A kutatók a megtalált mozaikrészek matematikai modellek segítségével történő összeillesztésével néhány évvel ezelőtt közzétettek egy jelentést a lehetséges mintázatokról, és ennek alapján a világ különböző pontjain számos helyen rekonstruálták a kétezer évvel ezelőtti padlót.
A Templom-hegyről mintegy tizenöt éve kidobott építési törmelék folyamatos átszitálásával és vizsgálatával foglalkozó kutatócsoport a Micpe Hamasuot nevű telephelyén, a jeruzsálemi domboldalon létrehozta a Heródes korában újjáépített jeruzsálemi zsidó szentély udvarán található mozaikpadló pontos másának egy négyzetméteres modelljét. A jeruzsálemi kutatócsoport úgy véli, hogy az általuk elkészített változat mutathatja be a legjobban és legpontosabban az egykori valóságot.
Nagy Heródes (Kr. e. 74/73–Kr. u. 4.) hatalmas építkezéseiről is ismert, egyik legjelentősebb vállalkozása Jeruzsálemben a zsidó templom felújítása, újjáépítése volt. A szentély méretét és arányait pontosan szabályozták a Biblia szövegei, de körülötte a rá jellemző grandiózus építkezésekkel jelentős változásokat hajtott végre. Támfalakkal vette körül, majd feltöltötte földdel, hatalmas terasszá alakította az épület körüli dombot, ahol jelenleg az Al-Aksza muszlim épületegyüttese található, melynek nyugati támfala a Siratófal.
A zsidók felkelésének leverésekor, Kr. u. 70-ben a római légiók lerombolták az egykori épületeket, csak a hatalmas terasz maradt fenn. Még lerombolása előtt a rekonstruálthoz hasonló padlón járt a templomban az evangéliumok szerint Jézus.
Az Újszövetség szerint Jézus fiatalkorában zarándoklatra és tanulni ment a szentélybe, idősebb tanítóként pedig kizavarta onnan a kufárokat és a pénzváltókat. A zsidó vallás szerint minden évben háromszor a jeruzsálemi szentélyhez kellett járulni a zarándokünnepeken.
A mozaikpadlót különböző színű, más-más területekről származó kövekből rakták ki, színes geometrikus mintázatokat formáltak a kis kődarabokból. A kézzel faragott kövek alapanyaga a jeruzsálemi hegyekből származó világos mészkő és a Holt-tenger környékén fejtett sötét színű kövek, valamint az Égei-tenger vidékéről importált márvány volt.
A három színű, fekete, fehér és barna padló újraformálásában a szentélyt bemutató korabeli szövegekre is támaszkodtak, többek közt Josephus Flavius, a korszak zsidó történésze is írt arról, hogy a templom udvarát „mindenféle kövekből fektették”.
A rekonstruált padlózat az Olajfák hegyének közelében, Micpe Hamasuoton található, ahol a vállalkozó kedvű látogatók a törmelék átszitálásában is segédkezhetnek, természetesen csak a járvány után, ha majd újraindul a nemzetközi turistaforgalom.
Forrás: MTI
Fotó: Archaeology.wiki
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
