A harmadik szemes fekete piramis, amit az ibolyántúli fényben fluoreszkáló harmadik szemes piramisnak is hívnak, egyike azoknak a lenyűgöző, bűvös kőleleteknek, melyeket egy, az 1980-as években az ecuadori La Maná misztikus, dzsungellel borított hegyei között megbúvó, föld alatti járatokban aranyat bányászó csoport talált.
A kő szürke és fehér színű. 13 lépcsőt véstek a tégla piramisra. Ennek a leletnek egy további érdekes összetevője egy berakásos szem, amit a piramis csúcsára illesztettek.
A misztikus szem ibolyántúli fényben fluoreszkál.
Ez egyértelműen látható, amikor UV-fényt irányítunk a piramisra. A piramiskő ragyogni kezd és a szem úgy fénylik fel, mintha igazi volna.
Ugyanakkor, nem tűnik emberi szemnek Klaus Dona, osztrák kutató szerint, aki szülőhazájától, Ausztriától kezdve sok más országban, így Japánban, Ecuadorban, Szardínián, Boszniában vett már részt különféle expedíciókon, melyek során a „sehova sem besorolhatatlan leletek” fejlett technológiáról árulkodó régészeti és megmagyarázhatatlan hagyatékát kutatták.
Ennek az ibolyántúli fényben fluoreszkáló harmadik szemes piramisnak vannak még más egyéb figyelemre méltó tulajdonságai: a berakásban parányi aranyveretek találhatók, melyek az Orion csillagkonstellációt jelenítik meg, valamint a piramis alján elhelyezkedő öt szimbólumot tárják elénk.
Ezeknek a jelképeknek a nyelve az úgynevezett pre-szanszkrit, amely jóval régebbi a szanszkritnál Kurt Schildmann (1909-2005), a Német Nyelvtudományi Társaság egykori elnöke szerint, aki a világ legképzettebb nyelvészei közé tartozott.
Schildmann kisilabizálta az írást, mely a következőt takarja:
„A Teremtő fia látogatott ide…”
Számos, ugyanazzal az írásmóddal borított ősi követ és kerámiát – terrakottát (égetett agyagot) – fedeztek már fel néhány évvel ezelőtt olyan országokban, mint amilyen Ecuador, Columbia, Egyesült Államok (Illinois), Franciaország (Glozel), Málta, Türkmenisztán, Ausztrália és Olaszország (Calabria).
Mindig egyazon írásmóddal találkozunk bizonyos köveken és kerámiákon.
„Ez azt jelenti, hogy ez az írásmód egykoron az egész világra kiterjedt, amiből pedig az következik, hogy léteznie kellett egy olyan világméretű műveltségnek, amely a 6000 éves szanszkritnál is régebbi.” – ecseteli Dona.
„Schildmann professzor azt is elmesélte, hogy ez az írásmód valamelyest rokonságban áll az indus írásmóddal, valamint a Húsvét-sziget írásfajtájával. Ahogy ő fogalmazott, megelőzi a szanszkritot. Ezt az írásmódot pre-szanszkritnak, vagyis a szanszkrit írást megelőző írásmódnak nevezte.”
Fordította: Száraz György
Boldog napot!
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »