A Tejútrendszer csillagainak 30 százaléka elvándorol születési helyéről – bizonyították amerikai és kanadai kutatók.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem, az Új-mexikói Állami Egyetem (NMSU), valamint a Torontói Egyetem csillagászai a kutatási eredményeket az Astrophysical Journalban tették közzé.
A Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) a Tejútrendszer feltérképezését tűzte ki célul. Ennek egyik alprojektje a galaxisunk múltját „firtató” APOGEE-kísérlet, amelynek keretében az új-mexikói Apache Point obszervatórium 2,5 méteres tükörátmérőjű teleszkópjára szerelt spektrográffal (színképelemzővel) közel 70 ezer csillag fizikai paramétereit határozták meg – olvasható a PhysOrg hírportálon.
A tudósok a csillagok hőmérsékletét, a felszíni gravitációt, valamint 15-féle kémiai elem, köztük szén, szilícium és különböző fémek tartalmát határozták meg. E paraméteregyüttes, valamint a csillagok Tejútrendszeren belüli elhelyezkedése és a Földtől mért távolsága alapján következtetni lehet galaxisunk fejlődésére és összetételére.
„A csillagok színképelemzése arról tanúskodik, hogy galaxisunk vegyi összetétele folyamatosan változik. A napok szívében képződnek a nehezebb elemek. Amikor egy-egy csillag élete ellobban, a kiszabaduló nehezebb elemek a csillagközi gázokba kerülnek, amelyekből új napok keletkeznek” – magyarázta Jon Holtzman, az NMSU asztronómusa.
A folyamat eredményeként nemzedékről nemzedékre növekszik a nehezebb elemek aránya a csillagokban. A Tejútrendszer egyes területein intenzívebb csillagképződés folyik, mint más térségekben, például a peremvidékeken. Így jelentős különbségek mutatkoznak galaxisunk régióinak vegyi összetétele között.
Összehasonlítva a nehezebb elemek arányát a csillagokban és környezetükben, megállapítható, hogy „helybéliek-e” a vizsgált napok vagy bevándorlók az adott régióban. Így derült fény arra, hogy a Tejútrendszer csillagainak 30 százaléka élete során messze sodródott szülőhelyétől. A csillagmigráció okának a Tejútrendszer „egyenetlenségeit”, a galaxiskorongot körülvevő spirálkarokat tartják a tudósok.
„A vegyi összetétel alapján megismerhetjük a csillagok élettörténetét” – fogalmazott Michael Hayden, az NMSU csillagásza, a tanulmány első szerzője.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
