Rekordhőség sújtja Szlovákiát is Vrabec Mária2026. 08. 19., sze – 21:51
Szlovákia ismét Európa egyik legforróbb térségévé vált. A klimatológusok szerint az országra újabb rendkívüli hőhullám tört rá, amely várhatóan nemcsak intenzívebb, hanem a június végén tapasztaltnál jóval hosszabb ideig is kitart. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy augusztus végéig az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárásra kell készülni, miközben a hőség, az aszály és a tűzveszély egyszerre fokozza a kockázatokat.
Negyven fok fölé emelkedett a hőmérséklet
A forró, délnyugat felől érkező légtömeg már július végén elérte Szlovákiát, a nappali csúcshőmérséklet pedig gyorsan 30–35 Celsius-fokra emelkedett. Július 31-től a hőség teljes erővel tombol: a délnyugati országrészben több helyen a 40 fokot is meghaladta a hőmérséklet.
A jelenlegi hőhullám több mint tíz napig tarthat, vagyis jóval hosszabb lehet a júniusinál. A klimatológusok szerint ráadásul ez még korántsem a nyár utolsó extrém meleg periódusa: augusztusban legalább egy-két újabb hőhullám várható.
Miért éppen a Kárpát-medence forrósodik fel ennyire?
Jozef Pecho klimatológus szerint a legforróbb napokon Szlovákia és egész Közép-Európa Európa legmelegebb régiói közé kerülhet.
Ennek egyik oka a Kárpát-medence sajátos földrajzi adottsága. A hegyekkel körülvett, zárt medencében a forró levegő könnyen megreked, nehezebben cserélődik ki, így folyamatosan tovább melegszik.
A helyzetet tovább súlyosbítja a Közép-Európa fölött kialakult erős anticiklon, amely derült égboltot és intenzív napsugárzást biztosít. A délről érkező forró levegő a hegyvidékeken lefelé áramolva tovább melegszik.
Ehhez társul az ország mintegy egyharmadát érintő súlyos talajszárazság. A kiszáradt talajból kevesebb víz párolog el, így a napsugárzás energiája nem hűtésre, hanem közvetlenül a talaj és a levegő felmelegítésére fordítódik. Emiatt a Dunamenti-alföld, a Kelet-szlovákiai-alföld és a magyar Alföld sokszor még Dél-Európa egyes vidékeinél is melegebbé válik.
A veszélyek nem összeadódnak, hanem megsokszorozódnak
A szakemberek szerint a rendkívüli hőség önmagában is komoly kihívás, de az igazi veszélyt az úgynevezett összetett klímakockázat jelenti.
Jelenleg ugyanis egyszerre jelentkezik az extrém magas hőmérséklet, a szárazság, az alacsony páratartalom és a szél, ami ideális feltételeket teremt az erdőtüzek kialakulásához.
Pecho szerint ezek a veszélyek nem egyszerűen összeadódnak, hanem egymást erősítik. Egy olyan rendszer, amely egyetlen szélsőséges helyzetet még kezelni tudna, egyszerre hárommal már nehezen birkózik meg. A kórházak a kiszáradással és rosszullétekkel küzdenek, a tűzoltók az erdőtüzekkel, miközben a vízügyi szakembereknek a vízhiányt kell kezelniük.
A legsúlyosabb a helyzet az ország déli részén, különösen Nyugat- és Kelet-Szlovákiában, de Közép-Szlovákia is érintett.
A városokban még elviselhetetlenebb a hőség
A nagyvárosok – köztük Pozsony, Kassa, Nyitra és Komárom – különösen kitettek a hőségnek az úgynevezett városi hősziget-hatás miatt.
A beton, az aszfalt és más burkolt felületek napközben nagy mennyiségű hőt nyelnek el, amelyet éjszaka lassan visszasugároznak. A kevés zöldfelület és a gyenge légáramlás tovább fokozza a felmelegedést.
A Landsat és Sentinel műholdak felvételei szerint egyetlen városon belül is akár 10 Celsius-fokos különbség lehet a felszíni hőmérsékletben.
Pozsonyban a legforróbb városrészek közé Jarovce, Rusovce és Vereknye tartozik, míg a legtöbb növényzettel rendelkező Dévény a leghűvösebb területek közé sorolható. Kassán az Óváros melegszik fel a leginkább: a felszín hőmérséklete hőség idején több mint nyolc fokkal magasabb lehet a környező területeknél.A levegő hőmérséklete ugyan kisebb eltérést mutat – általában 2–5 fokot –, de ez főként éjszaka válik érezhetővé, amikor a felhevült épületek és utak visszasugározzák a nappal elnyelt hőt.
Június történelmi rekordot hozott
A mostani hőség előzménye a június végi rendkívüli forróság volt, amely több meteorológiai rekordot is megdöntött.
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint 2026. június 30-án a Garamkövesden mért 41,3 Celsius-fok új országos melegrekordnak számít.
Tornán (Turňa nad Bodvou) ugyanezen a napon 41 fokot regisztráltak, amellyel megdőlt a 2007-ben Ógyallán mért 40,3 fokos rekord. Éjszaka is jóval húsz fok fölött maradt a hőmérséklet a pozsonyi Kolibán 11 trópusi éjszaka volt, többször 26 fok fölötti hőmérséklettel, és négy-öt trópusi éjszakát mértek Mohiban, Pöstyében, valamint Ógyallán is. A júliusi adatokat még nem dolgozta fel a hidrometeorolóiai intézet, de a júniusi rekord valószínűleg megdőlt és augusztus még szélsőségesebb lehet.
A rendkívüli hőség az egészségügyet is komoly próbatétel elé állította: egyetlen hétvége alatt 308 ember lett rosszul a magas hőmérséklet miatt, közülük 171-en kórházi ellátásra szorultak.
Egyre hosszabbak és veszélyesebbek a hőhullámok
A klimatológus szerint a szlovákiai nyarak alapvetően megváltoztak. Nemcsak a rekordhőmérsékletek váltak gyakoribbá, hanem a hőhullámok is hosszabb ideig tartanak, korábban kezdődnek, és egyre több a trópusi éjszaka.
Pecho hangsúlyozza, hogy az éjszakai magas hőmérséklet gyakran veszélyesebb az emberi szervezetre, mint a nappali csúcshőség, mert a test nem tud megfelelően regenerálódni.
Bár a megfelelő árnyékolással, hűtéssel, a munkarend átalakításával és a meteorológiai figyelmeztetések betartásával a hőség önmagában kezelhető lenne, a helyzet egészen más, amikor egyszerre jelentkezik az aszály, a tűzveszély és a későbbi villámárvizek kockázata.
„Ilyenkor a problémák láncreakcióként követik egymást, a károk és a költségek pedig rendkívül gyorsan növekednek. Erre rendkívül nehéz felkészülni” – figyelmeztet a szakember.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
