A máglya készen állt. A szűz egy angol katonától kapott, két faágból összetákolt keresztet tett a ruhája alá, majd megkérte a jelen lévő papokat, tartsanak elé egy templomi feszületet is, hogy amíg él, azt lássa. A tűz lángra lobbant.
A füstfelhőből még egy utolsó „Jézus” kiáltás hallatszott, aztán csend lett. A roeuni piactéren összegyűlt több ezres tömeg megrendülten figyelte a jelenetet. Jeanne d’Arc halott volt.
A százéves háború menetének megfordításában sorsdöntő szerepet játszó francia parasztlányt 1431. május 30-án végezték ki. Jeanne-t az angolbarát Pierre Cauchon beauvais-i püspök vezette egyházi bíróság eretnekség miatt ítélte halálra, miután nem volt hajlandó elismerni, hogy a hangok, amelyeket hall, nem isteni eredetűek. Halála után elszenesedett testét teljesen elégették, és hamvait a Szajnába szórták, hogy megakadályozzák a mártír ereklyéinek összegyűjtését.
Jeanne 13 évesen voltak először látomásai. Később szentek szólították fel, hogy szabadítsa fel az angolok és szövetségeseik, a burgundiak által hónapok óta ostromolt Orléans-t, majd vezesse Reimsbe a francia trónörököst, hogy megkoronázhassák. 1429 júliusára mindkét jóslat beteljesült. A dauphin VII. Károly néven lett Franciaország királya. A csodatevő szüzet mindenki csodálta.
A hadiszerencse innentől kezdve azonban teljesen elpártolt Jeanne mellől. A burgundiak 1430 májusában elfogták, és mivel VII. Károly már inkább tehertételnek érezte a lányt, nem fizettet érte váltságdíjat. A szűz az angolok kezére került, akik pedig átadták az inkvizíciónak.
Talán tragikus halála is hozzájárult ahhoz, hogy Jeanne d’Arc legendás alakja több mint fél évszázaddal halála után is tovább él. A katolikus egyház 1920-ban szentté avatta, Franciaországban pedig a szélsőjobboldaltól a szocialistákig szinte az összes politikai formáció példaképként tekint rá. Nevét még a feministák is zászlajukra tűzték, és többek között bort, sört, valamint öngyújtót is adtak már el a nevével.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
