Jó, tudom, hogy régi, de én most botlottam bele. És remekmű! Olvassátok!
Az az átkozott pia
„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt, de nagyon jólesik”
Népi bölcsesség
Aki csak kicsit is érdeklődik a történelem iránt az tudja, hogy bizony a szesz nagy szerepet játszott fajunk történetében. Ott van rögtön az iszákos katonai zseni, Nagy Sándor, aki hódításai jelentős részét alkoholmámorban követte el. Az is közismert, hogy a német vezérkar, az utolsó időkben, szintén részegen vezényelt nemlétező hadosztályokat. Erről azonban a történetírás csak vonakodva számolt be. Egy angol történész szerint azért, mert ha valaki azt írja, hogy XY ezt, vagy azt ittassága miatt tette, akkor előállhat egy kollégája azzal, hogy ő pedig úgyszintén részegen gondolja ezt. Az így kialakuló vita messzire vezetne, a történettudósok egymás feleseit számolgatnák; jobb hát ezt a témát nem feszegetni.
Nálunk, akik a világ élmezőnyébe tartozunk ivászatilag, különösen kényes ez a téma. Nekem meg aztán különösen jobb lenne, ha csukva tartanám a számat, ám elnézve a hétvégi ellenzéki műsort, kénytelen vagyok megosztani a nyájas olvasóval a tapasztalataimat.
Ellenzéki randevú volt ugyanis, melyen (talán) megbeszélték, hogy mikor beszélik meg, hogy mit beszélnek meg. Ez így, elsőre kissé öncélúnak tűnik, de hát ők tudják.
A parti úgy kezdődött, hogy Fletó – aki egyre inkább félreérthetetlenné teszi, hogy magát tekinti az ellenzék atyamesterének – magához rendelte a többi kormányváltót parancskihirdetésre. Ugyanezzel a mozdulattal egyben a helyére parancsolta Kunhalmi államnőt is, aki pár perccel előtte, ugyanazon a színpadon nácizta le Jobbikot és állította, hogy velük aztán soha. „Kutyából nem lesz szalonna” – idézte a húsipari alapvetést ezzel kapcsolatban.
Nos, Fletó szerint nem hogy szalonna, bélszín is lesz a Jobbikból.
Zárójel. Ne tudom, nézték-e Ágika produkcióját. Fenomenális volt. Valószínűleg a boldogult Dolores Ibárruri-tól tanulta a szónoki gesztikuláció művészetét és bizonyára napokig gyakorolta az előszobatükör előtt. Addig leakasztotta a télikabátokat. Ama hihetetlen elmeélről tanúskodó megállapítása, mely szerint: „ti vagytok azok, akik itt vagytok, és nem mások” minden bizonnyal örökre, aranybetűkkel bekerül a retorika művészetét oktató kézikönyvekbe. Amúgy róla is megjegyezték a tömegben, hogy esetleg felöntött a garatra. Zárójel bezárva.
A demokraták aztán rohantak is a fődemokratához meghallgatni a parancsait, hiszen szokva vannak ők már ehhez. Úgy esett azonban, hogy Vona újdemokratának – tőle meglepő módon – volt elég esze a távolmaradáshoz. Lehet, hogy beteg. Például összenőtt a szemöldöke. Vagy Allah világosította meg elméjét. Őt kívánta pedig mindenki, és mivel nem volt ott, valahogyan szétesett az egész; egyedül Fletó tájékoztatta a sajtót a nagy esemény eredményeiről, melyek nem voltak, így aztán az erről való előadás tökéletesen az ő profiljába vágott, a nem létező dolgokról ő tud a legjobban beszélni.
Ami azt illeti, Feri láthatóan tökrészeg volt. Többször megtántorodott és a pulpitusba kellett megkapaszkodnia, hogy ne fekve folytassa az orációját.
De mondanivalóját tartalmilag nem befolyásolta az állapota, mindig hülyeségeket szokott beszélni összevissza.
Nem csak nekem tűnt fel a dolog, maga a macskabajszú Vágó Gábor is így látta a dolgot. Itt jegyezzük meg, hogy Vágó Gábor abszolút tapasztalt szaktekintélynek számít ez ügyben, ő is közismert alkohológus. Nem annyira a pojáca állapota ütötte szíven, látott már ő olyat, hanem az, hogy őt nem kínálta meg. Ez a Vágó egyébként bennem, arcszőrzete okán, azt a benyomást kelti, hogy Salvador Dali és egy huszárőrmester szerelemgyermeke. De ez most mellékes.
Az elmaradt kínáláson megsértődött LMP aztán ki is vonult és az utcán tartott sajtótájékoztatót, amiben az volt a legjobb, hogy semmit sem lehetett hallani a forgalom zajától. Egyszer még egy mentő is jött szirénázva, már azt hittem Ferit viszik a detoxba. De nem. Csak a tökéletesen romba dőlt magyar egészségügy végvonaglásainak egyikét láttuk nyilván.
Mai hír, hogy Feri első komornyikja, Gréczy azt nyilatkozta, hogy beperelik Vágót – a lehető legszorosabb ellenzéki összefogás jegyében természetesen, hiszen a bíróságon szokott a szív a szívvel összeborulni – a fenti kijelentés kapcsán. Az majd egy roppant izgalmas szakértői probléma lesz pár hónap múlva a bíróságon, hogy miképpen lehet pro, vagy kontra bizonyítani egy sokkal régebbi tintázást.
A legjobb az lenne, ha balesetvédelmi okokból, ezután minden összejövetel előtt megfújnák a szondát. És aki nem elég részeg azt kizárnák. Egyenlő esélyek ugyebár.
Lelki szemeim előtt pedig már megjelent az a víg április nap, mikor már túl vannak az izgalmakon, leülhetnek a kertben, és míg sül a tarja, vidáman duhajkodhatnak együtt, távol a kandi kameráktól. Ott majd bármilyen nyilatkozat is belefér. Szép idő lesz, és a stiglicek között Hadházy Ákos száll majd a falu felett. Már alig várom.
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
