Rákay Philip: Gyurcsányék című – az Origo-n megjelent – írása az elmúlt időszak egyik legnagyobb port kavart publicisztikája volt. Az írás nem csupán Vidnyánszky Attila – a Nemzeti Színház főigazgatója – mellett állt ki, hanem minden konzervatív, nemzeti gondolkodású magyar művész, értelmiségi és közéleti ember mellett is. Rákay Philip Tiltakozunk címmel aláírásgyűjtésbe kezdett Gyurcsány vállalhatatlan, antidemokratikus, a kommunista időket idéző, veszélyes megnyilvánulása ellen. A tiltakozást eddig 301 ismert művész, értelmiségi és közéleti ember írta alá, s mától egy online petíciógyűjtő felületen bárki csatlakozhat, aki ellenzi a modern kori Lenin-fiúk visszatérését.
Rákay Philippel beszélgettünk.
Nem lehet mondani, hogy kesztyűs kézzel bánt a Gyurcsány családdal és a magát konzekvensen demokratikusnak nevező politikai ellenzékkel. Miért épp most szakadt el a cérna?
– Régóta elszakadt már bennem valami a Gyurcsány-Dobrev-Apró klán évtizedes „áldásos” tevékenysége kapcsán, s talán nem is a megbocsáthatatlan, 2006-os eseményeket említeném először. Amikor a Szabadság tér ’89, majd a Szabadság tér ’56 című televíziós sorozatom készítésekor az 1945 utáni magyar történelem évtizedeit kutattuk,
E témakörben Dobrev Klára nagyapja, Apró Antal a főbűnösök sorába tartozik – egyebek mellett – az 1956-os szabadságharc elárulása, majd a véres megtorlásban játszott, meghatározó szerepe miatt. De ha a 80-as évek közepétől tudatosan megszervezett, úgynevezett spontán privatizáció időszakát vizsgáljuk, akkor is azt látjuk, hogy az Apróékhoz hasonló, elvű kommunista családok – pozíciójuknak és bennfentes információiknak köszönhetően – szisztematikusan mazsolázták ki fillérekért az akkori állami vagyon leginkább prosperáló vállalatait, vagyonelemeit. Ehhez a kommunista magánosításhoz sokszor – a szintén általuk vezetett – állami bankok nyújtottak segítő kezet. Így került jelentős vagyon – Apró Piroska hathatós közbenjárásával – az Apró-Dobrev-Gyurcsány családhoz is. És a sort hosszasan folytathatnám…
– Felelőssé tehető valaki a nagyszülei, vagy a szülei bűneiért?
– Természetesen nem. De abban a pillanatban, amikor valaki ugyanazt a politikai-gazdasági háttérországot viszi tovább, s abból építkezik anyagi, politikai értelemben, amit a felmenői mások vérén, egy gyilkos diktatúra üzemeltetőiként teremtettek meg, az már egy másik kategória. Természetesen morális kérdésekről beszélünk, mert a jog eszközeivel sajnos nem sikerült mindezt kellőképpen kezelni – mondjuk egy kemény lusztrációs törvénnyel – még a rendszerváltoztatás időszakában. De a tény, ettől még tény marad: a gyomrom felfordul, amikor Dobrev Klára – ezzel a finoman szólva is kényes családi háttérrel – oktat bennünket jogállamiságról, jelenti fel a hazánkat minden létező európai fórumon és – saját hatása alá kerülve – napi demokráciaféltő turnéira indul…
– Gyurcsány hírhedt mondata, miszerint: „Minden értelemben földönfutók lesznek” a nemzeti, konzervatív oldalhoz köthető értelmiségiek, miről szól valójában?
– Pont ugyanerről a kommunista felsőbbrendűségi attitűdről.
Vagyonelkobzás, listázás, ellehetetlenítés, kitelepítés, szilencium. Vajon melyikkel fogják kezdeni? Virtigli komcsi tempó ez! Sajnos emlékszünk, mit jelentett a szüleink, nagyszüleink generációjának az a bűzös világ, amelyről Gyurcsány kéjesen álmodozik…
– A fiatalokkal fotózkodó, teljesen más arcát mutató Gyurcsány Ferenc egy tudatosan felépített imázs része lenne?
– Egyértelműen igen. Sok fiatal számára Gyurcsány egy laza, Converse tornacipős, hülyeségeket beszélő, szemüveges bácsi, egy internetes mém, aki kígyóként kígyózik, remekül hozva az emberközeli, „egy közülünk” figuráját.
Én a színpadon álltam a Fidesz ünnepségén 1956 ötvenedik évfordulóján, az Astoria szálló előtt. Dermesztő élmény volt látni, ahogy a szabadságharcra méltó módon, csendben emlékező, meghatott sokaság menekült a lovasroham és a lövedékek elől. Köztük saját családom idős tagjai is.
– A napokban Ön aláírásgyűjtő akcióba kezdett, amelyhez igen rövid idő alatt rengeteg ismert művész, közéleti ember csatlakozott már. Egészen pontosan 301. Beszédes szám…
– Valóban. Döbbenetes, hogy épp 301! Talán nem is véletlenül juttatja eszünkbe a sors a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcelláját. Oda hantolták el Gyurcsányék szellemi elődei a kommunista diktatúra által kivégzett embereket, arccal a föld felé, összedrótozott kezekkel, jeltelen sírokba…
– Mi motiválta, amikor tiltakozásba kezdett?
– Sok értelmiségi és művész barátom hívott fel az Origo-n megjelent írásom után, de rengeteg üzenetet kaptam idegenektől is, amelyben megköszönték, hogy áttételesen mellettük is kiálltam. Azt gondoltam, ha egy publicisztikának ilyen ereje van, akkor nem szabad megállni. Így született meg a Tiltakozzunk című akció, amelyben Gyurcsány aljas mondatai kapcsán kiállunk e veszélyes, antidemokratikus politika ellen. Pillanatok alatt nagyszerű magyar művészek, értelmiségiek csatlakoztak hozzám, ami elmondhatatlanul megtisztelő, de egyben hatalmas felelősség is. Ráadásul futótűzként terjedt a tiltakozás lehetőségének híre, így rengetegen jelezték támogatásukat civil emberek is az ország minden szegletéből és a határokon túlról is. Arra kérem most őket is, mutassunk erőt, csatlakozzanak hozzánk az alábbi online felületen is:
https://www.peticiok.com/tiltakozzunk_gyurcsany_ferenc_fenyegetese_ellen
Remélem, a következő hetekben sokan aláírják majd az online tiltakozást, s abban is bízom, hogy a holnap elinduló Facebook oldalunkon keresztül is gyorsan terjed majd a hír. Meg kell mutassuk: egyáltalán nem a konzervatív művészvilág magánügyéről, hanem a hazánkról van szó, amely soha többé nem kerülhet a Magyarországot el- és kiárulók kezébe…
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
