Rendőri rajtaütés Hajdúdorogon: hivatalnokok készítettek hamis okiratokat ukránoknak

Rendőri rajtaütés Hajdúdorogon: hivatalnokok készítettek hamis okiratokat ukránoknak

Hamis okiratok megszerzésében segíthetett ukrán magánszemélyeket az a két kormányhivatali alkalmazott, akiket január 24-én nagy létszámú, golyóálló mellényekkel is felszerelt rendőri egységek vettek őrizetbe – másik két magyar magánszemély társaságában – Hajdúdorogon – értesült a Magyar Nemzet. A lap érdeklődésére kiderült, hogy az ügyben nem a Hajdú-Bihar Megyei, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) járt el. Kérdéseikre a BRFK a nyomozásban érintettek azonosíthatóságának elkerülése miatt csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt vettek őrizetbe négy magyar állampolgárt egy 2017. május 4-én elrendelt nyomozás keretében.

A mintegy nyolcezer lakosú Hajdúdorogon azonban a lapot helyi forrásai egy kiterjedtebb bűnözői hálózatot sejtető, szövevényes ügyről tájékoztatták, ami indokolja a nagyszabású rendőri akciót, valamint a városban tapasztalt titkolózást.

– Mindenki tud az ügyről, de mi se névvel, se névtelenül nem nyilatkozhatunk semmiről. Ezt adták utasításba – mondták egy helyi oktatási intézmény előtt álló iskolai dolgozók, emlékeztetve a köznevelési alkalmazottak központilag elrendelt kommunikációs tilalmára.

A január 24-én a városba érkező rendőrök a helyi görögkeleti egyházi iskola sportközpontja mellett álltak meg. Itt szemtanúk szerint megállítottak egy ukrán rendszámú autót, amelyet átkutattak, és a sofőrt is igazoltatták. Az iskola tanulóiban állítólag nagy riadalmat keltett a rajtaütésszerű akció. A rendőrök ezután mentek a járási hivatal irodájába. A két bilincsbe vert hivatalnokkal ezután rögtön a lakásukhoz hajtottak, ahol házkutatást tartottak, és iratokat foglaltak le.

A lap megtalálta azt a fodrászatként is működő családi házat is, ahol aznap szintén házkutatást tartottak a rendőrök. Úgy tudják, az ingatlanba mintegy negyven ukrán állampolgárságú személy volt lakcím szerint bejelentve. Az érintett hajdúböszörményi kormányhivatalban óriási volt a titkolózás, mert a meggyanúsított – és jelenleg is őrizetben lévő – kormányhivatali alkalmazottak olyan vezető alárendeltségébe tartoztak, aki egy közismert személlyel áll szoros kapcsolatban.

Az egyik őrizetbe vett magyar hivatalnok egyébként gépjármű-ügyintézéssel foglalkozott a járási hivatalban.

Korábban a Magyar Nemzet számolt be róla először, hogy egyes, az ukrán–magyar határ közelében lévő falvakban papíron ugrásszerűen megnőtt a lakosság száma az ingatlanokba gyakran százasával bejelentkező ukrán állampolgárok miatt. Egy 1963-as szovjet–magyar államközi egyezmény miatt ugyanis a magyar lakcímmel bíró ukrán állampolgárok is igénybe vehetik a magyar szociális, egészségügyi és nyugdíjellátást. Nem kizárt azonban, hogy ukrán állampolgárok hamis – például a valósnál magasabb ukrán nyugdíjat igazoló – papírokkal igényelnek magyarországi nyugdíjat, vagy más ellátásra válnak jogosulttá. A magyar állampolgárság hamis anyakönyvi papírokkal zajló igénylése azonban ettől független tevékenység, hiszen ahhoz nem szükséges magyar lakcímkártya.

Hajdúdorog szocialista polgármestere, Csige Tamás elmondta, aránytalan erejűnek tűnt egy vélelmezett közokirat-hamisítási ügyhöz képest a rendőri fellépés, amely sokakban riadalmat keltett.

– Sajnos engem sem tájékoztattak bővebben a járási hivatal, illetve a rendőrség részéről. Ennek ellenére meg kellett nyugtatni a lakosság kedélyeit, mert sokan már arra gyanakodtak, hogy migránsokat vagy éppen pomogácsokat (mesebeli lények – a szerk.) fogtak a rendőrök – mondta Csige Tamás. A polgármester nem tud arról, hogy korábban is előfordult volna ukrán állampolgárok tömeges bejelentése a városban, mert ez eddig inkább az ukrán határ menti falvakban volt jellemző. A bejelentkezés, illetve a kettős állampolgári kérelmek elbírálása ráadásul a kormányhivatalok hatásköre, így a folyamatokat ők észlelik. Csige hozzátette, polgármesterként évente 40-50 új magyar állampolgár teszi le előtte az állampolgári esküt, egy-két kivételtől eltekintve Kárpátaljáról származnak. – A nevek és az akcentussal elmondott eskük az elszlávosodás folyamatáról árulkodnak, de ez nem kizáró ok, ha a kormányhivatal már rábólintott az állampolgárságra – tette hozzá Csige Tamás.

(MNO nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »