Rendkívüli parlamenti ülést indítványoz az ellenzék a „haciendák” ügyében Kacsinecz Krisztián2025. 05. 30., p – 11:21
Az ellenzéki SaS, Progresszív Szlovákia (PS) és KDH indítványozza a parlament rendkívüli ülésének összehívását a „hacienda-ügy” kapcsán. Az ehhez szükséges aláírásokat ma adták le a parlament iktatójában. Egyebek mellett képviselői vizsgálatot követelnek a gyanús támogatásokat folyósító Agrárkifizető Ügynökségnél (PPA), amelyet állításuk szerint a koalíció eddig blokkolt.
A média, a civil szervezetek és ellenzéki politikusok az elmúlt időszakban több olyan esetet is nyilvánosságra hoztak, ahol felmerült az idegenforgalom fejlesztésére szánt támogatásokkal való durva visszaélés gyanúja, konkrétan az, hogy
a Fico-kormányhoz köthető oligarchák több milliós állami támogatást kaptak a PPA-tól magántulajdonban lévő villák építésére, ahol a turisták gyakorlatilag nem is tudnának megszállni.
A jogosulatlanul kifizetett támogatásokat utalják vissza!
Az ellenzéki képviselők a rendkívüli ülés összehívása és a független képviselői vizsgálat mellett indítványozzák azt is, hogy Richard Takáč (Smer) földművelésügyi miniszter 30 napon belül nyújtson be egy jelentést arról, milyen belső ellenőrzéseket végzett a PPA, emellett tegyen lépéseket a jogosulatlanul kifizetett támogatások visszaszerzése érdekében.
Javasolják továbbá, hogy az Állami Számvevőszék (NKÚ) indítson újabb vizsgálatot az ügynökségnél, a belügyminisztérium pedig dolgozzon ki egy elemzést arról, hogyan lehet megoldani, hogy az esetleges visszaélésekkel kapcsolatos bűncselekmények ne évüljenek el.
Alojz Hlina (SaS) képviselő a pénteki sajtótájékoztatón a magánházak uniós, illetve hazai közpénzből történő építését arcátlanságnak nevezte. Egyben bejelentette, hogy az SaS indított egy külön weboldalt is haciendy.sk néven, ahol felsorolják a visszaélésgyanús ügyeket, és arra kérik a nyilvánosságot, hogy aláírásokkal támogassák a független képviselői ellenőrzés megvalósítását.
Ján Hargaš, a PS képviselője felszólította a Hlas képviselőit, hogy tegyék lehetővé a rendkívüli ülés összehívását, ne blokkolják a képviselői vizsgálatot és ne védjék a Smer oligarcháit, akik közpénzből építenek magánvillákat.
Takáč: nincs miért védekeznem
„Nincs miért védekeznem. Úgy gondolom, mindent elmagyaráztunk” – reagált ma Richard Takáč a haciendák ügyét érintő újságírói kérdésre. Hozzátette: ha megtartják a rendkívüli ülést, kötelessége részt venni rajta. Az ellenzék ugyanakkor rámutatott: Takáč és a koalíciós képviselők a földművelésügyi bizottság üléseit rendre bojkottálják.
A miniszter korábban arról beszélt, hogy a szálláshelyek támogatását célzó pályázatot még 2015-ben írták ki, összesen 152 projektet hagytak jóvá, mintegy 89 millió euró értékben. Rámutatott, hogy a szóban forgó projektek egy részére a Matovič- és Heger-kormányok idején fizették ki a támogatásokat, az akkor elvégzett hatósági ellenőrzéseket követően.
Elmondása szerint a nyilvánosságra került projekteket a PPA munkatársai ellenőrzik, és a bűnüldöző szervek is vizsgálódnak az ügyben.
Hozzátette: az ügyben megszólaló politikusok, a civil szervezetek és néhány média dezinformációkat terjeszt.
Kapcsolódó cikkünk
Richard Takáč földművelésügyi miniszter az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) szálláshelyekre adott gyanús dotációi kapcsán a médiát és a civil szervezeteket támadja, a felelősséget pedig az ellenzékre hárítja. Elmondása szerint a nyilvánosságra került projekteket a PPA munkatársai ellenőrzik, és a bűnüldöző szervek is vizsgálódnak az ügyben.
Takáč a PPA vezetőjével, Marek Čepkóval tartott közös sajtótájékoztatón ellenzéki „őrjöngésről” beszélt, szerinte az ügyben megszólaló politikusok, a civil szervezetek és néhány média dezinformációkat terjeszt.
Kikérem magamnak az ellenzéki politikusok azon állítását, hogy a PPA katasztrofális állapotban van és nem működik
– jelentette ki Takáč, aki rémhírkeltés és rágalmazás miatt feljelentést tesz Veronika Remišová, a Szlovákia mozgalom képviselője ellen.
Folyamatban vannak az ellenőrzések
A média, a civil szervezetek és ellenzéki politikusok az elmúlt időszakban több olyan esetet is nyilvánosságra hoztak, ahol felmerült az idegenforgalom fejlesztésére szánt támogatásokkal való durva visszaélés gyanúja, konkrétan az, hogy
a Fico-kormányhoz köthető oligarchák több milliós állami támogatást kaptak a PPA-tól magántulajdonban lévő villák építésére.
A miniszter hangsúlyozta: a PPA teljes mértékben együttműködik a bűnüldöző szervekkel. Elmondása szerint a szálláshelyek támogatását célzó pályázatot még 2015-ben írták ki, összesen 152 projektet hagytak jóvá, mintegy 89 millió euró értékben.
Később 65 projekt esetében különböző okokból elálltak a vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződéstől, összesen 41,5 millió euró értékben.
Takáč elmondása szerint 87 projekt valósult meg, ezek közül 34 már túl van az ötéves fenntarthatósági időszakon, amely időszak alatt a PPA visszakérheti a dotáció összegét, amennyiben szabálytalanságokra derül fény. 53 projekt esetében még folyamatban vannak az ellenőrzések.
A miniszter szerint a szóban forgó projektek egy részére a Matovič- és Heger-kormányok idején fizették ki a támogatásokat, az akkor elvégzett hatósági ellenőrzéseket követően.
A PPA vezetője is az ellenzéket hibáztatja
Čepko közölte, hogy a PPA a szálláshelyekre vonatkozó projektek esetében egyebek mellett a könyvelést és az elszállásoltakról vezetett nyilvántartásokat is vizsgálja. Hozzátette: ha szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrök szankciókat szabhatnak ki, vagy fel is bonthatják a támogatásról szóló szerződést, de csak indokolt esetben.
Az üdülőhelyek kapui előtt készült videók nem minősülnek releváns bizonyítéknak
– jelentette ki, hozzátéve: az ellenzéket csak a politikai haszonszerzés érdekli. Jogi lépéseket is kilátásba helyezett a PPA jó hírnevének megsértése miatt.
Takáč reagált Remišová és Grendel Gábor azon állításaira is, miszerint a PPA elveszítheti az akkreditációját, mivel az eddig használt informatikai rendszernek már nincs biztosítva a támogatása. Remišová szerint az ügynökség így nem lesz képes pályázatokat kiírni a gazdák számára, és kifizetéseket sem tud majd teljesíteni.
A miniszter cáfolta ezeket a vádakat, elmondása szerint az Agis rendszer továbbra is működik, de mivel a szolgáltató nem teljesítette a szerződésbe foglalt feltételeket, ezért az év végéig felbontják vele a szerződést, és a régi, elavult rendszert egy teljesen új, gyorsabb, átláthatóbb fogja felváltani.
620 ezer euró egy három kilométeres, mezei útra
Veronika Remišová, a Szlovákia mozgalom képviselője és Za ľudí elnöke a földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója után újabb visszaélésgyanús támogatásokra hívta fel a figyelmet, amelyek egy részét az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) már a negyedik Fico-kormány idején ítélt oda Norbert Bödör oligarchához köthető vállalkozóknak.
A szóban forgó vállalkozásoknak adó- és járuléktartozásaik vannak, és korábban egy boszniai stróman nevére írták őket, Remišová szerint azért, hogy a támogatások visszakövetelése ellehetetlenüljön.
A képviselő többmilliós támogatásokról is beszámolt, illetve megemlítette azt a három kilométeres aszfaltutat is, amely egy magántulajdonban lévő mezőgazdasági szövetkezettől vezet a Fafokan nevű, szinten Bödörhöz köthető szebellébi agroturisztikai létesítményhez egy mezőn keresztül. Az Agro HN nevű cég erre erre több mint 620 ezer euró támogatást kapott. Remišová szerint ez abszurd példája annak, hogyan használhattak fel közpénzeket oligarchákhoz köthető magánérdekek szolgálatára.
A Szlovákia mozgalom elutasítja a felelősséget
Remišova és Grendel elutasították, hogy a Szlovákia mozgalom felelős lenne a gyanús támogatások kifizetéséért. Ezekből állításuk szerint olyan, eredetileg szálláshelyeknek tervezett ingatlanok épültek, amelyekből végül magánvillák lettek.
Remišová hangsúlyozta, hogy a projektek jóváhagyása az egyszínű Smer-kormány idején történt. Rámutatott arra is, hogy a PPA-hoz köthető botrányok feltárása, köztük a Marhapásztor-ügyé (Dobytkár), az OĽaNO kormányzása idején kezdődött. Egyben visszautasította Takáč miniszter állítását, miszerint a szálláshelyekkel kapcsolatos ügyek politikai koholmányok lennének.
Hozzátetette: a fent említett esetekre külön is felhívják az Európai Csalás Elleni Hivatal figyelmét, és a gyanús PPA-támogatások ügyében beadvánnyal fordulnak az állami számvevőszékhez (NKÚ) is.
Az EP-képviselők is vizsgálódnak
Az uniós támogatásokkal való súlyos visszaélések gyanúja miatt a héten az Európai Parlament vizsgálóbizottsága is Szlovákiába látogatott. A négytagú csoport több minisztérium képviselőjével találkozott, köztük Takáčcsal is.
Tomáš Zdechovský (KDÚ-ČSL/EPP) cseh európai parlamenti képviselő, a delegáció vezetője a többnapos látogatás végén úgy nyilatkozott, hogy a szlovák kormány képviselőinek nem sikerült megnyugtató választ adniuk a delegáció minden kérdésére, és a vizsgálóbizottság szerint Szlovákiában veszélyben vannak az uniós alapok. Az EP-képviselők várhatóan a korrupcióellenes uniós szervek segítségét kérik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A szlovák kormány képviselőinek nem sikerült megnyugtató választ adni az Európai Parlament delegációjának minden kérdésére, a vizsgálóbizottság szerint Szlovákiában veszélyben vannak az uniós alapok. Az EP-képviselők várhatóan a korrupcióellenes uniós szervek segítségét kérik majd.
Ma (szerdán) véget ért az Európai Parlament vizsgálóbizottságának látogatása Szlovákiában. A négytagú csoport több minisztérium képviselőjével találkozott, köztük Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel is.
Azért látogattunk el Szlovákiába, mert riasztó jelentéseket kaptunk az EU-s alapokkal való állítólagos visszaélésekről, valamint olyan jogsértésekről, amelyek a szlovák kormányhoz köthető személyeket érintenek
– mondta Tomáš Zdechovský (KDÚ-ČSL/EPP) cseh európai parlamenti képviselő, a delegáció vezetője. Elsősorban az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) által közvetített támogatásokat, a Speciális Ügyészség megszüntetését és egyes roma projektek megvalósítását vizsgálták. Zdechovský szerint a kormányzat képviselőinek nem sikerült minden kérdésüket megnyugtatóan megválaszolni. Hasonlóan látja a látogatásuk eredményét Michal Wiezik (PS/Renew) szlovák EP-képviselő is. „Én úgy érzem, hogy rendszerszintű problémák vannak, és a problémák középpontjában a PPA áll” – mondta a képviselő.
A kormány válaszaival egyedül Ondřej Knotek (ANO) a Patrióták Európáért frakció tagja volt elégedett. Szerinte a jelenlegi kormányzat a felmerült problémák kezelésére ígéretet tett, viszont a megkérdőjelezett pályázatokat ő is problémának tartja.
Zdechovský szerint a vizsgálat eredményét továbbítják majd az Unió korrupcióellenes szerveinek, és bízik benne, hogy az ügyeket ki fogják vizsgálni.
Aki a saját házát újította fel ebből az uniós pénzből, vagy ellopta az uniós pénzt, annak ezt a pénzt vissza kell fizetnie
– jelentette ki Zdechovský. Szerinte Richard Takáč mezőgazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy a még el nem évült 51 támogatást a szlovákiai szervek is vizsgálni fogják. A cseh képviselő tájékoztatja a vizsgálat eredményéről az OLAF-ot, az EU korrupcióellenes hivatalát is.
Speciális Ügyészség és a roma projektek
A képviselők találkoztak Daniel Lipšic volt speciális ügyésszel is, mivel eredetileg a jogállami elvek betartását akarták vizsgálni. Zdechovský szerint arról kaptak tájékoztatást, hogy a Speciális Ügyészség megszüntetése miatt jelentősen csökkent a kivizsgált korrupciós ügyek száma.
Megkérdőjelezi a kormány állítását, amely szerint a kerületi ügyészek sikeresen átvették a korábbi Speciális Ügyészség által ellenőrzött ügyeket.
A vizsgálat vezetője több roma projekt megvalósítását is kifogásolta. Az egyik egy roma médiaközpont építése, amelyre Besztercebányán kerül sor. A projekt mintegy 20 millió euróba kerül. Egy másik bírált projekt keretében közel 60 millió eurót költenének faültetésre szegregált roma telepek közelében.
Kapcsolódó cikkünk
Az államnak vannak tartalékai az aktív és fenntartható romapolitikához, de az erre fordított költségek nem hozzák a várt eredményeket, vagyis a roma közösségek támogatási rendszere nem hatékony, derül ki az Állami Számvevőszék (NKÚ) romaügyi kormánybiztosnál végzett ellenőrzéséből. Ráadásul a munkaszerződések megkötésébe a rokoni és ismeretségi szálak is beleszólnak.
Az NKÚ ellenőrzése rávilágít: a romaügyi hivatal nem látja el feladatait elégségesen.
A tisztázatlan hatáskörök, a támogatások jóváhagyásával kapcsolatos túlzott bürokrácia, az emberi erőforrások átláthatatlansága és a belső ellenőrzés hiánya miatt a felhasznált pénzeszközök nem érik el a kívánt hatást, állapította meg a számvevőszék egész konkrétan.
Az átfogó audit összeférhetetlenségi és nepotizmusra utaló eseteket is feltárt.
„A marginalizált roma közösségek támogatási rendszere hosszú távú vízió, koordináció és meghatározott mérhető célok nélkül működik.
A pénzeszközöket anélkül költik el, hogy tényleges hasznosságukat kiértékelnék.
Ez a hozzáállás formális, nem hoz pozitív változásokat, és akár a közpénzek pazarlásához is vezethet” – értékelte az ellenőrzés eredményeit Ľubomír Andrassy, az Állami Számvevőszék elnöke.
Azok, akik nap mint nap szembesülnek a roma integráció vagy inklúzió témájával – olyan települések polgármesterei, ahol nagyszámú marginalizált roma lakos él, vagy maguk a romák – az Állami Számvevőszék jelentése nélkül is erre a következtetésre jutnak, fogalmazta ezt meg nagyon találóan Zuzana Kumanová néprajzkutató, aki 2020 és 2021 között a kulturális minisztérium államtitkára is volt.
A legnagyobb probléma a romahelyzettel kapcsolatban éppen az, hogy ugyan akadnak bőven pozitív példák, de ezek gyakran egyénektől függenek, túlmutatva a rendszeren, és jelenleg nem beszélhetünk valódi rendszerszintű megoldásokról. De haladjunk sorjában.
Az ellenőrzés célja a roma közösségekért felelős kormánybiztosi hivatal működésének vizsgálata volt. 2001-ben jött létre, és 2021 június 1-től vált a kormányhivatal szervezeti egységévé. A romaügyi hivatal élén egy kormánybiztos áll, jelenleg Alexander Daško. Mintegy tanácsadóként szolgál a roma közösséggel kapcsolatos kérdésekben, valamint a romák integrációjára szánt uniós források felhasználását is koordinálja. Az NKÚ 2021-től vizsgálta a hivatal működését, a kormány megbízottja 2021-től 2023-ig Ján Hero volt.
Mi derült ki?
Az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a kompetenciák nincsenek letisztázva, ami káoszt eredményez.
„A jelenlegi rendszer úgy van beállítva, hogy a kormánybiztosi hivatalnak nincs reális esélye szükséges intézkedéseket átvinni hatékonyan” – magyarázta a számvevőszék. Ami pedig a konkrétumokat illeti:
2021 és 2023 között 463 megállapodást kötöttek munkaviszonyon kívüli munkavégzésre, és több mint 1,6 millió eurót fizettek ki ezekért a tevékenységekértRokonokat és ismerősöket részesítettek előnyben, amikor „külsős” munkavégzésről állapodtak megAz álláshelyek 85 százalékát ideiglenes szerződéssel rendelkezők töltötték beNem értékelték ki megfelelően a projektekre fordított források felhasználásátA szociális és kulturális támogatások jóváhagyásának folyamata hosszadalmas és bürokratikus
Valamint az is nehezményezhető, hogy a hivatalnak 2021 és 2022 között nyolc hónapig nem volt rögzített szerkezeti felépítése, ami pontosan meghatározta volna a feladatokat és hatásköröket. És az sem mellékes, hogy – az Európai Unióval kötött partneri egyezmény megkötésével ellentétben –
nem hozták létre a kormány roma inklúziós bizottságát,
amelynek az EU-s pénzügyi támogatás hatékony felhasználását kellene ellenőriznie. Ennek élén egyébként ugyancsak a kormánybiztosnak kéne állnia.
