Rendes a Mol: ha bezár egy benzinkút, ők szívesen átveszik

Az EU Bírósága politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény miatt – kezdte Varga Judit a mai Kormányinfót. A kormányt nem érte meglepetés, szerinte a bíróság is politikai szereplővé lépett elő, az ítélet politikai nyomásgyakorlás.

Az igazságügyi miniszter szerint nagy nemzetközi vita zajlik a gyermekvédelmi törvény körül, és hihetetlen támadás zajlik az ország ellen. A magyar kormány úgy döntött, hogy a kérdést elviszi a népszavazásig, Varga Judit a migrációs vitához hasonlította ezt az ügyet.

Varga Judit hangsúlyozta, ma már látjuk, hogy a migrációs vitában a magyar megoldás bizonyult hosszútávon jónak, most pedig úgy gondolják, hogy a gyermekeket meg kell védeni a szexuális propagandától.

A gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság – szögezte le a miniszter.

Nem lehetett kérdezni

Az igazságügyi miniszter ismertette a kormány álláspontját a jogállamisági döntés ügyében, majd elhagyta a termet.

A becsődölt benzinkutak helyére a Mol fog beszállni

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a benzinárstoppal összefüggéssel kapcsolatban elmondta: hírek vannak arról, hogy benzinkutak fontolgatják a bezárást, vagy bezártak (3-4 ilyen esetről tudnak), ugyanakkor ahol ilyen történt, ott 5 kilométeren belül van helyettesítő kút. Továbbá az állam élni fog a lehetőséggel, hogy kijelöljenek szolgáltatót a becsődölt benzinkutak helyére, ehhez a miniszter hozzátette: a Mol vállalja, hogy működteti majd a benzinkutakat.

A miniszter hangsúlyozta: a rendelet szerint korlátozások nélkül lehet tankolni, azonban kannában legfeljebb 10 liter üzemanyagot lehet elvinni. A NAV ellenőrzi a rendelet betartását.

A kormány európai összefüggésben is foglalkozott az infláció kérdésével, a kamatsopnak, az ármaximum bevezetésének is köszönhető, hogy 10 százalék alatt maradt az infláció, az intézkedések 3 százalékot csökkentettek.

A gazdasági növekedés 7,1 százalék volt tavaly, ez a legjobb és legmagasabb növekedés a rendszerváltás óta. Csak Lengyelország előzi meg hazánkat az EU-ban.

MZP szellemi szintje: a balliberális zsidó bandával a fasizmus kerülne hatalomra

A magyar kormány a legdemokratikusabb megoldást választotta, amikor azt a lehetőséget ajánlotta fel a polgároknak, hogy népszavazáson döntsenek a gyermekvédelmi törvény legfontosabb rendelkezéseiről – fejtette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: egyszer már sikerrel jártak így, amikor a migrációs vitáról volt szó.

Gulyás Gergely mindenkit óva int attól, hogy túlértékelje a mai döntést, Magyarország a jogállam alapértékeit kiemelten fontosnak tartja, de a döntés így is veszélyt jelentene az ellenzék hatalomra jutásával, mert "a kommunizmus, a fasizmus eszmééi összeegyeztethetetlenek az Európai Unió jogállamisági elképzeléseivel".

Hírdetés

Ezért nem írták alá még a helyreállítási megállapodást

Az Európai Bizottsággal megállapodtak a helyreállítási alapról, de a gyermekvédelmi törvény elfogadása után visszalépett a Bizottság, ezért nem írták alá a megállapodást Magyarországgal és a választásokig nem is fogják – fejtette ki Gulyás Gergely.

Mennyibe kerül a jogállamisági perköltség?

Mennyibe kerül Magyarországnak, hogy az ítélet szerint a ránk eső perköltséget meg kell fizetni? Mekkora összegről van szó? – kérdezte az Index Gulyás Gergelytől. A miniszter konkrétumot nem tudott mondani, de szerinte minimális összegről van szó.

