Ahhoz, hogy a tudomány eljusson mai, soha nem látott fejlettségi szintjére, a történelem során rengetegen áldozták életüket – kutatók, orvosok, betegek, véletlen balesetet szenvedők és sokan mások. Habár sokan gondolhatják úgy, hogy a tudományos emberáldozatok a múlt tartozékai, valójában a modern korban is előfordul, hogy egy élet elvesztése hívja fel a tudósok figyelmét egy tényállásra. Így volt ez Karen Wetterhahn amerikai vegyészprofesszor tragikus 1997-es halála esetében is.
1996. augusztus 14-én Wetterhahn, a mérgező fémek szakértője a New Hampshire állambeli Hanover városában található neves Dartmouth College laboratóriumában éppen dimetil-higanyt szívott fel egy pipettával, amikor néhány csepp a kezére került.
A latexkesztyűt viselő vegyész nem esett pánikba, azonnal megszabadult a szennyezett kesztyűtől, és a protokollnak megfelelően letisztította magát és felszerelését. A színtelen, szagtalan folyadék azonban már megtette hatását – kevesebb, mint egy év múlva a kétgyermekes édesanya halott volt.
A tudósok csak később jöttek rá, hogy a protokoll által előírt és Wetterhahn által is viselt latexkesztyű valójában semmiféle védelmet nem nyújt a dimetil-higannyal szemben.
Habár ezt megelőzően is mérgezett már meg halálosan embereket a vegyület – 1865-ben több angol laboratóriumi dolgozót, illetve 1972-ben egy csehszlovák vegyészt –, senki sem értette igazán, mennyire veszélyes anyag.
Az amerikai kémikusnő halála megváltoztatta ezt, és a biztonsági intézkedések új korszakát hozta el az emberiség által ismert egyik legmérgezőbb anyag kezelésében.
Az 1948-ban a New York állambeli Plattsburgh-ben született Wetterhahn már gyermekkorától kezdve a tudomány rajongója volt.
Miután a közeli St. Lawrence Egyetemen diplomát szerzett, a Columbia Egyetemen megkapta doktori minősítését is, majd az itteni rákkutató intézetben dolgozott egy évet. 1976-ban kezdett a Dartmouth College-nál dolgozni, annak első női kémiatanáraként.
Utóbbi minőségében számos női diák mentora volt, és társalapítója volt az intézmény Nők a Tudományban nevű programjának, amely támogatja a nők természettudományos alapképzésekben való részvételét.
Az intézmény egyik dékánjaként is szolgált, majd 1995-ben egy, a Környezetegészségügyi Tudományok Nemzeti Intézetétől kapott hétmillió dolláros ösztöndíjjal elindította a Dartmouth College mérgező fémeket kutató programját. Ennek célja a gyakori fémes szennyezőanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata.
Wetterhahn a Dartmouth égiszén kívül is jelentős eredményeket ért el, különös tekintettel azon kutatásaira, amelyek azt vizsgálták, az emberi sejtek miként metabolizálják a krómot, és hogy a fémes elem mikén okozhatja rákos daganat kialakulását.
Az Amerikai Rákkutatásért Társaság egyik vezető tisztségviselőjeként is szolgált, és mintegy 80 tudományos publikációt jelentetett meg különféle szakfolyóiratokban. Amikor nem dolgozott, igyekezett minél több időt tölteni férjével, Leonnal, valamint Ashley fiával és Charlotte lányával.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
