Rendhagyó kormányinfó: Orbán évet értékel

Az az alkotmányos szokás, hogy év elején, vagy év végén nemzetközi sajtótájékoztatót tartunk – kezdte a kormányinfót Orbán Viktor. /Frissülő összeállítás./

A miniszterelnök 2022-ről elmondta: a rendszerváltás óta valószínűleg, emlékei szerint bizonyosan ez volt Magyarország legnehezebb éve. A rossz mellett az a jó, hogy a nehéz években nyújtott teljesítményt az ember mindig legalább kétszeres súllyal értékeli, ezért nem túloz, ha azt mondja, hogy Magyarország az elmúlt harminc év legnehezebb évében rendkívüli teljesítményt nyújtott.

Hat pontban foglalta össze az évet:

Parlamenti választás, ami szerinte valódi szabadságharc volt, meg kellett védeni Magyarország függetlenségét, szuverenitását. Az eddig felszínre került tények alapján mintegy 3 milliárd forintnyi dollár állt szemben 3 millió szavazóval, és az utóbbiak győztek. Stabil, cselekvőképes, kiszámítható kormányzatot hoztak létre, ezzel folytatják azt a hagyományt, ami ’90 óta megkülönbözteti Magyarországot a többi európai államtól, itt nem volt előrehozott választás. A kormányfő úgy látja, a brüsszeli és liberális világ baloldali kormányt akart, ezért sem akartak pénzt adni Magyarországnak, ugyanez lehet a cél Lengyelországban is most. A magyarok nem kértek a külföldi beavatkozásból és a dollárbaloldalból.

A második rendkívüli teljesítmény, hogy sikerült kimaradni a háborúból. Ebből mindenképp ki kell maradni, részben azért, mert sok magyar él a szomszédunkban, részben azért, mert a háború rossz. Ráadásul a háborúnak eddig csak vesztesei vannak, vesztese az európai gazdaság is, szankciós felárakat fizetünk. Orbán Viktor szerint Európa nagy része belesodródott a háborúba, aki fegyvert szállít, az bokáig, aki katonákat képez, az térdig, aki még műveleti képzést is, az kötésig, ha pedig az egyik hadviselő felet teljes egészében finanszírozza, mint az EU teszi 18 milliárd euróig, az szügyig van benne a háborúba. A miniszterelnök reméli, hogy Európa nem keveredik bele nyakig a háborúba. A magyar álláspont az azonnali tűzszünet, béketárgyalások és béke, de teljesítették azt a keresztényi kötelességet is, hogy a bajbajutottakon segíteni kell, Magyarország legnagyobb humanitárius akcióját indították, hogy segítsenek az ukránoknak.

A harmadik teljesítmény, hogy a migrációval szemben továbbra is állták a sarat. Egyszerre két irányból van nyomás, a déli útvonal mellé megjelent az Ukrajnából érkező milliós áradat. Talán Románia az, amelyik egyidejűleg mind a két nyomásnak ki lenne téve Magyarország mellett. Több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg Magyarországon.

A negyedik teljesítmény az volt, hogy képesek voltak finanszírozni a megemelkedett energiaárakat. 2021-ben a teljes magyar energiaimportért fizettek körülbelül 7 milliárd eurót, ez 17 milliárdra nőtt. Ezt elő kellett teremteni, erre Magyarország képes volt. Úgy teremtették elő, hogy a családoknak nyújtott rezsivédelmi rendszer lényegét megőrizték. A hiányzó finanszírozást nem csak 2022-re, hanem 2023-ra is megoldották már.

Az ötödik teljesítmény az volt, hogy a munkaalapú gazdaságot meg tudták őrizni, soha nem dolgoztak még Magyarországon annyian, mint ebben az évben. Harminc éves csúcson van a foglalkoztatás.

A hatodik rendkívüli teljesítmény, hogy sikerült az Európai Unióval megállapodni. Ezt azért tartja rendkívülinek a miniszterelnök, mert szerinte le kellett küzdeni "azt a hungarofóbiát, ami a liberális világban uralkodik".

Megnevezte 2023 legfontosabb célkitűzéseit

Orbán Viktor arról beszélt, hogy 2023-ban az lesz a legfontosabb, hogy továbbra is kimaradjunk a háborúból, az európai recesszióból, a kormány szeretné elérni, hogy a következő év végére egy számjegyűre zsugorítsák az inflációt, illetve a fiataloknak 25 éves korig járó adómentességet, a gyermeket vállaló nőknél 30 évre tervezik felemelni. Továbbra is a szuverenitás, a szabadság és a teljes foglakoztatás, illetve a családok támogatása lesz a cél.

A kerítés nem zár légmentesen, de ez nem teszi okafogyottá

Orbán Viktor a határvédelemről elmondta, a kerítés nem tökéletes, de ha összevetik a beszivárgás jelenségét azzal, hogy 2015-ben százezrek bemasíroztak, a különbség nyilvánvaló. Hozzátette: az, hogy a fokozódó nyomás miatt a kerítés nem zár légmentesen, ez kétségkívül igaz, de nem teszi okafogyottá a kerítést.

Három dolgot tudnak tenni:

felállítottak egy teljesen új, csak határvédelemmel foglalkozó testületet, ezek a határvadászok.

ünneplik Horvátország schengeni tagságát, mert ez lehetővé teszi, hogy élőerőt vezényeljek arról a határról a magyar-szerb határra.

megegyeztek a szerbekkel és osztrákokkal, hogy a szerb-magyar határon erős védelmet az észak-macedón-szerb határra tolják, megerősíthetik a szerb-bolgár határt is.

Csapolná a korrupt mocsarat – de csak azt, amelyikben nem az övéi ülnek

Újságírói kérdésre az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós üggyel kapcsolatban elmondta: nem szabad kívülállónak tekinteni az ügyre, mivel Magyarország is az EU tagja, a korrupciós ügy „rossz hír minden tagállam számára”, ugyanis az EP elveszíti a szavahihetőségét, ez az ügy rombolja annak a közösségnek az erejét, amihez Magyarország tartozik. Ugyanakkor nem volt megalapozatlan a magyar parlament álláspontja, az, hogy fel kellene számolni az EP-t ebben a formájában, a nemzeti parlamentekből delegáltakból kellene állnia közvetlen választás helyett. Volt már ilyen ez EU történetében, „nem ördögtől való”, a mocsarasodás ellen pedig egyetlen orvosság van a kormányfő szerint, „le kell csapolni”.

Egy másik kérdésre kifejtette: jó lenne azt mondani, hogy a korrupció csak a baloldali pártokra igaz, de ez nem így van. Nem lenne méltányos azt mondani, hogy a törvénytelenül elfogadott pénzek elfogadása csak a baloldalon van, mindenhol fenyegeti a demokratikus politikát. „Miért nem működtek a védelmi mechanizmusok, hol voltak az oknyomozó újságírók Brüsszelben?” – tette fel a kérdést, majd megismételte: „a legfontosabb, hogy a mocsarat csapoljuk le”.

Orbán Viktor szerint az elmúlt években az EP-ben tények nélkül, hungarofób ösztönöktől vezérelve támadták, nem adták meg a tiszteletet a magyaroknak, csak mert Magyarország a saját útját akarja járni.

A Lánchídról: „a halak továbbra is szabadon közlekedhetnek”

A kormány álláspontja szerint a Főváros nem teljesítette a Lánchíd felújításának egyik feltételét, mely szerint legfeljebb 18 hónapra korlátozzák részlegesen vagy teljesen a gépjárműforgalom áthaladását, ezért egyelőre nem utalták át a 6 milliárd forintos támogatást. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Orbán Viktor azt mondta: van egy szerződés, majd a jogászok megnézik, hogy mi következik abból. Kijelentette: a Lánchíd „mégiscsak egy igazi hungarikum”, felújították, most azonban se autóval, se gyalog nem lehet átmenni rajta, de „a halak továbbra is szabadon közlekedhetnek”.