"Politikai akarat áll a háttérben"

Élünk-e valamilyen jogorvoslattal, vagy tudomásul vesszük az Európai Bíróság döntését? – kérdezte az Index Gulyás Gergelytől. A miniszter kifejtette: a helyzet kezelésére a válasz a gyermekvédelmi népszavazás, de a kérdés ennél összetettebb, mert amikor megszületett a kondicionalitási rendelet, az EU állam- és kormányfők 2020 decemberében abban maradtak, hogy bírósági felülvizsgálaton kell átesnie a rendeletnek.

Gulyás Gergely így folytatta: önmagában az, hogy a rendelet alkalmazható, Magyarország számára különösebb problémát nem jelent, mert a bírósági ítélet egyes részeit megnézve látható, a bíróság egyértelművé teszi: akkor jogszerű a rendelet alkalmazása, ha a jogállamisági alapelvek megsértése konkrét, körülírható és közvetlen összefüggésben áll az EU pénzügyi érdekeivel. Magyarország viszont az EU-ban a legalaposabban vizsgált országok közé tartozik. Gulyás Gergely szerint ugyanez a mechanizmus folytatódik, de politikai akarat áll a háttérben, az hogy jogállamiság címszó alatt befolyásolni lehessen a belpolitikai döntéseket, ilyen belpolitikai döntés a gyermekvédelmi törvény, miközben az EU-nak a gyermekvédelemhez, családpolitikához, büntetőjoghoz semmi köze nincs. A jogállamiságra hivatkozással az EU olyan területeken próbál belpolitikai kérdésekbe beavatkozni, ami nem elfogadható.

Agyhalál és fasizmus, II. felvonás

Mire számít a kormány, hogyan befolyásolhatja a mostani döntés a hozzáférésünket a jövőbeli uniós forrásokhoz? – kérdezték Gulyás Gergelytől. A miniszter nem lát ilyen veszélyt, az viszont veszélyt jelentene, ha az ellenzék kormányra kerülne, mert "a fasizmus és a kommunizmus összeegyeztethetetlen a jogállammal", akkor pedig vége van a jogállamnak, ha valaki határozattal hatályon kívül helyezi az Alaptörvényt.

Nem küldenek katonákat Ukrajnába

A Magyar Fórum újságírója arról kérdezett, hogy Márki-Zay Péter katonákat küldene Ukrajnába, mi erről a véleménye a kormánynak. Gulyás Gergely elmondta, hogy ez felelőtlen kijelentés, a miniszter kiemelte, hogy a védelem az a NATO-szövetségeseket illeti meg, amíg polgári kormány van Magyarországon, addig nem fognak magyar katonákat küldeni Ukrajnába.

Kapnak kompenzációt a benzinkutak?

Miközben a kormány meghosszabbította az üzemanyagárstopot, több benzinkút is bezárt, de Gulyás Gergely az Index kérdésére világossá tette, hogy nem akarják az adófizetők pénzéből kisegíteni a benzinkutakat.

Politikai akciónak tűnik a választások előtti pedagógussztrájk

Gulyás Gergely az Index kérdésére a pedagógussztrájkról elmondta: a jogszabályoknak megfelelően most is zajlanak a tárgyalások, a béremelési igényt jogosnak tartják, a sztrájkról viszont kimondta a bíróság, hogy jogellenes volt, az pedig veszélyes, ha az akaratérvényesítés olyan formáját választják, ami ellentétes a szülők és a gyermekek érdekeivel. Gulyás Gergely szerint március második felére sztrájkot hirdetni az érdekképviseleti szervek részéről úgy tűnik, mintha a választásba akarnának beavatkozni, ez olyan, mintha politikai akció lenne.

Mikor lesz érvényes a gyermekvédelmi népszavazás?

Az Azonnali kérdésére, hogy az április 3-i gyermekvédelmi népszavazás mikor lesz érvényes, Gulyás kifejtette, jogi értelemben akkor, ha a választók több mint fele részt vesz rajta, politikai értelemben: 3-4 millió ember döntését figyelembe kell majd venni. A miniszter utalt rá, hogy 2016-ban nem volt érvényes jogi értelemben a migrációs népszavazás, de azon is több mint 3 millióan voksoltak.

(Index nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »