A szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban a Szent József tiszteletére emelt oltáron, szerényen meghúzódik egy kicsi szobrocska, a Prágai Kis Jézus szobrának egyik másolata.
A Prágai Kis Jézus egy öltöztető szobor, a gyermek Jézusnak a prágai karmelita kolostorban levő kegyszobra. Az osztrák-cseh barokk újjászületés egyik legjellegzetesebb kultikus szimbóluma. Számos másolata létezik a Kárpát-medence területén. A kegyszobor, a világmindenség gyermeki Urát ábrázolja koronával a fején, királyi palástban, baljában a földgömböt jelképező aranyalmával, gyűrűs jobbjával mellkeresztes főpapként áldást oszt.
„Egy Szőgyénben született férfi, akinek a vezetékneve Mangult volt, – csak erre emlékszem – a muzslai vasútállomáson bakterként szolgált. Ott kapott szolgálati lakást, kertet, udvart, ahol állatokat is tartott.
Történt egy alkalommal, hogy a tehene kiszabadult az udvarról és a sínek közé ment. A gazda próbálta levezetni, de nem sikerült. A vonat már érkezett Érsekújvár felől, és a tehén a síneken tartózkodott. A mozdonyvezető, aki látta az akadályt, meghúzta a vészféket és a vonat megállt a muzslai állomáshoz közeli részen.
A nemzetközi járaton, melynek a legközelebbi megállója a párkányi állomás lett volna, Csehországból érkezett egyházi méltóságok is utaztak. Közülük, az egyik leszállt a vonatról és szintén segíteni akart, miként többen is. A vonat negyven percig vesztegelt a muzslai állomáson, melyet a bakter azért tudott pontosan, mivel az egyik utas a zsebóráját megnézve állapította meg az időt. Az említett negyven perc után a tehén megadta magát, önként és hirtelen elhagyta a vasúti síneket. A vonat tovább ment.
Eddig tartott a szőgyéni, Muzslán szolgáló bakter és a tehén története. Amikor már nem is gondolt az esetre, érkezett egy csomag Csehországból, melyben egy levél is volt a részére. Az egyik utas, egy egyházi méltóság küldte, aki a vonaton utazott.
A muzslai bakter tovább ajándékozta a kegytárgyat szülőfaluja templomába. Azóta őrizzük a Prágai Kis Jézus szobrát a németszőgyéni templomban. Régen ezt a szobrot minden karácsonykor feltettük a főoltár szentségházának tetejére, majd az ünnep után újra visszakerült a Szent József oltárra” – mondta el a mesélő.
Megtudtam még, hogy Part Márta néni, huszonhárom évig volt a Szent József oltár gondozója, díszítője, mindaddig, amíg az egészsége engedte. Gyermekkorában is sokat tartózkodott a templomban, mert a keresztszülei harangozók és templomgondnokok voltak. Mivel édesanyját kisgyermekként elveszítette, egyik támasza a keresztanyja lett. A régi történetet is a keresztszülőktől hallotta. Édesapja nem hozott mostohát a házhoz, és mivel nővére a paplakban cselédként szolgált, így őrá hárult a házi munka. Kis sámlira állva gyúrta a tésztát, dagasztotta a kenyeret és megtanulta az asszonyi munkákat.
Amikor meglátogattam, könyvek és újságok közt találtam, a lánya részére jelölte meg a heti újságokban az érdekes cikkeket, írásokat, melyet ő már átolvasott.
S azért is, mert ott őrzi a Prágai Kis Jézus 60 cm-es, fából készült szobrocskája a régi, már-már elfeledett történet emlékét.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
