Nem kell politológus diploma ahhoz, hogy tisztán lássuk: a mai napon elfogadott reklámadó hosszú esztendők óta a legveszélyesebb banánhéj lehet a Fidesz talpa alatt. Az elmúlt években szinte vegytisztán bulváripari és bűnügyi-baleseti értesítőkké rohasztott kereskedelmi tévés hírműsorok most majd szépen újra felfedezik maguknak a politikai eseményeket – és nyilván nem azok kormánypárti olvasatát. Ezt már megírták, és a közeljövőben még alaposan agyonelemzik majd a legkülönbözőbb fórumokon. Szerintem viszont van ennél jóval érdekesebb – és elszomorítóbb – vetülete is az ügynek. Ez az egész történet ugyanis igen plasztikus képet ad a hazai közélet és média rémisztő kisstílűségéről.
Maga a törvény egy baromság. Az országos kereskedelmi csatornák kétségtelenül döbbenetes mentális és erkölcsi pusztítást végeztek ’97-es megjelenésük óta. Ezt azonban nem tökéletesen indokolhatatlan és védhetetlen (és nem utolsósorban a Hírtv-től az Animal Planetig mindenkit sújtó) ágazati különadókkal kell orvosolni. Hanem mondjuk azzal, hogy az állam az ilyen sunyi hátsókapus megoldások helyett nyíltan felvállalja, hogy felelősséget érez állampolgárai szellemi és morális állapotáért. Ennek megfelelő médiaszabályozást alkot, és ezt be is tartatja. (Ahelyett, hogy B kategóriás pártcsinovnyikokkal tölti fel a Médiahatóságot.)
Csakhogy nem érez. És ennek az intézkedésnek nem is ez a célja A reklámadóval kapcsolatos morális illúzióinkat legkésőbb akkor húzhattuk le a wc-n, amikor egy utolsó pillanatban hozzávarrt módosító indítvánnyal lényegében sikerült mentesíteni alóla a Tv2-t. Amely pont ugyanolyan nagyteljesítményű szarágyú, mint az RTL Klub – csak éppen néhány hónapja felvásárolták Fidesz-közeli cégek.
Bővebben!
Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »
