A hadi helyzet 1944 nyarán rákényszerítette a német hadvezetést, hogy szövetségeseit korszerű, a német logisztikai rendszerbe illeszkedő fegyverzettel lássa el. Ilyen meggondolások alapján került sor 1944. június 10-én a magyar honvédség német fegyverekre való fokozatos átfegyverzéséről szóló megállapodás megkötésére.
Ennek értelmében az év végéig a magyar páncéloshadosztályok szervezetét is német mintára kívánták kiegészíteni, vagyis harckocsiezredeikbe egy osztály (zászlóalj) Pz.IV és egy osztály Pz.V Panther harckocsi került volna. A németek 1944 augusztusában 5 darab Panthert át is adtak kiképzési célra. Egyes visszaemlékezések szerint 1944. augusztus 23., vagyis a román kiugrás után egy eredetileg Romániának szánt Panther-szállítmány (mintegy 10-12 darab nehézharckocsi) ugyancsak a magyar honvédség birtokába jutott.
A Magyar Királyi Honvédség kötelékébe tartozó Párduc nehézharcskocsik menetoszlopa 1944 őszén
A Panthereket az Észak-Erdélybe átcsoportosított magyar királyi 2. honvéd páncéloshadosztály 3. harckocsiezrede I. zászlóaljának 2. százada kapta meg. A század parancsnoka Tarczay Ervin főhadnagy volt. A magyar páncélosoknak már volt tapasztalata a korszerű német nehézharckocsikkal kapcsolatban, tekintve, hogy 1944. május 15-től augusztus elejéig az 3/I. harckocsizászlóalj 2. és 3. százada Pz.VI E Tiger nehézharckocsikkal is rendelkezett (lásd Haditechnika 1997/2. szám 45-47. o.). Esztergom és Hajmáskér állomásokról 1944. szeptember 1-jén indítottak útba „Farkas” fedőnéven egy egyesített szállítmányt, amely a már korábban említett 5 darab Pz.V Panthert és további 20 darab Pz. IV-t szállította Szamosfalvára. A harckocsikat szeptember 5-én rakodták ki.
A 2. magyar hadsereg a Kárpátok hágóinak elérése és a szovjet csapatok előli lezárása céljából 1944. szeptember 5-én német támogatással támadást indított. Ennek keretében a magyar 2. páncéloshadosztály a német 1179. rohamlövegosztállyal együtt támadott. Élen haladó Pantherei Nagysármás – Mezőzáh – Mezőtóhát útvonalon 5-én estére elérték Marosludast. Csupán Nagysármásnál ütköztek ellenállásba: a páncéltörő eszközök nélkül védekező román 7. határőrezred itt is csak átmenetileg tudta zavarni a magyar előrenyomulást.
A Tarczay főhadnagy parancsnoksága alatt álló Pantherek többek között szeptember 15-én egy Tordától keletre indított támadás során is bizonyították harcképességüket. A nehézharckocsik minden kísérő gyalogsági támogatás nélkül, fedett terepen, igen heves ellenséges tüzérségi, aknavető- és páncéltörő tűzben, a támadó 3/I. harckocsizászlóalj zömétől messze előretörve támadtak. A századparancsnok lendületes előretörése magával húzta a többi harckocsit is, és ennek volt köszönhető, hogy a kitűzött támadási célt az elrendelt időre sikerült elérni. A csoportosítás az előretörés során két század erejű ellenséges gyalogságot és 3 darab páncéltörő ágyút semmisített meg.
Másnap a déli órákban a magyar erőkre törő szovjet harckocsikat Tarczay főhadnagy Pantherei megkerülték, s noha a szovjetek túlerőben voltak, a századparancsnok hatásos tűzvezetése nyomán támadásuk megakadt, és a szovjet harckocsik visszavonulásba kezdtek. Tarczay Ervin harckocsijával egy szovjet páncélost kilőtt. Délután a századparancsnok Panthere a leghevesebb páncéltörő tűzben és páncélöklökkel felszerelt ellenséges gyalogság veszélyes szomszédságában is előretört, és erélyes fellépésével elérte, hogy a zászlóaljának balszárnyát szorongató ellenséges erők támadása megakadt. Eközben két harckocsit és egy páncéltörő ágyút lőtt ki.
Vitéz Tarczay Ervin főhadnagy a 214-es toronyszámot viselő Tiger I harckocsi lövegtornyában
Szeptember 22-én ugyancsak Tordától keletre a Vaskapu felé támadó ellenséges csoportosítást az aznap bevethető állapotban lévő két darab magyar legénységű Panther oldalba támadta, és a harckocsik mintegy zászlóaljnyi erejű gyalogságot szórtak szét, illetve semmisítettek meg. Délután az egyre nagyobb erőkkel támadó szovjeteket ismételten oldalba kapták Tarczay nehézharckocsijai. A kialakuló tűzharcban a századparancsnok újabb két T—34 típusú harckocsit és egy páncéltörő ágyút semmisített meg. Ezen támadás alatt Tarczay harckocsiját a szovjetek kilőtték, de átszállva egy másik harckocsiba, a századparancsnok tovább vezette századát a kitűzött támadási célig.
Két nappal később a magyar 2. páncéloshadosztály 3/I. és 3/II. harckocsizászlóaljainak összesen 17 darab bevethető harckocsija maradt: 2 darab Pz.V Panther, 776 darab Pz.IV és 9 darab Turán. A harckocsikat egyéb magyar csapatrészekkel együtt Nagy-Ördöngős területén, a 348. magassági pont körül ellentámadásra kész tartalékként tartották készenlétben. Érdemes megjegyezni, hogy 1944. szeptember 25-én a magyar 2. páncéloshadosztály ismét 5 darab bevethető Pantherrel rendelkezett, s ezen kívül még 3 darab Pz.VI Tiger E (!) is állományába tartozott.
Szeptember 26-án 16.00 órakor az egy nappal korábbi ötből megmaradt két bevethető Panther a magyar páncéloshadosztály 2. páncélos utászzászlóalja 2. századának felével és a magyar 25. gyaloghadosztály rohamszázadának egy szakaszával a balszárnyon, illetve a páncélos utászzászlóalj 3. századával és 8 darab Turánnal a jobbszárnyon ellentámadásra indultak, hogy visszavessék a kora délután, mintegy másfél zászlóaljnyi erővel kibontakozó szovjet támadást. A két Pz. IV harckocsival kiegészült magyar páncéloscsoport lendületes támadásához fokozatosan felzárkóztak a magyar gyalogosok és páncélos utászok is. A magyar állásokba beékelődött szovjeteket 17.00 óráig sikerült kivetni elfoglalt pozícióikból. A balszárnyon előretörő Pantherek magukkal ragadták a gyalogságot is, így nyílt terepen zúdult rájuk a szovjet aknavető- és sorozatvetőtűz. A magyar tüzérség hamarosan beérkező válasza és a harckocsik pásztázó sortüzei megtették hatásukat, és a szovjetek nem tudták megállítani a lelkesedésükben már terepfedezet nélkül, felállva tüzelő magyar honvédeket.
Október 2-án hajnalban Vaskapu 443. magassági ponttól északnyugatra egy magyar legénységű Pz.V Panther, amelynek kormányműve meghibásodott, s így kielégítően manőverezni nem tudott, a magyar 2. páncélos utászzászlóalj 2. századának védővonalában páncéltörő feladattal lesállást foglalt.11 A Pantherekkel felszerelt magyar harckocsiszázad 1944. szeptember 15-től október 6-ig a Torda előtt vívott harcokban 11 darab ellenséges harckocsit, 17 darab páncéltörő ágyút, mintegy 20 géppuskafészket és egy szovjet sorozatvetőt megsemmisített, illetve zsákmányolt 9 darab géppuskát, 5 nehézpuskát és 32 puskát.
A Tisza vonalának védelmére visszavont magyar 2. páncéloshadosztályban harcoló Tarczay Ervin saját Pantherével és százada harckocsijaival együtt 1944. október 25-én Tiszapolgártól délre, Kuntanya területén a vele szemben állásban lévő, 6 darab páncéltörő ágyúból álló páncélelhárító reteszállást lendületes támadással lerohanta, és 3 darab páncéltörő ágyút zsákmányolt. Eközben oldalról és hátulról 2 darab T—34 típusú szovjet harckocsi kerülte meg. A századparancsnok azokat kis távolságra bevárva, kilőtte, majd századával csatlakozva a jobbszárnyán előretörő német harckocsicsoporthoz, a tiszacsegei műútig tört előre. Ezzel együtt százada október 6-tól 25-ig újabb 5 darab (összesen 16 darab) szovjet harckocsit semmisített meg. Eközben százada kilőtt egy szovjet rohamlöveget is, és zsákmányolt 3 darab aknavetőt. Tarczay az erős gyalogsági tűzben is Pantherének tornyában állva vezette századát.
Öt nappal később, október 30-án ugyancsak Tiszapolgártól délre, Bivaly tanya területén a magyar Panther-század az éjjel áttört ellenséges csoportosítás harcálláspontját bekerítette. A súlyos közelharcban a harckocsik sikeresen kivágták magukat, nem törődve az elaknásított terepszakasszal, támadásba lendültek és megsemmisítettek egy zászlóaljnyi ellenséges gyalogságot. E támadás közben Tarczay Panthere 25 méterről páncéltörőágyú-találatot kapott, de harckocsija harcképes maradt, és a löveget legázolta. Továbbnyomulva a századparancsnok harckocsijaival oldalba támadott egy felvonuló szovjet tüzérüteget, és azt módszeresen szétlőtte.
Párduc nehézharckocsi a Konrad hadművelet idején valahol Észak-Nyugat Magyarország térségében
Egyes adatok szerint a magyar legénységgel harcoló Pantherek utolsó darabja a 2. páncéloshadosztály Garam menti harcai során esett ki 1944 karácsonyán. Azonban a Dél Hadseregcsoport hadinaplójának 1945. februári mellékleteiből az derül ki, hogy a m. kir. 2. páncéloshadosztály kötelékében 1945. február 17-én és 24-én is volt egy darab bevethető magyar Pz.V, de a március 3-i jelentés ilyen típusú magyar harckocsit már nem említ.
(Hadtörténelmi Levéltár nyomán)
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
