Év elején nagy port kavart a Professzorok Batthyányi Körének kormánykritikája, ami többek között az elharapódzó dolgozói szegénységre és az emiatt fokozódó kivándorlásra is felhívta a figyelmet. Milyen jelentősége van ön szerint egy ilyen üzenetnek, és ma is aktuális-e a bírálat?
Ez egy nagyon fontos üzenet volt, amiért a Fidesznek és Orbán úrnak nagyon hálásnak kellene lennie. Én is hasonló figyelmeztetést próbáltam küldeni, amikor a KDNP-ben szerettem volna tenni azért, hogy a kereszténységre és a demokráciára koncentráljunk. A Professzorok Batthyányi Köréről azért két dolgot tudni kell: nem az ország ellenségei és értelmes emberek, akiknek az a feladta, hogy figyelmeztessék a miniszterelnököt arra, hogy bizonyos dolgokon változtatni kell. Én ezt egy nagyon bölcs és helyes meglátásnak gondolom, amit a Fidesz sajnos nagyon rossz néven vett, mint miden kritikát manapság.
„Ez egy sárga lap volt a képzeletbeli futballpályán. Nem kiállítás, csak szóltak az illetőnek, hogy a focira koncentráljon, ne az ellenfél bokájára.”
Mit szól hozzá, hogy a kormány már lassan a kivándorlás tényét is tagadja, miközben Harrach Péter annak örvendezik, hogy a munkaerőhiány enyhítésére már a nyugdíjasokat is csatasorba kell állítani?
„Azt üzenem Harrach Péternek, hogy akkor itt az ideje, hogy elkezdjen dolgozni.”
Biztos le akar mondani a képviselői fizetéséről, és nyugdíjasként ő is beáll valahova a csatasorba. Az elmúlt 25 évben ez lenne az első ilyen alkalom… Nem kellene ennek örülni szerintem, hiszen a nyugdíjasnak az a dolga, hogy könyvet olvasson, kávézzon a teraszon, játsszon az unokájával és memoárt írjon. Nem pedig, hogy azt csinálja, amit előtte 50 évig csinált. Nem még egy bőrt kellene lehúzni róluk, inkább azon kéne aggódni, hogy ilyen alacsony a nyugdíjuk.
„De ami ennél is fontosabb, hogy azon dolgozzunk, hogyan fognak az unokáink munkahelyet szerezni?”
Az ipar 4.0-val a munkahelyek egy része 10 éven belül el fog tűnni, amire nekünk már most föl kell készülnünk, de ezt az oktatásunkban ma nem látom. Gondoljunk bele: nem csak orvos, de targoncás vagy hajóparancsnok sincs ebben az országban. Pedig a kiművelt emberfőket valahogy föl kellene készíteni arra, hogy rengeteg dolgot automatizálnak majd, viszont az ember minidig megmarad a fejlesztési szinteken. Nekünk ehhez kellene tudni alkalmazkodni.
A Jobbik által kezdeményezett bérunió megoldást jelenthet ezekre a problémákra?
Jó kezdeményezésnek tartom, alá is írtam. Én nemzetközi hajózással foglalkozom, és eljutottam odáig, hogy a hajósaimnak európai bért fizetek. Ha nem így tennék, nem lennének hajósaim, ilyen egyszerű. Sokan viszont rosszul interpretálták a kezdeményezést: azt hitték, hogy Vona Gábor megbolondult, és máról holnapra mindenkinek meg akarja háromszorozni a bérét, aminek nyilván nem lenne fedezete.
„Ténylegesen és minden szinten elmaradunk az európai átlag fizetésektől, pedig ahogy a Bibliából is tudjuk: a munkás méltó a bérére.”
Az még nem lenne baj, hogy az orvosaink egy része Svédországban vagy Angliában praktizál, a mérnökeink egy része Németországban fejleszt és az ápolóink egy része Izraelben gondoz öregeket, hiszen pár száz éve a csizmadiát is kiküldte a céh, hogy tanulmányozza mondjuk a németalföldi csizmagyártást, csak ő aztán hazajött és itthon készített csizmát. Akik most elmentek, nem biztos, hogy hazajönnek, ha pedig nem lesz képzett munkaerőnk, akkor nincs miről beszélni.
„A parlamenti politikusok pedig sem akarták megérteni, miről szól a bérunió – elég baj, mert ez azt mutatja, hogy az IQ-szintjük a nullához konvergál -, különben összefogtak volna mellette.”
Azon kéne dolgozni, hogy Európa végre kezdjen el foglalkozni a kérdéssel. Hiszen mi lenyomjuk mondjuk a németországi béreket, így ránk azért fognak haragudni, mert a magyar 23 százalékkal olcsóbban orvos ott, mint a német, Magyarországra viszont már nem jön erdélyi orvos, mert ők is inkább nyugatra mennek, tanzániai orvost viszont nem alkalmazhatunk, mert nincs olyan, amelyik itt akarna letelepedni.
Ön szerint mennyire életképes a Fidesz által fenntartott, alacsony bérezésű és kiszolgáltatott munkaerőre épülő gazdasági modell?
Ha a gazdaságról van szó, mindenki a GDP-t nézegeti, amihez elég erőteljesen hozzájárulnak a multik, ami nem baj, csak azt már hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ezek a cégek a megtermelt hasznukat ki is viszik innen. Jelenleg ezeket a vállalatokat semmi sem kötelezi arra, hogy a haszon legalább egy részét Magyarországon fektessék be. Ráadásul nem kevés támogatást kapnak munkahelyteremtésre,
„amivel semmi baj nem lenne, de a maradék 4 millió magyar KKV egy forintot sem kap ilyen célra.”
Nem egyenlőek az esélyeink: mi mezítláb futok a pályán, ők szöges cipőben. Ezért én arra kötelezném a mindenkori magyar kormányt, hogy annyit költsön a magyar kis-, és középvállalkozásokra, amennyit a multikra költ.
Népszerű érv a bérunió ellen, hogy amennyiben megvalósul, akkor a multik elmenekülnek innen.
És hová mennek? Lehet cikizni a sokat szidott amerikai elnököt, de nézzük meg, mit mond: vissza a termelést Amerikába! Már a nyugati multik közül se mindenki Kínában rakatja össze a termékeit, mert ott is emelkedik az életszínvonal, ma pedig már nem elég nekik napi egy tál rizs. Ami persze pörgeti az ő gazdaságukat, így a jövőben nekünk is lesz hová exportálnunk. Egyébként a kis- és középvállalkozások az unió vállalkozásainak 90 százalékát adják, és ez valószínűleg Magyarországon is így van. Én az Európai Unió helyében mindenek előtt kötelezném a nemzetközi cégeket egy európai minimálbér bevezetésére, ami ugye nem magyar KKV-kat érintené, mert azok csak a multik beszállítói, vagy alvállalkozói – és ez nem multiellenesség.
„A nemzetközi cégek igenis fizethetnek ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért itthon, mint mondjuk Münchenben.”
Ez nem egy-két hét vagy hónap alatt érhető el, de egy tendencia elindítható. Lehet, hogy nem fog tetszeni a nyugati országoknak és a multiknak, de ebben mindenképp egyet kellene érteni a magyar politikai pártoknak. Azt is meg kellene vizsgálni, miért marad el a termelékenységünk a nyugati országokétól? Ennek közgazdasági és lelki okai is vannak, a mindenkori magyar kormánynak pedig az lenne a feladata, hogy ezeket feltárja és kijavítsa.
„A magyar ember nem hülyébb és nem lustább, mint bárki a földön, csak hendikeppel indultunk.”
Ha a gazdasági körülmények, a szellemi-mentális állapotok és a piaci helyzet kedvezőbb fordulatot vesznek, akkor a magyar termelékenység is megnő, ehhez viszont meg kell teremteni a szükséges környezetet. Ha nem lesz ötszörös bérkülönbség és az ember nyugodtan élheti az életét, nem őrjítik meg mindennapos harccal meg plakátháborúval, akkor az emberek azt fogják mondani:
Ön is említette, hogy a bérunió nem egyik pillanatról a másikra változtatja majd meg a dolgokat, de mit kellene változtatni a magyar gazdaságon rövid- és középtávon?
Mindenképpen csökkenteni kellene az állam szerepét, és ha rajtam múlna, én az intézményesített csalásként működő közbeszerzést is megszüntetném. A másik fontos dolog, hogy hitelekkel kellene segíteni a kis- és közepes vállalkozásokat.
„Senkitől sem kérjük, hogy halásszon helyettünk, de mit csináljunk, ha pecabotra se kapunk pénzt?”
Nem ingyen pacabotot kérünk, hanem lehetőséget, hogy ugyanúgy tudjunk halat fogni, mint a német, a belga vagy a szingapúri. Amikor például egy Exim Bank hitelt ad a TV2 felvásárlásához – aminek nem tudom, több köze van-e a magyar export-importhoz, mint a hajózásnak, a nemzetközi szállítmányozásnak és a logisztikának, amivel én foglalkozom – , de az én cégemnek nem, akkor nagyon nagy baj van.
Mi az oka, hogy az állam vezetői ma így állnak a gazdasághoz?
Mert a politikusok egy része nem ért hozzá, egy részét pedig nem is érdekli. A minisztereknek is azt kellene először megtanulniuk, hogy a hivataluk a nemzet szolgálatát jelenti. Horn Gyula miniszterének épp úgy, mint Orbán Viktorénak, és majd Vona Gáborénak.
„Én az első Orbán-kormány alatt a MAHART vezérigazgatója voltam, ki is rúgtak, mert nem hagytam lopni a politikusokat.”
Dolgozni kellene, és hagyni dolgozni a gazdaságot. Az nem működik, hogy nálunk azért építenek autópályát, meg fejlesztenek vasutat, mert 30 százalékot el lehet lopni a beruházásból. Azzal pedig senki ne jöjjön nekem, hogy mindenhol van korrupció! Először is, ennek nem kell örülnünk, kettő, miért utánozzuk?
„A pénzre nem az van ráírva, hogy ‘lopd el’.”
Hallottam egyszer egy héber mondást, miszerint: „a halotti ruhán nincsen zseb”. Ezt kellene megérteni, meg azt, hogy a miniszter sem vacsorázik kétszer. Előbb a morális és erkölcsi válságon kell átlendülnie az országnak, hogy utána rendben legyen a gazdaság. Persze, az álom, hogy minden korrupció fölszámolható, de
„amennyire erőnkből telik, tegyünk rendet ebben a kuplerájban”!
Sokan úgy tekintenek a bérunióra, mint ami nagyobb súlyt adhat Közép-Kelet-Európának Brüsszelben. Ön hogy látja, ez reális elképzelés?
Akkor az, ha egyben lehet tartani a V4-eket. Érdekes például, hogy épp az az Emmanuel Macron, aki állítólag támogatja a bérkülönbségek csökkentését, most elképesztő módon igyekszik szétverni ezt a szövetséget. A régióból az unióban egyedül igazán a most fekete bárányként kezelt Lengyelországnak van súlya.
„De ha a közép-kelet-európai államok végre összeállnának egy picit, akkor rádöbbennének, hogy mekkora erejük is van együtt, és bármit elérhetnének.”
Így például máris jobban rá lehetne szorítani a multikat, hogy mindenhol ugyanakkora béreket fizessenek, ez pedig az európai gazdaságnak is növekedést generálna, mivel nőne a fogyasztás. Ezzel megint picit egészségesebben működhetne a világ, és talán a magyar társadalom délamerikanizálódása is megállna. Ehhez viszont tényleg az kell, hogy mindenkinek jusson egy pici. Meg kell érteni: ha nem vetünk, akkor senki sem fog aratni. Nekünk ez az erkölcsi felelősségünk, az unokáink pedig majd élvezhetik a gyümölcsét.
„Épp ezért kell odaállni a bérunió mellé, még akkor is, ha lehet, hogy elbukik. Mert egy férfi állva hal meg.”
Viszont, ha mindenki csak otthon panaszkodik és nyávog, sosem lesz rend.
Róna Péter a bérunióról: A jövő gazdasági modelljét nem lehet a kizsákmányolt munkaerőre építeni
Róna Péter portálunknak elárulta, miért vált szerinte tarthatatlanná a jól képzett, de olcsó keleti munkaerőre épülő nyugat-európai gazdasági modell, és miért van egyre égetőbb szükség a bérunióra. A nemzetközi hírű közgazdász arra is rávilágított, hogyan áldozza föl politikai okokból a Fidesz és Orbán Viktor a magyar munkavállalókat a nyugati nagytőke oltárán, és kinek üzent Kövér László akkor, amikor azt mondta, hogy a magyarok kevesebbel is beérik, mint a nyugati dolgozók.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
