Nemrégiben újraindult Puzsér Róbert Sznobjektív elnevezésre hallgató műsora, csak most már nem a Hír TV ad neki otthont, hanem az ATV. Puzsér nagy lendülettel fogott újra munkába, a korábbi műsorokra emlékeztetően 10-es listákat állít fel, ki is választotta a „10 legpusztítóbb magyar mítoszt”. És kit is hívott volna vendégül, ha nem Vona Gábort, hogy egy jóízűt csámcsogjanak, kicsinyeljék a magyart. Lássuk hát, melyek ezek a „pusztító mítoszok…”
10. A magyar különlegesen okos nép
Nagy meglepetés ebben nincs, alighanem hallottuk már ezerszer ezt az érvelést. Puzsér felhozza, milyen érdekes, hogy mikor a magyar Nobel-díjasokról esik szó, akkor azok, akik erre hivatkoznak, elfelejtik megemlíteni, hogy ezek zsidó származásúak voltak. Tehát akkor helyben vagyunk, a magyar Nobel-díjasok döntően zsidók, ezért hát az a tételezés, hogy a magyar okos nép volna, nem is igaz. Ez ám a faékegyszerűség! De mit mond erre Vona? Hát azt, hogy ő még abban sem biztos, hogy a Nobel-díj mértéke lenne egy nép okosságának, mert például a románoknak nincs Nobel-díjasuk, mégis övék lett Erdély. Az egész diskurzus nem is igazán ment tovább, a lényeg, a „magyar nem különlegesen okos nép.” És ennyi, téma lezárva.
9. A magyar dolgos nép
„Mi az állandó vád a romákkal szemben? Az, hogy nem szeretnek dolgozni” – fogalmaz Puzsér. Hogy ennek mi a valóságtartalma, arra nem is felel, de tovább tereli a szót, sejteti, hogy az osztrákok pedig éppen ezt gondolják a magyarokról. Nyilván arról nincs szó, hogy ezek a „derék roma” emberek milyen sokszor viszik a magyarok „jó hírét” például Ausztriába, mert ugyebár ott őket magyarként azonosítják, de hát ezt a „pusztító mítoszt” értelemszerűen Vona és Puzsér nem akarja körüljárni, nem ez a cél. Azon túl, hogy nem igazából érthető, honnan veszi azt, hogy a nyugaton dolgozó magyarok megfeleltethetőek lennének a hazai cigányságnak, már amennyiben „dolgosságukat” vesszük alapul. Egész egyszerűen ennek nincs alapja. Konklúzió: a magyar nem szeret dolgozni. Ezt sem bonyolították túl.
8. Attila nagykirály unokái vagyunk
Nos, ez pontosan az a kérdés, amiben nem kellene hogy érzelmi szál legyen, mert a kérdés, az, létezik-e rokoni szál a Kárpát-medencébe bejövő magyarság és a hunok között. A legújabb archeogenetikai vizsgálatok mind arra mutatnak, hogy létezik. Mint ahogy a 19. századig a népemlékezet, a kultúra őrizte is ezt a leszármazás-elméletet, ezt senkinek esze ágában nem volt megkérdőjelezni. Erről a kérdésről a legrövidebben ennyit lehet leírni, ám nem meglepő módon Puzséréknak egészen más jut eszükbe. Gúnyolódnak rajta, hogy ennek csak az az oka, hogy a „magyar birodalmat szeretne”, Vona megfogalmazásában „galaktikus ősiség kell, mi azt szeretnék hinni, hogy a Szíriuszról jöttünk”. E ponton meg kell jegyezni, ez meglehetősen aljas hazugság, mert egy halmazba teszi azokat, akik valóban hagymázas hülyeségeket terjesztenek a magyarság származásáról azokkal, akik genetikai tények alapján vizsgálják a hun-magyar rokonságot. De végső soron ez a céljuk, kicsinyelni, nevetségessé tenni a magyarságot.
(Arról nem is beszélve, hogy Vona "jobbikos korában" pont ezzel turnézott Törökországban, de itthon is, lásd az alábbi videót – egy példa a sok közül – a szerk.)
7. A magyar ravasz nép
Vona láthatóan elemében érezte magát, át is vette a szót, hogy neki ezzel a megállapítással nincs is baja, hiszen mi vagyunk az a nép, amelyik a gyárból hazahordja a szerszámokat, és így tovább, tehát a ravaszságot mindenképpen rossz cél érdekében állítjuk be. Tulajdonképpen képet kaptunk róla, hogy a leleményes, magyaros észjárás nem más, mint piti haszonlesők gyülekezetének eltéveszthetetlen védjegye.
6. A magyar sportnemzet
E pont előtt egy rövid kis bejátszót láthattunk, ahol elhangzott, a magyar sport 120 éve a világ élvonalában van, az egy főre jutó olimpiai bajnokok száma is kiemelkedően magas. Minderre Puzsér kéjes örömmel mondta a képernyőbe, „jó dolog a világ élvonalában lenni, dohányzás, alkoholizmus, elhízás, öngyilkosság tekintetében”. Mintha bárki is azt állította volna, hogy ezek nem létező problémák. Tipikus esete a szalmabábérvelésnek. Attól még, hogy kiemelkedő eredményeket ér el a magyar sport, ezek a problémák még léteznek és kezdeni kell velük valamit, de ehhez némileg árnyaltabb gondolkodásmód kellene, nem pedig ez a bunkó, fekete-fehér jellegű vagy-vagy logika, amit Puzsér elénk tár. Fura egyébként, pont ő szokott ez ellen lenni, úgy hívja, „törzsi logika”. Nos, pont ez köszön vissza nála itt (is).
5. Magyarország keresztény ország
Némiképpen az 5. pont kilóg a többi közül, ezt készséggel be kell ismernem. Puzsér hozza az abortuszok számát (amely ellen Orbán Viktor nem tesz semmit), ami még mindig nagyon magas, és ebben nem vitatkozom, nem vitatkozhatom vele. Magyarország ma abban az értelemben nevezhető kereszténynek, hogy a keresztény történelmi vonatkozásban a keresztény kultúrkörből fejlődött ki államiságunk, de a keresztény kultúra nem minden szintjében azonos magával a hívő kereszténységgel – mert utóbbi jóval több, mint az előbbi. Tehát Magyarország valóban csak névleg keresztény ország ma, ez az én, lehet mondani akár, szubjektív véleményem, ami nem azt jelenti, hogy ne élne sok valóban keresztény ember hazánkban, mert él. De ez egy feladat minden egyén számára. Mindenesetre erről sok információt nem kapunk Puzsértól és Vonától, mit is kéne tennünk, hogy ez ne így legyen…
4. Magyarország kompország
Itt lényegében arról van szó, hogy Nyugat és Kelet ütközőzónájában fekszünk, ezt ők sem cáfolják, de Puzsér szerint a „hányattatásunkból identitást” kreálni, az meghamisítása annak, amik vagyunk. Tehát itt a felett értetlenkedik, hogy a magyarság gyökereiben keleti, de itt, Európában európai néppé lett. Vona pedig nem biztos benne, hogy „Ausztriának vagy a Balkánnak vagyunk-e a kinövései”, ezzel pedig elég sokat el is árult arról, milyen szemlélet uralkodik fejében… Bár aztán némi vita alakult ki köztük, Puzsér mindenáron azon rúgózott, miért nem válunk mi már teljesen nyugativá, Vona pedig – talán régi beidegződés – azt hangoztatta, lehetnénk magyarok is, és teremthetnénk szintézist Kelet és Nyugat között.
3. A magyar befogadó vendégszerető nép
Itt aztán egy jókora Orbán-szidás jött, a 2015-ös migránsválság, mintha a fenti mondat vélt hamissága kizárólag ebben a relációban lenne értelmezhető. Mert az már csak „világos”, ha olyanokkal nem akarunk együtt élni, akiket magasról nem érdekelnek a mi szokásaink, törvényeink, akkor a magyar nem lehet már, mint idegengyűlölő, de semmiképpen sem vendégszerető nép. A történelmi tények, hogy maga a magyarság etnikai összetétele is több népből tevődik össze, hogy a magyarság valóban befogadta történelme folyamán a különböző nemzetiségeket, azokat, akik ezért a hazáért akartak dolgozni, itt élni békében, megerősíti ennek a „mítosznak” a valóságát. Ja, hogy azokkal, akik nem építeni, hanem rombolni akarnak, konfliktusok akadnak? Hát bocsánat, a vendégszerető és befogadó nép neme egyenlő azzal, hogy birkák legyünk.
2. Az igazi magyarok a határon túl élnek
Puzsér szerint „ez egy torz nemzettudat”. Bár olyat szerintem senki nem állított, hogy egyénenként jobb emberek lennének, mert van ilyen is, olyan is, ahogyan az anyaországban szintén. De Puzsér nem nagyon tud mit kezdeni Trianonnal, ez már többször kiviláglott. Úgy látja, azért tartják „jobb magyarnak a határon túliakat”, mert a „Trianon-sérelem őket jobban érintette”. Eleve egyébként nem lehet egységes egészként kezelni őket sem, más egy felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, délvidéki. Általános magyarságtudatban és szülőföldhöz ragaszkodásban is van különbség köztük, ezt se tagadjuk. Puzsért nyilván ezek az árnyalatok most sem érdeklik. Vona úgy mondja: az méri a magyart, hogy ki szenvedett többet. Döbbenetes ez a csőlátás. Szóba kerülnek természetesen a székelyek is, akik kétségkívül sokat szenvedtek, de magyarságukat ez maximum acélozta, de egyetlen egyszer sem hangzott el az, attól magyarabb valaki, mert úgy él. Közösségi értelemben pedig attól, mennyire őrzi nyelvét, identitását, kultúráját, a székelyek pedig ezek alapján az objektív szűrők alapján is jobbak ebben, mint mondjuk pár belpesti kerület lakosai. Ezeket a különbségeket Puzsér és Vona nem nagyon ismerné el, számukra úgy tűnik, mindenki magyar éppúgy, akinek a személyigazolványában ott szerepel, hogy magyar állampolgár, vagy ha az nem, magyar beszél. Hiszen – ezt is megtudhattuk – a Tavaszi szél vizet áraszt c. népdal és Ganxsta Zolee, Bumm a fejbe c. rapszáma éppolyan magyar, ugyanannyi magyar identitáselemet hordoz, „mert mindkettő magyarul van.” S innentől kezdve írni sem érdemes többet erről…
1. A világ összeesküszik a magyarok ellen
A lengyelek (és itt természetesen nem megbántva őket részemről), az örmények, a kurdok mondhatják magukra, hogy nagyon nehéz volt a helyzetük történelmük folyamán, de mi, magyarok ezt nem annyira, mert a magyar államiság nem szűnt meg soha, vélekedik Puzsér. Na, most azt szem előtt tartva, hogy olyan magyar azért nem sok él széles e hazában, aki szerint a világ összes népe összeesküdött volna ellenünk, tehát innentől kezdve itt megint csak árnyékboxol a főállású kritikus, azt nem elismerni, hogy a magyarságnak azért kijutott a nehézségekből történelme folyamán, súlyos frusztrációra utal. Vona aztán folytatta tovább, hogy mi, magyarok azt gondoljuk, Jézus magyar volt, és így tovább, e momentum után teljesen komolyan vehetetlenné vált az egész, és fáradtan legyintettem…
Összefoglalásként azt a megállapítást kell tennem, hogy olyan volt az egész beszélgetés, mintha csak azért ültek volna össze, hogy jártassák a szájukat. Tény és nem vitatható, hogy szüksége van a magyarságnak, ahogy minden magyar embernek az önkritikára, az önreflexióra, de ez abból kell hogy táplálkozzék, hogyan munkálhatnánk ki mind a magunk, mind népünk jellemét jobbra, erősebbre. Ehhez pedig idealizmusra, hazaszeretetre is szükség van. Ez utóbbi fogalmak tökéletesen hiányoztak az egész műsorból, ezért nem volt más, mint cinikus, gúnyos röhögcsélés, fontos és mély érzelmek kigúnyolása, a jogosnak tartott kritika köpenyébe bújtatott magyarságköpködés.
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
