Az ultraliberális Reicher akkora „keresztény”, hogy az alapokat se érti:
Hatalmas „leleplezése” a népszámlásról: a statisztika szerint az országban 2887 ezer katolikus van, miközben csak 2644 ezer a római katolikus és 165 ezer a görögkatolikus! A különbözet 78 ezer, íme Zorbán statisztikusainak a manipulációja!
A Soros Magyar Hangjának neves ballib megmondóembere szerint a kopt katolikusok, az örmény katolikusok, s a szír katolikusok miatt van ez. Szerinte őket külön kellene számolni.
Na most, én nagyon meglepődnék, ha a kopt katolikusok, örmény katolikusok és szír katolikusok összes létszáma Magyarországon meghaladná az 5 ezret. A nyilvánvaló magyarázat az eltérésre: sokan csak „katolikus” választ adtak a kérdésre, nem mondták, hogy „római” vagy „görög”.
S persze a a kopt katolikusok, az örmény katolikusok, s a szír katolikusok nem önállóak, hanem a Katolikus Egyház részei.
Arról nem is beszélve, hogy a „kopt” és a „kopt katolikus” nagyon nem ugyanaz. Mivel baromira utálom, hogy a magyar médiák a témában rendkívül alacsony színvonalon vannak, íme kis háttérinfó.
Szóval az egész „kopt kérdés” kezdete az V. század. A 451-es khalkedóni zsinaton kialakult vita következménye ez. A zsinat egy kisebb része nem fogadta el a khalkedóni Krisztus-formulát, a „két természet egy személyben, elválaszthatatlanul” verziót, vele szemben az „egy, elválaszthatatlan közös természet egy személyben” változatot támogatta. Teológiai nyelven ezek neve „düophüszita” és „miaphüszita”, középkori ejtéssel „diofizita” és „miafizita”.
Míg globálisan a diofiziták nyertek, a Közel-Keleten éppen a miafiziták voltak többségben. Különösen Egyiptomban, ahol gyakorlatilag 90 %-ban miafiziták lettek az egyházközségek.
536-ig még volt próbálkozás az egység megtartására, onnantól azonban a szakadás végleges lett. Ennek története az, hogy 536-ban I. Jusztiniánosz császár leváltatotta, életfogytig tartó száműzetésre ítélte a miafizita I. Teodósziosz alexandriai pápát, majd új pápát választatott a diofizita I. Pál személyében. A miafizita tábor ellenállt. Innentől – mind a mai napig – két alexandriai pápa van, egy miafizita és egy diofizita.
A diofizita tábor még erős tudott maradni, hiszen ők voltak az „államegyház”, őket támogatta a császári udvar. Ez megváltozott 646-ban, amikor az arabok meghódították Egyiptomot, az új arab államnak előnyös volt a keresztények megosztottsága, mindkét áramlat szabadon múködhetett, de mindenképpen kisebb rossznak a miafizitákat tekintették, hiszen volt egy közös ellenségük, a Római Birodalom.
A két irányzat máig létezik, az arányokat jól jelzi, hogy a miafizita hívők száma a mai Egyiptomban kb. 10 millió, míg a diofizitáké kb. 500 ezer. Egyiptomban köznapi nyelven a miafizitákat „koptoknak”, míg a diofizitákat „görögöknek” nevezik, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az előbbiek az alexandriai rítust követik, míg az utóbbiak a bizáncit.
Ma már egyébként kiváló a viszony a két csoport között, de ezek mind a mai napig egymástól független egyházak:
De melyik a kopt katolikus? Hát egyik se.
A római pápa 1741-ben missziót küld Egyiptomba, ennek eredménye, hogy pár egyházközség elismeri a római pápát egyházfőnek. Ők is máig léteznek, köznapi nevük „kopt katolikus”, híveik száma kb. 200 ezer. Ők kissé távolabb állnak a másik 2 csoporttól (nagyobbak a dogmatikai eltérések), de hétköznapi szinten baráti a viszony ma már:
Szóval ma 3 darab történelmi keresztény felekezet van Egyiptomban. S néha mind a hármat „koptnak” nevezik, ami sok félreértésre ad okot.
Magyarországon vannak „koptok”? Hát biztosan vannak páran, de hogy lenne érzékelhető számú kopt katolikus, azt kizártnak tartom. Pár éve beszéltem miafizita kopttal, ő azt mondta, Magyarországon a létszámuk 120 fő. Ha ugyanaz az arány, mint Egyiptomban – s miért lenne más? -, akkor ennek alapján 5 alatti lehet a magyarországi kopt katolikusok száma.
A lényeg: idióta vagy, Rejszer!
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
