Kiváló őszi szezont produkált a szlovák labdarúgó-bajnokság második vonalában szereplő Komáromi FC. A Duna-partiak a tabella negyedik helyén zártak ősszel és több bravúros eredménnyel élvonalbeli csapatokat búcsúztattak a Szlovák Kupában, ami klubtörténelmi sikert jelentett. Az őszi idény remek szerepléséről, a tavaszi idény céljairól, a történelmi sikerről kérdeztük a komáromiak vezetőedzőjét, Radványi Miklóst.
Egy nagyszerű őszi szezont zárt ismét a Komárom csapatával, hiszen a negyedik helyen telelnek. Hogyan értékeli ezt az idényt?
Természetesen pozitívan. Ennek ellenére, úgy gondolom, ettől akár 6-8 ponttal is többet szerezhettünk volna, ugyanis voltak olyan mérkőzések, amelyeket a játék képe alapján meg kellett volna nyernünk. Gondolok itt a Pohronie vagy a Vágbeszterce elleni mérkőzésre, ahol már két góllal is vezettünk. A Slovan B elleni összecsapáson szinte végig vezetünk és a ráadás perceiben kaptunk egy gólt, amivel döntetlen lett. Úgy gondolom, szereztünk annyi pontot, amennyit szereztünk, de minimum hat ponttal többet is begyűjthettünk volna.
A bajnokságban a második helyezett Kassa mögött hat ponttal vannak lemaradva. Mit gondol, egy jó tavasszal harcban lehetnek a feljutásért?
Nagyon fontos lesz a tavaszi rajt. Az első fordulóban a Alsókubinnal játszunk otthon és a következő héten a Kassát fogadjuk és ha az első két fordulóban szerzünk hat pontot, akkor mindenképpen nagy nyomás alá fogjuk tudni helyezni a Kassát.
Ősszel több bravúros győzelmet arattak, a Kassát is búcsúztatták a kupában és a listavezető Eperjest is legyőzték. Ön, mint sokat látott rutinos szakember, hogyan élte meg ezeket a nagy győzelmeket?
Azt elmúlt időszakban azt figyeltem meg, hogy a csapatom a nagyobb riválisok ellen jobban felszívja magát és a játékosok jobban odateszik magukat. Azt hogy az Eperjest hazai pályán 3-0-ra, míg idegenben 2-1-re is legyőztük, nagyon jó játékkal, ez is annak volt betudható. A Kassát a kupában győztük le 3-2-re, pedig kétszer is vesztes állásban voltunk már, majd az Aranyosmarótot is megvertük.
Úgy látom, a jobb csapatok ellen a játékosaim jobban felszívják magukat, már csak azon kell dolgoznunk, hogy a gyengébb képességű csapatok ellen is ugyanolyan jó és egyenletes teljesítményt tudjunk nyújtani.
Habár a teljesítménnyel soha nem volt gond, mert minden mérkőzésen általában jobbak voltunk, mint az ellenfél. Ami egész ősszel hiányzott, azok a gólok voltak, rengeteg helyzetet kidolgozunk, de a helyzetkihasználással gondjaink vannak és ezen mindenképpen javítunk kell a tavasz folyamán.
A téli átigazolási időszakban elgondolkoznak esetleg egy csatár leigazolásán?
Én, mint vezetőedző, személy szerint szeretnék csatárt hozni a télen, sőt két csatárt is. Két csatárral beszéltem és a vezetőség mindkét játékossal tárgyalásban van és bízom abban, hogy sikerül megszereznünk őket.
Csapatszinten elég egységesek voltak, 11 játékos is gólt szerzett ősszel, az egyik legkevesebb gólt is kapták a bajnokságban. Mi volt a siker kulcsa és miben szeretné, ha többet fejlődne a társaság?
Úgy gondolom, nagyon jó a csapatszellem, nálam ez mindig is első helyen szerepelt mióta edzősködöm, az öltöző és a csapatszellem, hogy szimbiózis legyen a csapat és az edző között. Ez jól működik. Valóban az egyik legkevesebb gólt mi kaptuk a bajnokságban, tehát az egész csapat védekező munkája rendben van.
Amint említettem az imént is, amin javítanunk kell, az a gólhelyzetek kihasználása. Hiába jutunk el a helyzetekig, ha nem rúgjuk be őket, és ezért nem tudunk olyan mérkőzéseket behúzni, ahol dominálunk.
Az Aranyosmarót kiejtésével klubtörténelmi tettek hajtottak végre, ugyanis a Komárom soha nem jutott el idáig a kupában. Hogyan élték meg a csapattal ezt a sikert?
Ez mindenképpen egy fantasztikus dolog, tavaly is történelmet írtunk azzal, hogy a negyedik helyen végeztünk a bajnokságban és bejutottunk a kupában a legjobb 16 közé és a Zsolnától kaptunk ki. Most erre sikerült rátennünk még egy lapáttal és a legjobb nyolc között vagyunk. Természetesen örülök a csapat sikerének, megérdemelten jutottunk el idáig, és megérdemelten vagyunk ott, ahol vagyunk.
Örülök annak, hogy ezalatt az elmúlt másfél év alatt a Komáromról, a focicsapatról nem úgy beszélnek, mint egy átlagos csapatról, hanem úgy, hogy a kupában eljutottak, ahová eljutottak és a második ligában is egy élcsapat lettünk, ami mindenképpen pozitív dolog az egész klub történelmében.
Tavasszal a Nagyszombat ellen játszanak a negyeddöntőben, ugyan még messze a mérkőzés, mire számít a címvédő ellen?
Mindenképpen egy jó mérkőzésre, volt játékosom, aki két és fél éven keresztül edzettem, jelenleg a Nagyszombat edzője, Michal Gašparík, várom már a találkozást. Több mérkőzését is láttam már a Nagyszombatnak, természetesen ők az esélyesek, mint a címvédő, de mint már többször is elmondtam, Komáromba nem győzelemért járnak az ellenfelek. Mindent megteszünk azért, hogy megnehezítsük a címvédő dolgát és ne feledjük, tavaly se gondolta senki, hogy kiejtjük a kupából a DAC csapatát és mégis sikerült. Ha pedig most is minden úgy alakul, ezt a fegyvertényt tavasszal is véghez vihetjük.
Már javában zajlik a téli szünet, önök mikor kezdik az alapozást a tavaszi idényre és mik a tervek?
A csapat január 6-án kezdte meg a felkészülést – közösen. A terveink között február 6-12. között egy magyarországi edzőtábor szerepel Lipóton.
A stábban sokak számára egy ismerős arc is feltűnt, hiszen a DAC és bécsi Rapid korábbi kapusa, Novota János is helyet kapott. Milyen a közös munka a Janival?
Csak pozitívat tudok mondani róla. Mint ahogy Gašparík, úgy Novota is volt a játékosom, emberileg is nagyszerű. Egy nagyon felkészült kapusedzőről van szó, aki kiválóan dolgozik a kapusainkkal, úgyhogy csak pozitívan tudok róla mondani, akárcsak a többi segítőmről is.
Jani csak nyáron csatlakozott hozzánk és tényleg odateszi magát. Nagyon jó a hangulat a kapusok között is, és ez annak tudható be, hogy a Jani nagyon jól dolgozik velük.
Végezetül egy kérdés a nem rég véget ért világbajnokságról. Van-e esetleg olyan csapat, illetve játékos, akinek a teljesítménye meglepte és van-e akitől többet várt a világbajnokságon?
Természetesen többet vártam a német és a belga válogatottól is, de a csapatszinten, akik kellemes meglepetést okoztak nekem, az Marokkó csapata volt. A játékosok közül, aki úgy gondolom ezen a tornán kiemelkedőt nyújtott és kiugrott a teljesítményével, az a horvátok belső védője, Josko Gvardiol. Lipcsében követtem őt, ahol nem volt mindig stabil ember, nem játszott ilyen összeszedetten, mint a vb-n. Mondhatnám viszont a hollandoktól a Gakpót is, aki számomra meglepetés volt, nemhiába szerződtette a Liverpool. Ezt a két játékost mondanám így a torna után, akik előtt szerintem szép jövő állhat.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