A miheztartás végett:
az Alexander Daško vezette hivatal nagyjából 400 millió euró uniós forrás elosztásáért felel.
Mit bírál az ellenzék?
Az SaS képviselője, Vladimír Ledecký az alkalmazottak magas száma előtt is értetlenül áll.
A romaügyi biztos hivatalának jelenleg 290 alkalmazottja van. Ez több, mint a sport- és turisztikai minisztériumé, és az eredmények nagyon rosszak
– mondta, de azt is problémásnak tartja, hogy konkrétan mire fordítanak jelentős összegeket.
„20 millió a roma mediális központra. Érdekelne, hogy fog 20 millió egy roma médiaházra a legszegényebbeknek segíteni” – jegyezte meg a parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy az SaS a különböző tanulmányokra fordított százezreket sem látja indokoltnak.
A hivatal úgy reagált a felvetésre, hogy a roma kisebbségnek minimális médiatér jut. Úgy vélik, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a marginalizált roma közösség tagjainak számottevő része nem beszéli a szlovák nyelvet, így a médiaház és a nemzetiségi adások hozzájárulnak a tájékoztatáshoz.
Azt pedig, hogy túl sokan dolgoznának a hivatalban, Daško egyértelműen visszautasítja, mondván, hogy a romák száma Szlovákiában nem hivatalosan 700 ezerre tehető, így indokoltnak látja az alkalmazottak számát.
Mit tanácsol a számvevőszék?
Az Állami Számvevőszék kategorikusan kijelenti, hogy a roma közösség támogatási rendszerén változtatni kell. Ajánlásai szerint elsősorban aktualizálni kell a stratégiát, hogy konkrét és mérhető célokat határozzon meg. A folyamatok digitalizálása, a közpénzek felhasználásának következetes belső ellenőrzése és a kompetenciák letisztázása egyaránt szükséges. Valamint elengedhetetlen a kérdésben releváns minisztériumok közötti együttműködés javítása.
Ha valódi javulást akarunk elérni a marginalizált közösségek életkörülményeiben, és aktívan be akarjuk vonni őket a szlovákiai társadalom életébe, nem elég pénzt költeni formális és gyakran hatástalan projektekre. Lényeges, hogy ezt a pénzt értelmes módon fektessük be, hogy a marginalizált roma közösség tagjai felelősséget vállaljanak a jövőjükért, és hogy az állam célzottan segítse őket ebben a nehéz kihívásban
– összegzett az NKÚ elnöke.
A számvevőszék egyúttal külön felszólította Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumot – mint az európai pénzügyi támogatások gazdaságos és törvényes felhasználásáért felelős szervet –, hogy vizsgálja meg a romaügyi hivatal működését a megállapítások súlyának fényében.
A szlovákiai fogadtatás meglepte őket
A legjobban azonban a kormányzat egyes képviselőinek reakciói lepték meg őket.
Már 11 éve vagyok a CONT bizottság tagja, sok országban jártam már ellenőrző bizottsággal, de ilyen ellenséges fogadtatással még nem találkoztam
– jelentette ki a cseh EP képviselő. Ezt megerősítette Daniel Freund német zöldpárti képviselő is.
A legélesebben Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke támadt a vizsgálóbizottságra, amelyet „brüsszeli büntetőexpedíciónak” nevezett. Szerinte a bizottság egyetlen célja Szlovákia befeketítése. Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter egyszerűen csak „lobbicsoportnak” nevezte az EP küldöttségét.
Andrej Danko azon háborodott fel, hogy Zdechovský szerint a „vendégházak” finanszírozása miatt Szlovákia egyre jobban hasonlít egy banánköztársasághoz.
Emiatt bocsánatkérést is követelt a cseh EP-képviselőtől. Zdechovský azonban nem érzi azt, hogy ezzel megsértette volna Szlovákiát. „Éppen azért mondtam ezt, mert fontosnak tartom, hogy Szlovákia minél hatékonyabban tudja felhasználni az uniós támogatásokat” – jelentette ki a cseh képviselő.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