Az ukránok nem fogják ezt visszafizetni

Orbán Viktor leszögezte, hogy ukrán relációban egy független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek is. Abban nem vagyunk érdekeltek, hogy az európai és az orosz gazdaságot véglegesen kettéválasszák, ezért amit meg lehet menteni, azt próbálják megmenteni. A harmadik, hogy nem akarnak belesodródni a háborúba, de meg akarják adni Ukrajnának azt a segítséget, amit az emberiesség parancsa megkövetel.

A kormányfő kitért arra, hogy Magyarország mindig visszautasította a csomag alapú megközelítést, nem fogadták el, hogy különböző természetű uniós ügyeket összekapcsoljanak, ez egyrészt sértené az unió alapokmányát. Azért sem támogatja ezt, mert ha valaki egyszer legitim módon megteszi, akkor hol van ennek a vége? Ezért nem tárgyaltak csomagban, az uniós ügyeket külön tárgyaltak. A csehek úgy döntöttek, hogy egy napra teszik a döntést, ez szuverén joga a mindenkori elnökségnek, ehhez alkalmazkodniuk kellett.

Miért fogadta el Magyarország azt, amit korábban ellenzett Ukrajna támogatásánál?

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy elfogadják, Ukrajnát pénzügyileg segíteni kell, de rossz megoldásnak tartják, hogy nem államközi alapon teszik. Határozzák meg, hogy mennyi pénzt akarnak adni Ukrajnának, és mindenki tegye le az asztalra a rá eső részt – ez volt a magyar javaslat. Ehelyett az volt a javaslat először, hogy úgy, mint a Covid következményeit enyhítő alap esetében, vegyenek fel közösen hitelt. Ezt a magyar kormány nem támogatta. Ebben az esetben ha valamelyik állam nem teljesíti a rá eső hitelrészt, akkor a többieknek kell fizetniük, de nem akarnak másokkal adósságközösségbe kerülni. Az EU ettől a tervtől elállt, de nem fogadták el a magyar javaslatot sem, ezért lett egy kompromisszumos megoldás, a költségvetésbe már betett pénzeket használják hitelalapként.

Orbán Viktor szerint ez nem tökéletes megoldás, mert elvezethet oda, hogy az EU költségvetésében fel nem használt pénzeket nem visszaosztják a tagállamoknak, hanem elküldik Ukrajnába. Az is előfordulhat, ha egy országnak nem adnak oda valamiért pénzt, azt a végén elküldik Ukrajnába. Ez messze nem jó megoldás, de sokkal kevésbé rossz, mint az első verzió. Hozzátette: A legvégső esetben szabad csak egyedül megakadályozni döntéseket, az egység érdekében érdemes engedni, ez történt most is. Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy az ukránok nem fogják ezt visszafizetni, és ez a vita később újra előjön, ebből az utcából nehéz lesz visszafordulni.

A mi biztonságunkat nem Ukrajna adja

Orbán Viktor a lengyel-magyar kapcsolatokról elmondta: van lengyel-magyar sorsközösség, ők azt kapták jutalmul a második világháború után, amit mi büntetésül, a nyugatiak a Szovjetuniónak dobtak minket. Különleges kapcsolatrendszer, nagy érték, de a háború ügyében mást gondolnak, bár a stratégiai célokban ott is egyetértenek: Oroszországot olyan állapotba kell hozni, hogy ne jelenthessen fenyegetést az európai biztonságra, és szükség van szuverén Ukrajnára.

A kormányfő nem gondolja, hogy az ukránok Magyarországért harcolnának, a saját hazájukért harcolnak, hősiesen, de a mi biztonságunkat nem Ukrajna, hanem a NATO-tagság és a magyar védelmi képesség adja. Ilyen szempontból a háború kimenetele nincs hatással Magyarország biztonságára.

(Index nyomán)

Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »