Amikor a szlovák média megszellőztette, hogy a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató eladóvá vált 49 százalékos tulajdonrésze iránt az állami tulajdonú magyar MVM Csoport is komolyan érdeklődik, borítékolható volt, hogy a közvélemény felvillanyozódik és a téma politikai töltetet kap.
A mai bizonytalan időkben az energetika egyre fontosabb stratégiai ágazattá válik, ezért az energetikai vállalatokat érintő adásvételi tranzakcióknak komoly politikai vetülete van. Nem mindegy ugyanis, hogy ki és honnan jön és válik tulajdonossá egy kulcsfontosságú energetikai vállalatban. Az állami tulajdonban lévő külföldi befektetőket pedig a kormányok különösen bizalmatlanul kezelik, a magyar MVM Csoport pedig még ezen felül a szlovák–magyar kapcsolatok összes poggyászát is magával hordozza.
Amikor a szlovák energiaszektor privatizációja lezajlott a kétezres évek elején, az állami tulajdon még nem jelentett gondot. A privatizációs tenderek nyertesei kivétel nélkül nagy nyugat-európai energiaszolgáltatók voltak, melyek részben vagy teljesen állami tulajdonban voltak. Nem volt ez másképpen a Közép-szlovákiai Áramszolgáltatóval sem, ahol a többségi francia állami tulajdonban levő Electricité de France International lett a menedzseri jogokkal járó 49 százalékos részvénycsomag tulajdonosa. A franciák 2013-ban kivonultak, helyüket az ambiciózus cseh milliárdos Daniel Křetínský nevével fémjelzett EPH csoport vette át. Nem egészen egy évtized után az EPH is távozna, és vevőt keres szlovákiai áramszolgáltatójára. Így került a képbe a magyar MVM Csoport, mely a kiszivárgott információk szerint a legnagyvonalúbb ajánlatot tette le az asztalra.
Az állami vállalatok esetében kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen államból származnak, és jelenleg az Orbán Viktor által kormányzott Magyarországról érkező állami vállalat nem túl bizalomgerjesztő Szlovákiában. Az MVM pedig különösen szerencsétlen időben érkezne, hiszen a szlovák közvéleményben még frissek a magyar kormány földvásárlási tervei, melyek ellen a szlovák kormány aktívan fellépett. Az energetika legalább olyan érzékeny pont, mint a szántóföld, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy szinte az egész szlovák politikai spektrum amellett foglalt állást, hogy a szlovák kormánynak be kell vetnie politikai befolyását, és meg kell akadályoznia, hogy az MVM szerezze meg az eladó részvénycsomagot. A szintén többségi állami tulajdonban levő cseh ČEZ ajánlata ezzel szemben nem váltott ki nagyobb feszültséget.
Panaszkodhatunk magyarellenes hisztériára, de a szlovák–magyar politikai kapcsolatoknak van egy bizonyos dinamikája, és ezek jelenlegi fázisa nem a legkedvezőbb. Egy évtizeddel ezelőtt egy magyar állami vállalat szlovákiai törekvései nem ütköztek volna akkora politikai ellenszélbe, mint ma, de ahogy a szlovák politikai elit, úgy Orbán Viktor is megváltozott az elmúlt évtizedben. A Putyin orosz elnökkel barátkozó és szlovák termőföldet vásárolni tervező magyar kormány nem sok politikai szimpátiára számíthat Szlovákiában, és ezért a szlovák kormány, mint többségi tulajdonos, nagy nyomás alá került, hogy megakadályozza az MVM belépését.
Erre a kormánynak két lehetősége van, melyek közül az első a kisebbségi részvénycsomag visszavásárlása. A vállalat piaci értékét tekintve ehhez nagyjából 1 milliárd euróra volna szükség, ami a jelenlegi költségvetési helyzetben gondot jelent. Valószínűbb ezért, hogy a kormány a színfalak mögött próbál nyomást gyakorolni az EPH-ra, hogy ne a magyar ajánlatot fogadja el. Mivel az EPH más energetikai vállalatokban is társtulajdonos a szlovák állammal, ezért Pozsonynak jó esélye van arra, hogy a cseh tulajdonosok a jó kapcsolatok érdekében engednek a szlovák kormány nyomásának. Mindennek fényében meglepő lenne, ha az MVM lenne a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató új társtulajdonosa.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
