A konferencia hátterét és időzítését az adta, hogy fél éven belül másodjára érkezett hazánkba Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hivatalosan a budapesti cselgáncs-világbajnokság megnyitójára, mivel a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) tiszteletbeli elnöke, nem mellesleg pedig a sportág fekete öves mestere. Ami azonban kérdésessé teszi látogatásának célját, hogy az orosz elnök budapesti programjai közé került egy kétoldalú megbeszélés Orbán Viktor miniszterelnökkel is.
Múlt hét csütörtökön derült ki, hogy a Debreceni Egyetem civis honoris causa, vagyis díszpolgári címet adományoz Vlagyimir Putyinnak. A felsőoktatási intézmény mindezt azzal indokolta, hogy „mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”. Mint kiderült, az egyetem és a paksi atomerőmű bővítésének fővállalkozója, a Roszatom között idén júniusban aláírt együttműködési szerződés rögzíti, hogy az intézmény részt vesz a beruházás szakember-utánpótlásának képzésében. A díszpolgári cím Putyinnak való adományozása megosztja a közvéleményt, és csak tovább erősítette a találgatásokat a látogatás célját illetően.
Szél Bernadett: Orbán Viktor vörös szőnyegen lépked
Szél Bernadett, az LMP társelnöke és frakcióvezetője szerint a magyar kormány hibája, hogy nem tisztázta, miért érkezik „konspiratív módon” Vlagyimir Putyin fél éven belül másodjára Magyarországra. A LMP politikusa biztos abban, hogy az orosz elnök nem a cselgáncs-világbajnokság miatt jött Budapestre, de azt sem ő, se más nem tudja, hogy miért, ez pedig probléma. Mint ahogy az is, hogy a magyar kormány negyedévente köt olyan gázszállítási szerződéseket, amelyeket aztán nem tár a nyilvánosság elé, miközben ezekkel a döntésekkel majd a következő kormánynak kell szembesülnie.
Szél Bernadett azt is hangsúlyozta, hogy nem hisztériáról van szó, amikor a paksi bővítés ellen érvelnek.
„Paks 2-vel kapcsolatban nem falra festjük az ördögöt, hanem az ördög már megjelent”
– jelentette ki a Political Capital pódiumbeszélgetésén.
Az atomenergiát teljesen elvető LMP politikusának érvelése szerint „nem lehet egy ilyen kicsiny országot ekkora államadósságba hajszolni, főleg ha nincs is rá szüksége”. Azt is hozzátette, hogy aki egy ekkora pénzre ráteszi a kezét, ilyen átláthatatlanul, az hosszú időre bebetonozza a hatalmát.
„Paks2 az nem fér bele a pragmatizmusba”
– szögezte le.
Orbán Viktor Oroszországhoz fűződő viszonyával kapcsolatban megjegyezte:
„Annyi vörös vonalat lépett át, hogy már vörös szőnyegen lépked.”
Szél Bernadett úgy vélekedett: olyan politikusok kellenek, akik Magyarország külső és belső szuverenitását is garantálni tudják.
Gyöngyösi Márton: Magyarországon agyonhiszterizált az orosz kérdés
Gyöngyösi Márton, a Parlament külügyi bizottságának jobbikos alelnöke arra hívta fel a figyelmet: a hiszterizálás helyett a rendszerváltás után már ideje lenne inkább arról beszélni, hogy Magyarország a jelenlegi új geopolitikai térben hol helyezkedik el, hogy találja meg a helyét, továbbá mi jellemzi a kapcsolatát a nagyhatalmakkal és a környező országokkal. Kijelentette: Szent Istvánnal lezárult az a vita, hogy Magyarország Kelethez vagy Nyugathoz tartozik-e, és ezt nem lehet megkérdőjelezni. Ugyanakkor azt legitim vitának tartja, hogy egy civilizáció keleti szélén elhelyezkedő állam milyen viszonyt ápol a szomszédos érdekszféra egyik meghatározó nagyhatalmával.
Magyarországon egy olyan agyonhiszterizált állapot van, hogy az ellenzék mindig utálja Oroszországot, és ahogy közelednek a választások, még inkább, majd amikor túl vagyunk a választásokon, a kormánypárt keresi Oroszországnak a kegyeit
– vélekedett a jobbikos politikus.
Emlékeztetett rá, hogy 2010 előtt Orbán Viktornak teljesen más volt a véleménye Oroszországról, de ez csak annak szólt, hogy „bezsebelje és megkapja” a Nyugat kegyét, Gyurcsány Ferenc pedig ez idő alatt kiváló kapcsolatokat alakított ki Vlagyimir Putyinnal,
„most meg belekeveredik egy olyan szemantikai vitába, hogy ez az a Putyin, az a Putyin, vagy a mostani Oroszország, az az Oroszország-e.”
Gyöngyösi szerint ezt a kettősséget fel kellene végre számolni, pragmatizmusra van szükség. Egy reális Oroszország és egy reális Nyugat képet kellene alkotni, hogy a magyar nemzet érdekei képviselhetővé váljanak a bonyolult viszonyrendszerekben.
Putyin hétfő látogatásával kapcsolatban azt mondta:
„Mi egy olyan országban élünk, ahol egy felcsúti focimeccs a kormánynak programját döntőmértékben képes befolyásolni. Hát Vlagyimir Putyinnak is van egy nünükéje. (…) Engedjük meg, hogy Vlagyimir Putyin él a dzsúdóval kapcsolatos szenvedélyének, és ez hajtotta őt Magyarországra. Orbán Viktor regnálása idején pontosan értjük, hogy egy ilyen sportokhoz való rögeszmés ragaszkodás, hogyan képes néha felülírni az egyéb dolgokat.”
A politikus arról is beszélt, az energetikai kérdéseket el kellene választani az egyéb politikai vitáktól. Kiemelte: a Jobbik egyetért a paksi bővítéssel, illetve azzal is, hogy az eredetileg az orosz technológiával épült Paks az orosz technológia alapján legyen bővítve. Ugyanakkor azt is hozzátette: rendszeresen tiltakoznak az ellen, hogy nem transzparens módon lett letárgyalva a szerződés. Korábban többször is követelték, hogy oldják fel a titkosítás alól a pénzügyi- hitelkonstrukciót tartalmazó megállapodást.
Gyöngyösi szerint jó lenne, ha az Európai Unió az elmúlt évtizedekben képes lett volna olyan közös energetikai politikát letenni, amely alternatívát jelent Oroszországgal szemben, ez azonban nem történt meg. Az Oroszország elleni szankciókat értelmetlennek nevezte, amelyekkel semmit nem lehet elérni, illetve hibának, „a nyugati szemlélettől távol állónak” tartja Oroszország kirekesztését biztonságpolitikai szempontból a terrorizmus árnyékában.
Molnár Zsolt: Oroszország mindig expanzív természetű
Molnár Zsolt, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke az orosz elnök hétfői látogatásával kapcsolatban úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin látogatása kevésbé gazdaságpolitikai, vagy energia szektorhoz kötődik, sokkal inkább egy erődemonstráció. Az időzítést sem tartja véletlennek a választási kampány elején, szerinte erős üzenetértéke van, hogy Putyin és Orbán ismét találkozik.
Az „orosz fenyegetésről” való egyértelmű álláspontként értelmezhető, hogy Molnár szerint Oroszország nemzeti identitása és államisága elválaszthatatlan a birodalmi gondolkodástól.
„Mindig expanzív természetű, mindig konfliktuskereső, és mindig keresi határainak tágítására a lehetőséget”
– jelentette ki a politikus.
Molnár hangsúlyozta, a szocialista párt programja a megújuló energiaforrások felé való fordulást tekinti elsődlegesnek, de azt hozzátette: Paks1 létezése, realitás, míg Paks2 egy irreális elköteleződés, és emiatt önmagában nemzetbiztonsági kockázat.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
