Fokozódik a feszültség Kelet-Ukrajnában. A nyugati háborús retorika immáron az orosz vagy a Kremlhez közeli médiumokba is begyűrűzött, csak ott épp nem Amerika, hanem Ukrajna a háborút kiprovokáló fél. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián arról beszélt, hogy Ukrajna békét akar, de meg fogja védeni magát. Oroszország nagyjából ugyanezt mondja, az USA pedig szinte naponta tesz közzé új “tippet” arról, mikor kezdődhet az Ukrajna elleni orosz invázió.
Az amerikaiak szerint az ukrán határnál összevont orosz katonák létszáma a 200 ezerhez közelít (a becslések szerint 170-190 ezer katonáról van szó – az ukrán hadsereg nagyjából 250 ezer fős). Joe Biden amerikai elnök már pénteken kijelentette, hogy Oroszország napokon belül megindítja a támadást, Kamala Harris alelnök pedig a müncheni konferencián arról beszélt, hogy ha az oroszok támadnak, az “USA és szövetségese példátlan gazdasági következményekkel” sújtanák Oroszországot.
Közben Kelet-Ukrajnában már elkezdődött mozgolódás, és lényegében kitört a hibrid háború. iután hetek óta azt halljuk az amerikai és brit politikusoktól és szakértőktől, hogy az oroszok bármelyik nap támadhatnak, az oroszoknál és a szakadár terüeteken elkezdődött ugyanez, csak pepitában.
Mindkét oldalon felpörgették a sajtót
A Sputniknews orosz hírügynökség főbb hírei között az szerepel, hogy az ukrán hadsereg a kelet-ukrajnai fronton a minszki megállapodásokban betiltott 120 mm-es lövegekkel támadt a szakadárokra, illetve, hogy az ukrán hírszerzésnek köze volt a donyecki milícia vezetője elleni autóbombás merénylethez.
Az első hír különösen érdekes. A minszki megállapodást ugyanis jelenleg egyik fél sem tartja be. Ugyanakkor épp a minap fogadott el az orosz állami duma egy olyan határozatot, amely arra kéri Putyin elnököt, hogy ismerje el a két kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságot önálló államként.
Ez két dolgot jelentene: hogy a minszki megállapodásokat ki lehet dobni az ablakon (és vele a békés rendezés lehetőségét is), illetve, hogy Oroszország hivatalosan is katonákat küldhet a két immáron független országnak tekintett népköztársaság területére. Az mindenesetre aligha kétséges, hogy jelenleg is tartózkodnak ott orosz erők, amelyek Moszkva szerint “orosz önkéntesek”.
Mozgósítás a szakadároknál, elrettentő hadviselés Belaruszban
A szakadár régiók közben teljeskörű mozgósítás rendeltek el, és elkezdték kitelepíteni a lakosság egy részét a vidékről. Ez több tízezer embert jelent, és a logisztikai művelet nagyban megkönnyíti azt, hogy az oroszok újabb haditechnikákat és katonákat hozzanak be a térségbe.
Az oroszok gyakorlatokba kezdtek a világ élvonalába tartozó S-400-as légvédelmi rakétarendszerrel a fehérorosz hadgyakorlat keretében. Ezek nem csak az ukrán légvédelemre jelentenek fenyegetést, hanem elrettentő erőt is képviselnek a NATO-val szemben.
Még aggasztóbb, hogy hadgyakorlat címén mozgolódni kezdtek a az orosz stratégiai egységek is, ezek lényegében a ballisztikus rakétákat és a nukleáris és nem nukleáris célbajuttató rendszereket jelentik.
Szombatra már Franciaország és Németország is úgy határozott, hogy inkább felszólítja állampolgárait, hogy hagyják el Ukrajna területét. Olaf Scholz német kancellár a Müncheni Biztonságpolitikai konferencián kijelentette,
“Európát ismét háború fenyegeti, és a konfliktus kirobbanásának veszélye egyáltalán nem elhanyagolható”.
Körkép.sk, intellinews, bbc, stratfor
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
