Elfogadta a szenátus az igazságszolgáltatás reformját előirányzó törvénytervezeteket, amelyeket a kormány terjesztett a testület elé. Az ellenzéki pártok bejelentették, az alkotmánybíróságon támadják meg a tervezeteket.
A szenátus a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működéséről, az igazságszolgáltatás megszervezéséről, illetve a bírák és ügyészek jogállásáról szóló három törvénytervezetet szavazta meg a kormánykoalíciót alkotó pártok támogatásával. Korábban a képviselőház is elfogadta a jogszabályokat.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) honatyái a tervezetek ellen szavaztak, mert szerintük alkotmányellenesek. Bejelentették, hogy az alkotmánybíróságon fogják megtámadni őket. Az USR azt is nehezményezte, hogy a kormányoldal nem várta meg az illetékes nemzetközi szervezetek véleményezését, és szerintük a jogszabályok kiteljesítik azokat a „reformellenes” intézkedéseket, amelyeket a szociáldemokraták kezdeményeztek a 2017–2018-as időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ szerint azonban a jogszabályok figyelembe veszik a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja, a GRECO által megfogalmazott elvárásokat. Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvetője szerint a törvénytervezetek elfogadása fontos lépést jelent az igazságszolgáltatás terén, és összefügg Románia óhajtott schengeni csatlakozásával is, hiszen a román igazságszolgáltatás brüsszeli figyelemmel kísérése csak akkor zárul le, ha Románia korszerűsíti az igazságügyi törvényeit.
Nicolae Ciucă kormányfő úgy véli, a parlament által hétfőn elfogadott igazságügyi törvények megalapozzák a rendszer valódi modernizációját, az európai elvekhez igazítják az igazságszolgáltatást és megerősítik annak függetlenségét. Facebook-bejegyzésében a kormányfő kiemelte, az új jogszabályok az illetékes intézményekkel folytatott széles körű konzultáció eredményeként születtek meg, és kidolgozásukkor szem előtt tartották mind a Velencei Bizottság, mind az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében megfogalmazott jelentések ajánlásait.
Korábban Románia schengeni csatlakozását egyebek mellett azért halasztották el, mert egyes tagállamok elégtelennek tartották a román igazságszolgáltatási reformokat.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »