonzereje van”, hiszen azért az, hogy
„december közepén ezrek, tízezrek elmennek a hidegben egy politikai rendezvényre, azért ez példa nélküli Magyarországon”.
„Én a rendszerváltáskor sem emlékszem ilyenekre, egy-két kivételtől eltekintve, hogy a hidegben, december 6-a környékén Mikuláskor, a karácsonyi készülődés időszakában tömegek mennének el akár egy kisvárosban is egy politikai rendezvényre, azért az azt jelenti, hogy tényleg valami történik az emberek lelkében, a politikához való viszonyában, úgy érzik, hogy valamit nekik is tenniük kell, és ez egy új elem, tehát a mozgósító képesség szerintem inkább most Magyar Péternél van, és a Fidesznél meg inkább azt látja az ember, hogy óvakodnak mindenféle mozgósítástól” – mutatott rá Horn Gábor, példakén felhozva március 15-ét, amikor Magyar Péter hatalmas tömeget tudott utcára hívni; azóta sem mindig tudni, a miniszterelnök hová megy, hol szólal meg. „Év végi sajtótájékoztatójára nem engednek be fontos magyar orgánumokat, nem lehet visszakérdezni, tehát mintha lenne egyfajta félelem volna attól, hogy kiderül, hogy a király meztelen. Érdekes világ ez a Fidesz számára is, tehát miközben a saját tábor mozgósítása még mindig működik, ez a saját tábor összezsugorodott, de még mindig nagyon nagy kiterjedésű.”
Hangsúlyozta, kétmillió szimpatizánssal azért választást lehet nyerni Magyarországon.
Ha viszont kevesen mennek el voksolni 2026-ban, és a kevéshez képest nagyon aktív egy politikai tábor, akkor a másik oldal bukásához vezethet a helyzet.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
