Rab Irén: A demokrácia abszurditásai

„Miért számítok radikális jobboldalinak, ha a merkeli politikától eltérő a véleményem?” – tette fel a kérdést Alexander Gauland az AfD társelnöke egy interjúban. Gauland negyven éven át volt tagja a CDU-nak, mígnem 2013-ban új pártot alapított, az AfD-t, jobboldali kereszténydemokrata alternatívát kínálva Németországnak. Nem tett mást, csak rácuppant arra a vákuumra, ami a politikai palettán Merkel regnálása alatt keletkezett.

Mert a CDU eleinte észrevétlenül, aztán egyre látványosabban megindult balra, csakhogy választói egy része nem követte ebben a menetelésben. Ők – a középkorú középosztály – ott maradtak, ahol mindig is voltak, a jobbközépen, és elfogadták az alternatívát, amit az AfD kínált nekik, a nemzeti érzelmű konzervativizmust. Ezzel viszont a balra masírozó CDU-tól jobbra kerültek, és a történelmi tapasztalatokon nyugvó adenaueri hagyaték szellemében nem számíthatnak szalonképesnek Németországban. Legszívesebben tűzzel-vassal irtanák ki őket, szalámizással, politikai lejáratással és a biztos fegyverrel: a lenácizással. A „náci” a legerősebb politikai szitokszó Németországban, akire kimondják, annak annyi.

Németországot lelkes önkéntes demokraták védik a jobboldali veszedelemtől, a tolerancia jegyében kirekesztenek, megbélyegeznek, és ha kell, akár csalnak is a választásokon. Most röppent fel a hír, hogy egy ifjú szavazatszámláló Brandenburgban a májusi önkormányzati választások során néhány kék szavazatot zöldre színezett, azaz a kék AfD-re adott voksokat a Zöldeknek írta jóvá. A hír nem kacsa, ő maga számolt be róla. Nem tudott mást tenni, mert neki a szíve balra ver, egyszerűen nem bírja elviselni a jobboldali populisták előretörését. Ezért aztán bármit, akár választási csalást is hajlandó elkövetni. Valószínűleg megússza pénzbüntetéssel, mert talán ötven szavazatot sikerült csak átszíneznie, de ha módja lett volna, akkor akár az összessel megteszi.

Nem először fordul elő az AfD terhére történő szavazat-félreszámolás. 2015-ben Brémában a párt gyanúja szerint csalás történt az egyik választási körzetben. A szavazatokat akkor újraszámolták és harmincöt szavazatot kellett utólag az AfD javára megadni. Két évvel később, 2017-ben Észak-Rajna-Vesztfália ötszáz (!) választókörzetében történt csalás, az egyikben például az AfD-re leadott összes voksot egysze-rűen érvénytelennek nyilvánították. A szavazatok átvizsgálása során kiderült a csalás, 2204 szavazatot kellett jóváírni, és a rendőrség kénytelen volt nyomozást indítani.

A 2017-es szövetségi választásokról reprezentatív minta alapján készült statisztika. Szúrópróbasze­rűen kétezer-kétszázötven normál és ötszáz levélben szavazós választási körzetben vizsgálták át a leadott voksokat, összesen 2,2 millió szavazólapot. A statisztika szignifikáns összefüggést mutatott a pártra leadott érvénytelen szavazatok és az AfD-re leadott szavazatok között. Azaz minél erősebb volt az AfD egy választókörzetben, annál több rájuk leadott érvénytelen szavazatot számoltak össze! Az érintett körzetek elsősorban az egyetemi nagyvárosok voltak. A statisztika eredményét Uwe Wagschal politológus elemezte a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A minta alapján az AfD terhére elkövetett választási szabálytalanságokat állapított meg, amelyekben a felelősség egyértelműen a választókörzetek önkéntes munkatársait terheli. Olyan önkénteseket, akik az AfD-t elutasítják, ezért a pártra leadott szavazatokat egyszerűen érvénytelenítették, vagy nem korrekt módon számolták össze. Ők úgy érzik, a demokrácia érdekében ez a helyes eljárás.

Az egyéni akciók mellett a jobboldali veszély elleni közös fellépést sürgeti a baloldali „Oszthatatlan” (Unteilbar) nevű mozgalom. Egy héttel a szászországi tartományi választások előtt nagygyűlést tartottak a jobboldal fellegvárában, Drezdában, hogy jelezzék a progresszív erők egységet, és felmutassák az oszthatatlan közös demokratikus megoldást. Állítólag harmincötezren voltak, legalábbis az aktivistáik szerint. Németország minden szegletéből érkeztek a sokszínű fiatalok, hogy lebontsák a falakat, hogy demonstráljanak a rasszizmus, a kirekesztés ellen és fellépjenek a szolidaritás, a sokszínűség, és a menekültek befogadása mellett. A demót maszkabálra emlékeztető tarka felvonulás és popkoncertek kísérték. Az AfD erőszakos jelenetektől és provokációtól tartott, de az Oszthatatlanok békésen és szuper lazán heverésztek a kikopott fűben.

Hírdetés

A szeptember elsejei szászországi tartományi választások fordulópontot jelenthetnek a német politikai életben. Szászországban ugyanis a szélsőjobbnak kikiáltott AfD a legnépszerűbb párt, az EP választásokon ők kasszírozták be a legtöbb szavazatot. Ha a tartományi választásokon nyerni tudnak, akkor semmi sem tudja megállítani őket. Ezért minden fegyvert be kell vetni, mindent eszközt meg kell ragadni, hogy választási győzelmüket megakadályozzák.

Mint nálunk Hódmezővásárhely, úgy lett Görlitz egy polgármester-választás, a tartományi választás főpróbája. A tisztségre az AfD jelöltje volt esélyes, meg is szerezte a szavazatok negyvenöt százalékát. Vele szemben senkinek nem lett volna esélye, ezért magyar mintára (vagy inkább a globális haladók forgatókönyve szerint) összefogott a baltól jobbig mindenki, beálltak a CDU-jelölt mögé és ez a sokszínű társaság lenyomta az egyszínű kéket.

Azt azonban mindenki tudja, hogy főpróba ide vagy oda, a tartományi választás ennél keményebb lesz. Ezért a szászországi választási bizottság az AfD pártlista hatvanegy jelöltjéből formai hibára hivatkozva csak tizennyolcat fogadott el. A választási bizottság hosszan, alaposan ülésezett a zárt ajtók mögött. Bizonyára mérlegelték, hogyan lehetne a jobboldali párt várható parlamenti többségét megakadályozni. Természetesen a jog segítségével, a demokrácia játékszabályainak megfelelően. Független pártjogi szakértők szerint formai hibát nem szabadna szabálytalanságként értékelve így szankcionálni. Az AfD fellebbezett, a szász Alkotmánybíróság tizennyolcról harmincra emelte a kvótát. Gauland pártelnök összeesküvést emleget, hiszen a pártlista megkurtításával lényegesen kevesebb képviselői helyet szerezhetnek meg, mint amennyi a várható választási eredményeik alapján megilletné őket. Ez pedig kevés lesz ahhoz, hogy az Alternatíva Németországért meghatározó erő lehessen a szász törvényhozásban. Kormányalakító tényező egyébként sem lehetne, hiszen velük, egy szélsőjobboldali populista náci párttal senki nem lép koalícióra. Vigyázó szemünket szeptember elsején vessük tehát Szászországra! Már csak azért is, mert minden tekintetben történelmi szavazás lesz itt: először szavazhatnak a szellemi fogyatékosok! Ugyanis július elsején életbe lépett az a törvény, ami Németországban a választójogot kiterjeszti a szellemi fogyatékosokra és a gondnokság alá helyezett pszichés ápoltakra is. A törvényjavaslatot a Zöldek és a balosok közösen terjesztették be, név szerinti szavazást kérve. Senki nem mert ellene szavazni, azaz a náci intolerancia bélyeget magára süttetni. A választójog kiterjesztése nyolcvanezernél is több embert érint, akik szabad választójogukat kijelölt személyek, szervezetek útján tudják majd érvényesíteni. De facto az ápolók szabadon rendelkeznek az ápoltjaik szavazataival.

Annyit tennék még hozzá, hogy Brandenburgban is tartományi választások lesznek vasárnap. Itt az AfD és az SPD egyaránt huszonkét százalékon áll. Brandenburgban a fogyatékosok mellett a kiskorúaknak is van szavazati joguk, ötvenegyezer tizenhat és tizennyolc év közti iskolás dönthet szabadon a jövőjéről. Ők a Zöldek szavazói, akik a pénteki klímatüntetéseket nem iskolai lógásként, hanem politikai tevékenységként értékelik.

Mindig azt hiszem, elértük már a határt. De nem, az abszurditásnak nincs határa. Kíváncsian várom, hová tud fejlődni még a német demokrácia? Mikor kapnak például a menekültstátuszúak, a régóta itt élő idegenek választójogot, hogy aztán támogatóiknak voksukkal fejezhessék ki hálájukat. Mert a hatalmat megszerezni vágyók demokráciaértelmezése a közre veszélyes, morális gátlástalanságuk pedig határtalan.

mho


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »