Azt tapasztaljuk, hogy a világ egyre mélyebbre süllyed az értelmetlenségbe, és mindig meglepődünk, hogy van lejjebb. Vannak, akik azt akarják, hogy rettegjünk, ne gondolkodjunk, üres bábuk legyünk, akik a hiábavalóságokkal vannak elfoglalva. Azt akarják, hogy a karácsonyunk is legyen üres: külső csillogással, de belső sötétséggel teljes.
„Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe,
a pásztorok így szóltak egymáshoz:
Menjünk el Betlehembe, és nézzük meg azt,
ami ott történt, amit az Úr tudtunkra adott.” (Lk 2,15)
Keresztyén Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!
Hála Istennek, az Úr nekünk is tudtul adta azt, ami Betlehemben történt: „üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lk 2,11) A mi életünkbe is belekiált az angyali örömüzenet, amellyel Isten kijelenti, hogy nem hagyja magára a világot, hiszen annak Ő az egyedüli ura és gondviselője. A mi számunkra pedig, akik ezt hisszük, tudjuk és éljük, erőt, közösséget, örömöt jelent, amit nem szabad és amit nem is tudunk magunknak megtartani, mert azt meg kell osztanunk egymással.
Nézzünk körül: a karácsony az Isten szeretetének megjelenése, ami minden gond és baj ellenére teljes életet, örök életet ad a Krisztusban élő, hívő embernek, aki másokat is észrevesz, lát és szeret, és nem csak önmagával van elfoglalva. Az Isten kijelentése, amelyet ismerünk, látunk és tapasztalunk, cselekedetté kell, hogy váljon a hitünk által.
A karácsony Isten tette az emberért, mi pedig szüntelen hálával, életünk minden szívdobbanásával és lélegzetvételével dicsérjük és magasztaljuk Őt, hiszen benne van békességünk és szabadításunk. Így nem kerekedhet felül rajtunk sem háború, sem üldöztetés, sem támadás, sem rombolás. Isten legyőzi a sötétséget, a gyűlöletet, mert van ehhez hatalma és akarata.
Imádkozzunk az igazságos békéért Európában és bárhol a világon, s különösen is hordozzuk imádságunkban és segítő szeretetünkben a háború sújtotta Ukrajnában élő kárpátaljai testvéreinket!
„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.”
***
Aláírók:
Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok, Dunamelléki Református Egyházkerület
Steinbach József püspök és dr. Nemes Pál főgondnok, Dunántúli Református Egyházkerület
Kató Béla püspök és Tőkés Zsolt főgondnok, Erdélyi Református Egyházkerület
Szenn Péter püspök és Kel József főgondnok, Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház
Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok, Kárpátaljai Református Egyház
Csűry István püspök és Bara Lajos István főgondnok, Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Halász Béla püspök és Székely Károly főgondnok, Szerbiai Református Keresztyén Egyház
Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok, Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Pásztor Dániel püspök és dr. Molnár Pál főgondnok, Tiszáninneni Református Egyházkerület
dr. Fekete Károly püspök és Molnár János főgondnok, Tiszántúli Református Egyházkerület
(reformata.sk/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
