Június 24-én bemutatták a Vatikáni Múzeumban a híres Raffaello-loggia restaurálási tervét. A munkálatok öt évig tartanak, több mint húsz restaurátort vonnak be, és mintegy 1300 négyzetméternyi díszített felületet állítanak helyre. Az Apostoli Palota második emeletén található alkotást Raffaello és tanítványai készítették 1517 és 1519 között, X. Leó pápa megbízásából.
Híd az antik és a kortárs között
„Raffaellót az isteni Raffaellónak nevezték. Rendkívül rövid élete utolsó tizenkét esztendejét a Vatikánnak és a pápák szolgálatának szentelte” – mondta el a vatikáni médiának Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatója. A loggia a stanzákkal együtt az urbinói születésű művész legnagyszerűbb alkotásaihoz tartozik. Értéke azonban túlmutat a művészettörténeten – a Raffaello-loggia átmenti az ókori Róma kultúráját és civilizációját a reneszánszba, és „kulcsfontosságú átmenetet jelent az antik és a kortárs között”.
Bíborosok, főpapok és a pápát felkereső nagykövetek jártak ezen a nyitott, árkádos folyosón, melyet a legnagyobb európai művészek csodáltak és utánoztak. A loggia ma is a vatikáni Államtitkárság tereiben található, ami különösen kényessé teszi a restaurálási műveletet.
Az Apostoli Palota második emeletén található folyosó 65 méter hosszú, 13 boltszakaszra oszlik. A képek az Ó- és az Újszövetség jeleneteit ábrázolják, valamint az ókori klasszikus művészet ihlette groteszk ornamentika és stukkók díszítik őket. Ezeket Néró római császár aranypalotája, a Domus Aurea ihlette, amelyet a 15. század végén fedeztek föl, és a kor művészeihez hasonlóan Raffaellóra is nagy hatással volt.
Az állagromlás miatt szükségessé vált a restaurálás
A restaurálás célja, hogy megállítsák a romlási folyamatokat, amelyek az elmúlt években több kritikus problémát is okoztak. „Felismertük, hogy bizonyos állapotromlások a korábbi állagmegóvási munkák ellenére továbbra is fennállnak, sőt tovább súlyosbodnak” – magyarázza Paolo Violini, a Vatikáni Múzeum festmény- és faszerkezet‑restauráló műhelyének vezetője.
A restaurátor szerint a klímaváltozás hatásai okozhatták a korábbi karbantartási műveletekkor használt anyagok zsugorodását, a festékréteg újabb leválását idézve elő. Ezért van szükség egy átfogó, egységes restaurálási beavatkozásra, amit egy másfél éves tanulmányozás és próbamunka előzött meg, amely segített meghatározni a módszert és az operatív eljárást.
A Raffaello-loggia állapotára a környezet sajátos mikroklímája is hatással volt. Az 1813 és 1814 között, Antonio Canova felügyelete alatt beépített üvegtáblák megóvták a díszítéseket az időjárás viszontagságaitól, amelyeknek korábban ki voltak téve, de egyúttal korlátozták a levegőcserét is, elősegítve a páratartalom pangását.
Élvonalbeli technológia és kutatás
A projekt elindítása előtt a hatodik boltszakaszban kísérleti célú restaurálást végeztek két részben, 2019 és 2024 között. Az ott tapasztaltak lehetővé tették, hogy meghatározzák a leghatékonyabb módszert az egész alkotás restaurálására.
„A felület vizsgálata egyértelművé tette, hogy száraztisztítási módszert kell alkalmazni, hogy megóvják az eredeti, finom festékrétegeket és azok törékeny maradványait – magyarázta Paolo Violini. – Erre az igényre kiválóan válaszolt a lézertechnológia.”
A restaurátorok több tesztet követően egy „aktív szálas” rendszert választottak, amely különösen sokoldalú, és lehetővé teszi a tisztítási műveletek pontos, kontrollált végrehajtását.
A munkát a Vatikáni Múzeum több mint húsz restaurátora végzi majd, együttműködik a 15. és 16. századi művészeti részleg, a tudományos kutatási kabinet és az állagmegóvási hivatal munkatársai.
A restaurálási munka sajátossága a helyszínből is fakad. A loggia ugyanis nem egy hagyományos múzeumi térben helyezkedik el, hanem élő környezetnek számítanak, amelyen át naponta közlekednek az Államtitkárság dolgozói. „Ezeket a tereket naponta használják mindazok, akik az Államtitkárságon dolgoznak, és maga a pápa is, aki a felsőbb szinteken lakik, valamint az összes hivatal munkatársa – jegyezte meg Paolo Violini. – Türelemmel kell majd viselniük ezt a húsz embert, akik a folyosó meglehetősen nagy részét elfoglalják.”
Nemzetközi adományozók segítsége
A festett felületek helyreállításán túl készül egy új világítási rendszer; valamint 97 speciális, többrétegű üvegtáblát helyeznek el, melyek képesek kiszűrni az ultraibolya-sugarakat és csökkenteni a bejövő hőt, elősegítve a loggia jövőbeli megóvását.
A projekt megvalósításához alapvetően fontos volt a Vatikáni Múzeum művészeti támogatóinak, a Műemléki Világalapnak és a Stephen A. Schwarzman Alapítványnak a hozzájárulása.
„Az egyedülálló szépségű remekművek megérdemlik a támogatást – nyilatkozta a mecénásként és filantrópként ismert Stephen Schwarzman amerikai üzletember. – Tudtam, mennyire szép a loggia, és hogy az idő és a légköri hatások mennyire elhomályosították eredeti szépségét. Amikor felkértek, hogy támogassam a projektet, azonnal igent mondtam. Hát nem volna fantasztikus szinte olyan állapotban látni, mint amikor Raffaello és tanítványai megfestették? És éppen ez fog történni.”
Tudósoknak és szakértőknek is megmutatják
A cél az, hogy megőrizzék a jövő nemzedékeknek a Vatikán művészeti örökségének egyik legjelentősebb darabját. Nem kizárt, hogy rendkívüli nyitvatartás is lesz a felújítás alatt. „Dolgozunk rajta, a helyszín érzékenységéhez igazodva – mondta Barbara Jatta. – Biztosan megnyitjuk majd a kutatók és a restaurátorképző iskolák számára, egy jelentős oktatási projekt keretében, hogy ne csak a csodálatos helyszínt, hanem egy olyan módszertant is megosszunk, amely más helyeken is hasznos és alkalmazható. Lehetővé tesszük a látogatásokat szakembereknek és kutatóknak, ahogyan tettük az Utolsó ítélet rendkívüli állagmegóvási beavatkozásakor is. Ez a küldetésünk: megőrizni és megosztani. És ezt szeretnénk továbbra is folytatni.”
Bénédicte de Montlaur, a Műemléki Világalap elnöke kiemelte, hogy a Raffaello-loggia a „világ egyik lefontosabb és legkényesebb művészeti komplexuma”, olyan hely, amelyben „megmutatkozik a reneszánsz egész kreatív ambíciója, Raffaello és műhelyének géniusza”.
A restaurálás nem csak jelentős állagmegóvást jelent majd. Amint a Vatikáni Múzeum munkatársai hangsúlyozták: a munkaterület egyúttal a képzés, a kutatás és a szakmai tudás megosztásának helyszínévé válik, a kulturális örökség egyre hatékonyabb védelmének távlatában. A program szakmai továbbképzést is kínál majd, amelyet különböző országokból érkező kulturális örökségvédelmi szakemberek számára szerveznek, így a restaurálási munkaterület nemzetközi műhellyé alakul a szaktudás átadására.
A projekt egy szélesebb nemzetközi kezdeményezés része, mely a Raffaello öröksége: A Vatikán és azon túl címet viseli. A restaurálás mellett képzést, digitális dokumentációt és ismeretterjesztést kínál. A Raffaello-loggia helyreállítására 5,5 millió dollárt különítettek el, míg a Műemléki Világalap és a Stephen A. Schwarzman Alapítvány összesen 14,275 millió dollárt mozgósít a kulturális örökség megóvására és továbbadására.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Wikipedia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
